Működését legszemléletesebben a fényképezőgép működéséhez hasonlíthatjuk. A fényképezőgép lencséje az emberi szemben a szaruhártyának, a csarnokvíznek és a szemlencsének felel meg (törőerő összegződik), a blendét a szivárványhártya alkotja, a blendenyílás a pupillának felel meg, a fényképezőgép lencséje és a film közötti távolság az üvegtesti teret adja, a film pedig az ideghártyát (retina) reprezentálja.

A szemgolyó keresztmetszete

• sugártest
• szivárványhártya
  

Az emberi szem működése itt még nem ér véget, hiszen ily módon csak a fény felvevésére és átalakítására alkalmas érzékszerv (receptor) lenne.

A fény foton energiáját a retinában lévő idegelemek elektromos és kémiai ingerületté alakítják, majd ezeket az ingerületeket a tényleges idegrendszer vezető elemei - látóideg - az agy nyakszirti lebenyének meghatározott részeihez vezetik, ahol az elektromos információ bonyolult idegi mechanizmusok révén dekódolódik és képi információvá alakul.

A szemünk optikai tulajdonságai alapján fordított állású képet készít környezetünkről, ezt az agy visszafordítja, amelyet a csecsemő néhány hónapos korára tanul meg, így tudatunkban egyenes állású kép keletkezik.
A szemgolyó felépítése
A szemgolyó, ahogyan nevéből is következik, gömb alakú; átmérője átlagosan 24 mm, súlya 7,5 g, a 7 különböző csont által alkotott csontos szemüregben foglal helyet. Szerkezete rugalmas, relatív víztartalma magas, alakja passzívan követi a csontos szemüreg alakját.

Fala három rétegből áll:

• a külső rostos réteg, amelynek részei az ínhártya és a szaruhártya.
• a középső réteg részei a szivárványhártya, a sugártest és az érhártya.
  
• a legbelső réteget az ideghártya, azaz a retina alkotja. A fénytörés szempontjából a legfontosabb részei a szaruhártya és a szemlencse.
  

Az ínhártya
Az ínhártya (sclera) fehér színű és nagy víztartalmú, kevés eret tartalmazó viszonylagosan rugalmas szövet. Fehér színét érszegénységén kívül tömöttsége, valamint a kötőszövetes rostok szabálytalan lefutása okozza.
A szaruhártya
A szaruhártya (cornea) ezzel szemben normális körülmények között teljesen átlátszó, ereket egyáltalán nem, vizet csak kismértékben tartalmaz. Táplálkozása passzív anyagcsere-folyamatok révén, diffúzióval történik a felszínét borító könnyfilmből, a mögötte lévő elülső csarnokvízből és a széli hurokérhálózatból, ezért anyagcseréje igen lassú. A szaruhártya óraüvegszerűen borul az ínhártyára, feladata a környezetből érkező fénysugarak áteresztése, illetve elsődleges fókuszálásának (éles kép keletkezésének feltétele) elvégzése. Ennek az átlátszó szövetnek a vastagsága kb. 0,5 mm a szaruhártya középpontjában és a szem szövetei között legnagyobb a törőereje, átlagosan 40,0-43>0 dioptria, 5 anatómiai rétegből áll.
A szemlencse teljes elszürkülését a szürke hályog okozza.
A szürke hályog
A szürke hályog lehet veleszületett, illetve az élet folyamán szerzett. A veleszületett szürke hályogot korán meg kell operálni, mivel ha az éleslátás területére nem jutnak el a megfelelően fókuszált környezeti fénysugarak, az újszülött agya „nem tanul meg látni”, azaz egy késői szürkehályog-ellenes műtét sem tudja megváltoztatni a közben kialakult tompalátást. Tompalátásban nem alakulnak ki azok az agyi asszociációs mezők, amelyek a látott kép tudatosítását, illetve a kétszemes együttlátást hivatottak biztosítani. A műtéti technika fejlődésével egyre fiatalabb életkorban végzik ezeket a műtéteket, természetesen a beavatkozás ideje a hályog típusától is függ. Súlyos esetekben néhány hetes korban elvégezhető az elszürkült szemlencse eltávolítása.

