Miért is kellene az édes íznek dominálnia mindenekfelett? Miért is kellene attól szenvedni, ha az ember fejleszti az ízérzékelését, és legalább annyi örömét leli a további alapízek fizikai, mentális és élettani érzékelésében is, mint az édes íznél? Úgy gondolom, hogy édesítés témában elég nagy a káosz a fejekben, és leginkább a reklámok és az éppen aktuális divat után mennek legtöbben. GONDOLKODJ! Bár az alábbi bejegyzésben igyekszem teljes körű áttekintést adni a természetes édesítésről, és elzárkózólag, de megemlítem a mesterséges édesítőket is, mégis arra hívnám fel a figyelmet, hogy a természet tele van csodás ízekkel – savanyúval, keserűvel, sóssal, csípőssel és persze édessel. Fedezd fel őket!

Fontos tudni, hogy az édes íz érzete a nyelven már hatással van a hasnyálmirigy inzulin elválasztására. Tehát gyakorlatilag nincs olyan édesítőszer, amely ne befolyásolná a hasnyálmirigy működését, valamekkora mértékben ne terhelné meg azt. Mielőtt tovább olvasnál, kérlek, olvasd el a „Cukrom, cukrom…” bejegyzésemet, hogy képben legyél a szénhidrátok biokémiai alapismereteivel!

Ha a természetes édesítőszereket össze szeretnénk hasonlítani, akkor ki kell alakítanunk egy egységes szempontrendszert, amely alapján vizsgálódunk. Hatásuk egyénenként is változó lehet. Van, amelyik legyengít, van, amelyik energiával tölt fel. Van, akinek az egyik emésztési panaszokat okoz, másnak nem. Figyeld meg, a Te szervezeted hogyan reagál, és összegezve az alábbi ismeretekkel válassz magadnak megfelelő édesítési módot. Nem vagyunk egyformák. Szerencsére.

A vizsgálandó szempontok

• 100 grammjában mennyi a szénhidrát tartalom?

Tehát, hogy van-e energiatartalma, és számolni kell-e a szénhidrát mennyiségével. Minél kevesebb a szénhidrát tartalma 100 grammjában, annál kívánatosabb egy édesítőszer.

• Mekkora a glikémiás indexe?

A glikémiás index egy olyan 1 és 100 közötti érték, amely megmutatja, hogy egy adott élelmiszer milyen gyorsan és mennyire tartósan emeli meg a vércukorszintet a glükózhoz képest.  A glükóz glikémiás indexe (GI) 100. Minél alacsonyabb egy édesítőszer glikémiás indexe, annál kisebb mértékben emeli meg a vércukorszintet. A stabil vércukorszint megtartása a cél.

• Mekkora az inzulin indexe?

Az inzulin index egy tápanyag inzulinszintet emelő hatását mutatja a glükózhoz képest. A glükóz inzulin indexe (II) 100. Minél alacsonyabb egy édesítőszer inzulin indexe, annál kevésbé terheli meg a hasnyálmirigyet, tehát annál kívánatosabb. Szeretném felhívni a figyelmet, hogy a glikémiás index és az inzulin index nem mozognak feltétlenül együtt relációban. Egy példa: a sokak által „diétás” élelmiszernek tartott joghurt glikémiás indexe 62, az inzulin indexe pedig 115!!! (Előre súgok: ennek a sok-sok inzulinnak a másik élettani funkciója az, hogy zsírszövetet épít, leginkább hasi zsírdepókat.)

• Mekkora az édesítő ereje a cukorhoz képest?
   
• Van-e mellék és utóíze?
   
• Milyen az emésztésre és bélműködésre gyakorolt hatása?

Azaz felszívódik-e a vékonybélből, és mekkora mértékben, mert ami nem, az puffadást, görcsöket, hasmenést okozhat. Ez egyéni érzékenységtől függ.

• Hő hatására mi történik vele, vagyis lehet-e vele főzni, sütni? Megkeleszti-e az élesztőt?
   
• Vannak-e egyéb előnyös élettani hatásai?

Szeretném előre jelezni, hogy nem minden esetben találtam meg minden kérdésre a választ, de a kiegészítéseket, kommenteket nagyon szívesen fogadom.

Az édesítőszerek csoportosítása:

1, Természetes édesítőszerek

Méz 

Jótékony élettani hatása és táplálkozási jelentősége közismert, könnyen elérhető és közkedvelt édesítő, de mégsem mindenkinek ez a legideálisabb megoldás.

A méz közel 70 féle gyógyhatással bír. Kiváló szénhidrátforrás, kb. 80%-a szénhidrát és 18% körüli a víztartalma, a többi vitamin, ásványi anyag, aminosav, fehérjék, és egyéb bioaktív anyagok. Gazdag az ásványi anyag tartalma, az ember véréből kimutatható 24 elem közül 22-t tartalmaz, de vitaminok is találhatók benne kisebb mennyiségben. A méz élő táplálék a benne található enzimeknek köszönhetően, ez függ össze gyógyító erejével. A legfontosabb benne található enzim a glükózoxidáz, amely a lebontás során hidrogénperoxidot képez, ez fokozza a méz antibakteriális hatását.

