SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A szervezet "orosz rulettje"

Családinet [cikkei] - 2010-04-30
Minden bizonyíték azt mutatja, hogy felelősek vagyunk az egészségünkért. Különösen igaz ez a rákos megbetegedések közül a tüdődaganatra és a melanomára.
A szervezet "orosz rulettje"

A festékes bőrdaganat a 20-30 éves korú nők között a rákhalálozási listán az első, a 30-35 évesek körében pedig a második helyet foglalja el.  Életmódunk változása- több napfény, szolárium, stresszes élet- mind jelentősen növelik a bőrrák kockázatát. Ugyanakkor természetesen kialakulásának valószínűsége nagyon sok tényezőtől, de elsősorban az adott egyén genetikai tulajdonságaitól és a környezeti behatásoktól függ. A családban előforduló bőrdaganat, sok vagy különös anyajegy jelenléte a bőrön, a világos bőr- és hajszín, a sok napozás (beleértve a szoláriumozást is) mind-mind hozzájárulnak a kockázatokhoz.

Ugyanilyen bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nőknél ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Erős dohányosok esetében - napi két doboz cigaretta - a kockázat akár 20-30 szoros is lehet. Bár a legtöbben nem szívják le a füstjét, a szivarozás és a pipázás is igen komoly kockázati tényező, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása.
 
Brit kutatók nemrégiben feltörték a két halálos daganatfajta génjeinek „kódjait”. Egy Cambridge-i intézetben nyilvánosságra hozták, hogy közel 23 ezer mutációt találtak a tüdőrákos sejtekben és több, mint 30 ezret a melanoma sejtekben, összehasonlítva az ugyanazon személyektől származó normális szövetek sejtjeivel. A kutatásban résztvevő egyik hematológus és rák-genetikus leírta, hogy már 15 szál cigaretta is létrehozhat egy tüdőrákra hajlamosító mutációt, és minden doboz elszívott dohány tulajdonképpen orosz rulett a szervezet számára. Nagy hatású kijelentés lehet az is, miszerint látható a „napfény lenyomata” a melanomás sejtek DNS-mutációiban.
 
Bár a mutációk többsége olyan helyen „landol”, ahol nem történik semmi a génekkel és nem okoz komoly károsodást, de néha egy rákot okozó gént is érint. A tudósok azt is megállapították, hogy a mutációk nem egyenletesen oszlanak el a gének közt: sokan kívül maradnak azon a régión, amelyek kódolják a géneket. Ennek feltételezhetően az az oka, hogy a génkódolásban résztvevő sejtek keményebben dolgoznak a DNS-t ér károk helyrehozataláért.


   
Ezek az eredmények nagyon fontos kérdésekre adhatnak választ a DNS-t érő környezeti és életmódbeli hatásokról, például arról, hogy a karcinogének közvetlenül okoznak mutációkat (vagyis megelőzhetők), vagy éppen a rák zilálja szét a sejtek DNS-helyreállító rendszerét?
A kutatások szerint az előző válaszra nagyobb az esély, vagyis hogy a két rákfajta nagyrészt megelőzhető, hiszen a tüdőrákot okozó cigaretta rákkeltő anyagainak lenyomatát beazonosították a tüdőrákos szövetek génállományában, míg a bőrráknál kimutatható volt az ultraibolya fény hatása. Az igen drága kutatások egyelőre még folynak, és remélhetőleg a súlyos betegségek kezelésében is áttörést hozhatnak, de az már vitathatatlan tény, hogy mi magunk is felelősek vagyunk az egészségünkért.  


A www.oxygenmedical.hu sajtóközleménye a Nature News cikke nyomán.
 

Kérjük, támogasd munkánkat!

Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!

Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás

Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)
A szerkesztő ajánlja