Az időskori szürke hályogoknál nem fenyeget a tompalátás veszélye, mert az említett agyi kapcsolatok korábban már kialakultak, a hályog kifejlődése nem függeszti fel azokat.

A szürke hályog kialakulásának számos tényezője van:

• szerepet játszanak benne bizonyos örökletes tényezők,
• általában a 60-70 éves korosztály betegsége, ettől persze felfelé és lefelé irányuló eltérések is előfordulnak.
  

Leszögezhető, hogy minden, a lencse anyagcseréjét zavaró tényező kedvez a szürke hályog kialakulásának, például:

• a nem kellően karbantartott cukorbetegség,
• a korábbi erős dohányzás,
  
• a sok napfény (jelentős ultraibolya-terhelés),
  
• anyagcsere-betegségek, mint túl alacsony vagy túl magas kálcium-szint a mellékpajzsmirigy alul- vagy túlműködése esetén.
  
• bizonyos gyógyszerek krónikus alkalmazása, például autoimmun-betegségekben elrendelt szteroidok szedése,
  
• kémiai anyagok, mint például a naftalin, ergotamin, dinitrofenol, fenotiazin-származékok,
  
• foglalkozási betegségként az üvegfúvók hályogát szokták emlegetni, a magas infravörössugár-terhelés az elülső tok alatti lencserészek elszürkülését okozhatja több évtizeden át tartó expozíció során.
  
• a röntgendiagnosztika hajnalán, amikor a sugárvédelmi óvintézkedések még nem voltak olyan szigorúak, mint napjainkban, számos radiológusnál, illetve röntgenasszisztensnél alakult ki a szürkehályog.
  
• igen veszélyes a rádiumsugárzás is.
  
• ritkán áramütés vagy villámbecsapódás is okozhat cataractát.
  
• egyes elhúzódó bőrbetegségekben is gyakoribb a szemlencse elszürkülése.
  
• traumás esetekben, tompa, illetve perforáló, a szemlencsét is érintő sérülésekben nagyon gyakori a szürkehályog megjelenése.
  
• normál öregedés kapcsán, a fent említett okok hiányában is, a szervezet oxidációs terhelés kivédésében szükséges enzimrendszere elégtelenné válhat a környezeti hatásokkal szemben (levegőszennyezés, sugárártalom, ózonlyuk stb.), melynek késői következménye a szürkehályog kialakulása
  

Szemvédelem - UV-sugárzás

Mostanában sok szó esik, és helyesen, a bőrnek a nap UVB és UVA sugaraitól való védelméről, de kevesebb arról, hogy a káros sugarak a szemünknek is árthatnak.

Köztudott, hogy az ablak mögött ülve nem lehet sem lesülni, sem leégni. Azt is fontos azonban tudni, hogy az ablaküveg, de még a legtöbb napszemüveg is átengedi a legveszélyesebb sugarakat. Vásárláskor ne csak a divatos formára ügyeljünk tehát.

Mivel az emberek manapság idejük igen nagy részét töltik autóban ülve, egyre fontosabb egészségügyi kérdés, mennyire véd az autó ablaküvege. Erre a kérdésre az ipar is reagált, és állandóan fejlesztik a gépjárművek, valamint a lakó- és középületek ablaküvegének napvédő tulajdonságait.

A közönséges ablaküveg kiszűri az UVB-sugárzást, ezért nem lehet a szobában lesülni. Átengedi azonban az UVA, valamint a meleget okozó infravörös sugarakat. A védőüvegek gyártásánál tehát az elsődleges szempont a fény átengedése, kiszűrve az UVA és infravörös sugarakat. Különösen fontos ez a modern építészeti megoldásoknál, ahol igen nagy ablakfelületekkel találkozhatunk. Széles körben alkalmazzák az ún. Low-E, azaz alacsony emissziós üvegeket, ezek hőtakarékosak ugyan, és az UVB-sugárzást csökkentik, de átengedik az UVA-sugarakat. Az egyik legjobb megoldás az ún. laminált, rétegezett üveg, amelynél két üvegtábla között egy műanyag réteg található. Ez kiszűri szinte valamennyi UV-sugarat, de nem nyeli el a fényt, ezen kívül jó hangszigetelő is. A modern autók szélvédője már rétegzett üvegből készült, ám az oldalsó és hátsó üvegek még nem, óvjuk tehát árnyékolóval legalább a hátsó ülésen ülő gyermekeket.

Természetesen legyen bármilyen védő hatású az autó ablaküvege, ha kinyitjuk az ablakot, semmit sem érünk vele. Tartsuk tehát zárva, vagy ha mégsem, hosszú ujjú inggel vagy fényvédő készítményekkel védekezzünk.

A napszemüveg ne csupán divatcikk legyen, vagy a rejtőzést szolgálja. Az UV sugarak roncsolhatják a szaruhártyát, a szemlencsét és a retinát egyaránt, aminek az eredménye a szürkehályog, valamint a korral járó sárgafolt elfajulás lehet. A szabadban dolgozókat a kúszóhályog és a szaruhártyagyulladás veszélyeztetik.

Mit tehetünk? Sokat segít a széles karimájú kalap, de nem elég. A napszemüveg vásárlásánál figyeljünk arra, hogy a magas ár nem mindig jelent magas minőséget is, sőt, a legtöbb divatos napszemüveg egyáltalán nem véd az UV-sugarak ellen. Keressük tehát a 100 százalékos UV-védelmet jelző címkét, legyen a lencse elég nagy, a színe pedig szürke vagy sárgásbarna, ezek ugyanis nem torzítják a természetes színeket, aminek a közlekedésben van nagy jelentősége. Fontos, hogy a lencse ne legyen túl sötét, mert a kitágult pupilla még sérülékenyebb az UV-sugarakkal szemben. Különösen ügyeljünk szemünkre a vízi sportoknál, és ne feledjük, az sem védi szemünket, ha csupán az árnyékban tartózkodunk, akkor is fontos a megfelelő napszemüveg viselése.

Kapcsolatot találtak az Alzheimer-kór és a zöldhályog között

Ian Morgan, az Ausztrál Látáskutató Központ kutatója az állítja, hogy a sorköteles korú (17 éves) szingapúri férfiaknak ma 90%-a rövidlátó, míg az 1960-70-es években ez az arány csupán 20-30% volt. Ugyanebben az időszakban Ausztráliában a rövidlátás gyakorisága jóval kisebb mértékben, 15%-ról kb. 20-25%-ra nőtt.

Egyes kutatók felvetették, hogy a kelet-ázsiai népesség genetikailag érzékenyebb bizonyos környezeti rizikófaktorokra, amelyek az urbanizáció és az intenzív tanulással töltött évek velejárói. Ám Morgan szerint ez kevéssé valószínű, mivel azok a dél-ázsiából származó bevándorlók, akik Szingapúrban nőnek fel, éppolyan gyakran rövidlátók, mint a kínai és maláj populáció. Ez a jelenség pedig nem magyarázható a genetikai állomány változatosságával, véli a kutató, hiszen egy-egy népcsoport genetikai állománya nem változik ennyire gyorsan.
Morgan és kollégája, a Sydney-i Egyetem egészségügyi karán dolgozó Kathy Rose azt találták, hogy a rövidlátás gyakoriságát befolyásoló tényező közül a legfontosabb, hogy mennyi időt töltenek a szabadban a gyerekek.

Amikor összevetették a rövidlátás gyakoriságát Szingapúrban, illetve Sydneyben élő kínai gyerekek körében (akik egyidősek voltak, és szüleik közt egyforma volt a rövidlátás gyakorisága), azt találták, hogy a Szingapúrban élő gyerekek közt tízszer annyian voltak rövidlátók, holott a Sydneyben lakó gyerekek szignifikánsan több időt töltenek iskolai feladataik elvégzésével, és kétszer annyit olvasnak hetente, mint szingapúri társaik.

A két vizsgált gyerekcsoport közt a legfontosabb különbség a szabadban töltött idő volt. A sydney-i gyerekek csaknem négyszer több időt töltenek kint, mint a szingapúriak.
Úgy tűnik, az ausztrál példa a követendő - állapította meg Morgan. Véleménye szerint a napfényen való tartózkodás kedvező hatása a dopamin-termelés serkentésével magyarázható.

A dopaminról kimutatták, hogy gátolja a szemgolyó növekedését, a rövidlátás pedig többek között a szemgolyó túlzott növekedésével jár együtt. Ha a megfigyelést további vizsgálatok során is sikerül igazolni, az egészségügyi hatóságok számára megfontolandó a szabadban töltött idő népszerűsítése a rövidlátás megelőzése érdekében.
Megelőzés
Morgan szerint nagy szükség van megelőzési stratégiára, mivel a rövidlátás súlyos következményekkel is járhat, megnöveli a retinaleválás kockázatát, ami akár vaksághoz is vezethet. Egyes becslések szerint Szingapúrban akár a lakosság tíz százalékát is fenyegetheti az időskori retinaleválás veszélye.

Monitor

Sokan tapasztalták már a szemüket, látásukat érintő kellemetlen panaszokat néhány számítógép előtt töltött óra után. Ezek múló, átmeneti problémák, ugyanakkor jelentősen rontják az érintett személy komfort érzetét, és ezzel a koncentráció képességét is. A kellemetlenségek így végül a munkavégzés eredményére is káros hatással vannak.

A leggyakoribb panaszok:

• a fáradt, égő szem
• az időnként vagy tartósabban elhomályosuló látás
  
• a fókuszálási nehézségek, amikor a közeliről nagyobb távolságokra és vissza kellene váltani (például a monitor és a billentyűzet, vagy valamilyen nyomtatott anyag között)
  
• szemszárazság érzése
  
• könnyezés
  
• viszketés
  
• szem kivörösödése
  

Mindezek a szem megerőltetésére, túlterhelésére vezethetők vissza. A szemhéjak remegése abból adódik, hogy hajlamosak vagyunk hunyorogva nézni a képernyőt, ami állandó munkát jelent a szem körüli izmoknak, így ezeket is túlerőlteti.

A szemen kívül a tartós számítógépes munka gyakran fejfájást, nyak-, váll- és/vagy hátfájdalmat, pszichés fáradtság érzést is okoz. A szakirodalom az összes eddig felsorolt tünetet a „computer vision syndrome” - CVS; számítógépes látási tünetegyüttes - néven foglalja össze. Ez a tünetcsoport az irodai munkával járó leggyakoribb egészségi panasz, ami már napi két óra monitornézés után felléphet. Különböző felmérések szerint a számítógép előtt dolgozók 50-80%-át érintik időnként a fenti problémák.

Akinek van valamilyen ismert látáshibája és szemüveget hord, annál fokozottan jelentkezhetnek a panaszok, de az is előfordul, hogy éppen a monitor nézése hozza elő az addig rejtett hibát. A kontaktlencse viselők jellemzően még inkább ki vannak téve a káros hatásnak, mert az ő szemük könnyebben kiszárad, ráadásul a monitor elektrosztatikus töltése vonzza a port, ami tovább rontja a tüneteket.

Érdemes itt külön szót ejteni a gyerekekről is, hiszen ma már közülük is egyre többen használják a számítógépet. Őket még súlyosabban érintik a káros hatások.

Ennek okai:

• egyrészt a finom szemmozgásuk nem alakult még ki tökéletesen, és hiányzik náluk a tudatosság, ezért akár órákig megszakítás nélkül nézik a képernyőt.
• ugyanakkor viszont a monitor és a szék a felnőttek igényeire vannak beállítva.
  

Egyes kutatók feltételezése szerint mindez hozzájárulhat a rövidlátás korai kialakulásához. A szülők feladata az, hogy figyeljék a gyereken a szem kifáradásának jeleit (a gyerekeket kevésbé zavarja az esetleg kialakult látásprobléma!), korlátozzák a számítógép előtt töltött időt, valamint a monitort és a széket a gyerek méreteihez állítsák. Iskolakezdés előtt érdemes minden gyereket megvizsgáltatni szemész szakorvossal
A munkáltató kötelezettségei
A képernyő előtti munka - nagyon sok esetben - folyamatos látásromláshoz vezet, és ennek következtében az ilyen munkát végzők egy-két évente kénytelenek szemorvoshoz fordulni. A módosítás előtti előírások is tartalmazták a munkáltatók ezzel kapcsolatos kötelezettségeit, a vita abban állt, hogy milyen időközönként kell biztosítania a munkavállaló látásának vizsgálatát, valamint, hogy ha a munkavállaló a képernyő előtti munkavégzés miatt kénytelen speciális (éleslátást biztosító) szemüveget viselni munka közben, ki viseli a költségeket és milyen mértékben.

A módosítás azzal segíti elő a vitás kérdések tisztázását, hogy meghatározza a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg fogalmát, továbbá újraszövegezi a sokat vitatott 5–6. §–okat, ennek következtében - anélkül, hogy újabb vitákat kavaró összeghatárokat írna elő - rögzíti a munkáltató ezzel kapcsolatos kötelezettségeit.
Éleslátást biztosító szemüveg
Képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveg a szemészeti szakvizsgálat eredményeként meghatározott, a képernyő előtti munkavégzéshez szükséges szemüveglencse, és ennek a lencsének a rendeltetésszerű használatához szükséges keret.

A rendelet szerint a képernyő előtti munkavégzéstől függetlenül egyébként is használt szemüveg vagy kontaktlencse nem sorolható ebbe a kategóriába. Ebből következően, akik eddig is szemüveget viseltek, és napi 4 óránál többet töltenek munkavégzéssel a képernyő előtt, nem biztos, hogy igényt tarthatnak költségeik megtérítésére, ha szemüveget kell váltaniuk. Ha szakorvosi vizsgálat megállapítja, hogy látásuk romlása, változása munkavégzésük során alakult ki, és emiatt kellett cserélni eddig viselt szemüvegüket, akkor joggal várhatják el munkáltatójuktól, hogy részükre biztosítsa a rendelet által előírt minimálisan szükséges, a képernyő előtti munkavégzéshez éleslátást biztosító szemüveget.

Ha azonban - és ehhez valóban elengedhetetlen a szakorvosi vizsgálat - a szakorvos megállapítja, hogy a látás megromlása, változása nem a képernyő előtti munka következménye, hanem egyéb (pl. élettani) tényezők okozták, a munkavállaló nem követelheti, hogy biztosítsa munkáltatója számára a rendelet által előírt szemüveget.

A módosítás részletes előírásokat ad az orvosi vizsgálatokra vonatkozóan, előírja, hogy a munkáltató köteles a munkavállaló látásának vizsgálatát biztosítani, őt szükség szerint, de legalább kétévente látásvizsgálatra elküldeni.

A munkavállaló az erről szóló jogszabály - a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről - időszakos alkalmassági vizsgálatokon túlmenően - köteles e vizsgálaton részt venni.

A vizsgálatot a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos végzi el, és indokolt esetben a munkavállalót szemészeti szakvizsgálatra utalja be. Szemészeti szakvizsgálatra akkor van szükség, ha az orvos megállapítása szerint a munkavállalónak képernyő előtti éleslátást biztosító szemüvegre van szüksége.

A képernyőfigyelést végző munkavállalónak - a fokozott figyelem követelménye miatt - óránként 10 perc (össze nem vonható) munkaszünet jár (57/1997. számú Népjóléti Miniszteri rendelet). A szünet jó alkalom arra, hogy az alábbi frissítő tornákkal megmozgassuk izmainkat. A képeket célszerű a munkahelyen látható helyre kitenni, hogy a rendszeres tornázáshoz segítséget adjanak.

A következő gyakorlatok azon izmok lazítását célozzák, amelyek a legkeményebben dolgoznak a számítógépes munka közben.

Néhány jó tanács:

• szenteljen időnként néhány percet munkahelyi környezetének olyan kialakítására, átrendezésére, amelyet Ön a legmegfelelőbbnek talál.
• tanulja meg úgy beállítani a székét, hogy azon hátradőlve, kezeit a karfán tartva jól lássa a képernyő jelzéseit, és kényelmesen tudja a billentyűzetet, egeret használni.
  
• 10 percenként pislogjon néhányat, nézzen a szoba legtávolabbi pontjaira, és így tornáztassa szemeit.
  
• 20 percenként álljon fel, nyújtózzon egyet, menjen néhány lépést a szobában, és ezután folytassa a munkát.
  
• ha lehet, változtassa időnként az egér és a billentyűzet helyét.
  

Az óránkénti 10 perces szünetek egyikében (és otthon pl. a TV-adás reklámszüneteiben) még egyszer végezze el a teljes tornagyakorlat-sorozatot. Vágja ki az összes tornagyakorlatot tartalmazó ábrát, és ragassza fel a kézirattartóra vagy más, a monitorhoz közeli helyre. Ha a tornagyakorlatokkal kapcsolatban panaszai merülnek fel, beszélje meg ezt háziorvosával.

Négyzetnézés - Nézzen egy elképzelt nagy négyzet négy sarka felé. Ismételje ezt 3-szor. Ugyanez fordított irányban, majd tartson légzésszünetet.

Állcsúsztatás - Anélkül, hogy állát fel- vagy lefelé mozdítaná, húzza fejét finoman, egyenesen hátra. Tartsa így, amíg 10-ig számol. Közben tartsa vissza lélegzetét.

Fejhajtás - Hajtsa jobb fülét finoman a jobb válla felé. Számoljon 10-ig. Hajtsa bal fülét finoman a bal válla felé. Számoljon 10-ig. Közben tartsa vissza lélegzetét.

Háthajlítás - Álljon fel, tenyereit szorítsa hátul a dereka alá, és hajoljon hátra. Számoljon 10-ig. Előre nézzen, ne fölfelé. Közben tartsa vissza lélegzetét.

Karokat fel - Karjait nyújtsa felfelé, és nyújtózkodjon a mennyezet felé! Számoljon 10-ig. Közben tartsa vissza lélegzetét.

Vállkörzés - Vállával körözzön lassan előre 3-szor. Vállával körözzön lassan hátrafelé 3-szor. Légzésszünet.

Karmozgatás fel és hátra - Könyökben behajlított karokkal emelje egyik karját a feje fölé, a másikat hátra a háta mögé. Számoljon 3-ig. Lazítás, majd karcsere. Légzésszünet.

Karhúzás hátra - Könyökben behajlított karjait tartsa mellmagasságban, nyomja könyökét hátra. Számoljon 10-ig. Közben tartsa vissza lélegzetét.

Karrázogatás - Karjait kétoldalt lazán lelógatva, könnyedén rázogassa kezeit és ujjait vállból és könyökből, amíg 3-ig számol (ahogyan az úszók bemelegítenek). Légzésszünet.

Csuklóhajlítás - Nyújtott karjait lefelé tartva, lassan és finoman hajlítsa csuklóit föl-le. Ismételje 3-szor. Légzésszünet.

Ujjnyújtogatás - Karjait lazán lelógatva, szorítsa lassan ökölbe a kezét, majd nyújtsa ki az ujjait. Ismételje 3-szor. Légzésszünet.

A cikksorozat további részei:

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 1.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 2.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 3.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 4.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 5.

Szemtréning - Íriszdiagnosztika 7.