Óvatosságra a mézet alkotó főként monoszacharidok – a gyümölcscukor (fruktóz) és a szőlőcukor (glükóz) - adnak okot. (Ha még nem tetted meg, kérlek, olvasd el a „Cukrom, cukrom” című korábbi bejegyzésemet, hogy a szénhidrátok csoportosításával képben legyél!) A méz glikémiás indexe 62, az inzulin indexére nem találtam pontos adatot, de mivel glükózból és fruktózból áll, valószínűleg a kettő arányától függően azokéhoz áll közel az inzulin indexe is. 100 gr. méz 80 gr. szénhidrátot tartalmaz, így kell beszámítani a napi bevitt szénhidrát mennyiségbe, gyors szénhidrátként. Az édesítő ereje a cukorénak kb. 80%-a. Főzni, sütni jól lehet vele, de hő hatására elveszíti bioaktív tulajdonságát. Ezért soha ne tegyük forró teába a mézet!

Ellenjavallata: a cukoranyagcsere bármilyen rendellenessége, belső elválasztású mirigy túlműködés, allergia. 

Stevia

Ezt az édesítőt először az 1900-as években vonták ki egy Közép-, és Dél-Amerikában őshonos növény, a jázminpakóca (Stevia rebaudiana Bertoni) leveléből, de gyógynövényként már évszázadok óta használták keserű orvosságok édesítésére az indiánok. Levelei 30-szor édesebbek a répacukornál, kivonatai pedig akár 300-szor is édesebbek tőle. Tartalmaz valamennyi ásványi anyagot és vitamint is. A hőkezeléssel szemben stabil. Nagyobb mennyiségben fogyasztva kesernyés utóíz érezhető, ez megnehezíti a sütéshez, főzéshez való felhasználását. A növény levelét felhasználva (közvetlenül az ételbe és italba tehető) nem érezhető a kesernyés utóíz, így praktikus cserepes konyhanövényként tartani otthon.  A stevia folyékony édesítő szénhidrát tartalma 0, glikémiás indexe 0, inzulin indexe 0, ugyanez igaz a stevia édesítő tablettára. Gombaölő hatása miatt jól használható a candida ellenes diétában.  Szabályozza a vércukor és az inzulin szintet. Ez azt jelenti, hogy magas vércukor szintnél kimutatható a vércukorszintet csökkentő hatása, azonban a normál vércukorszintet nem csökkenti tovább. 

Fruktóz

A fruktóz a természetben gyümölcsökben fordul elő leggyakrabban, de megtalálható a mézben is például. Bár az emberi szervezet az előző évezredekben magas glükóz és alacsony fruktóz (napi 16-20 gr. friss gyümölcsből származó) bevitelére adaptálódott, a modern élelmiszeriparban sajnos egyre nagyobb mértékű a fruktóz felhasználása édesítőszerként, pl. kukoricaszirup formájában. (HFCS – high fructose corn syrup)

A fruktóz ugyanúgy 6 szénatomos monoszacharid, mint a glükóz, de a szervezetben történő metabolizációja teljesen eltérő. Ha sok fruktóz kerül a májba (a cukrok a vékonybélből felszívódva a vérrel először a májkapu vénán keresztül a májba kerülnek) az megzavarja a normális szénhidrát anyagcserét (inzulin rezisztenica, majd 2-es típusú cukorbetegség kialakulásához vezethet), illetve zsírsav és triglycerid túltermelést okozhat, ami elhízást eredményez, és szerepet játszik a metabolikus szindróma kialakulásában. Számos más kockázati tényezőt is találtak a fruktóz hosszú távú negatív hatásaként: az emésztés, felszívódás, plazma hormon szint, étvágy változása, és az elkerülhetetlen kardiovaszkuláris betegségek.

Korábban úgy tartották, hogy cukorbetegek számára ajánlott a fruktózzal történő édesítés, mivel alacsony a glikémiás indexe (GI 23), nem okoz szélsőséges vércukorszint ingadozást, édesítő ereje sokkal nagyobb az asztali cukorénál, viszont energiatartalma alacsony, és hogy a szervezet napi kb. 30-80 grammot inzulin nélkül is fel tud használni. (A fruktóz szénhidrát tartalmát 100%-ban kell számolni, és gyors szénhidrátként.) További előnyös hatása még, hogy csökkenti a húgysavszintet, és ezáltal a köszvény kialakulásának esélyét. Ezek a tények továbbra is helytállóak, azonban a hangsúly a mennyiségen és a forráson van.

A fenti tények ismeretében nem ajánlott a mesterségesen kivont fruktózzal történő édesítés, de kis mértékben történő felhasználása kiegészítése lehet a cukorbetegek diétájának is. Egészséges felhasználása csak és kizárólag a természetes forma. Természetes formájában, a friss és szárított gyümölcsökben bátran fogyasztható, semmilyen káros hatása nincs a szervezetre. A természetesség a kulcsszó: a természetes formájában, megfelelő kísérőanyagokkal felvett fruktóz fontos része táplálkozásunknak!

Inulin (csicsóka szirup)

Az inulin az összetett szénhidrátok közé tartozó polifruktozán, tehát fruktóz láncból álló vegyület. Korábban úgy gondolták, hogy az emésztőrendszerben glükózra és fruktózra bomlik és felszívódik. Újabb kutatási eredmények szerint azonban az inulin egyáltalán nem szívódik fel a szervezetben (tehát élelmi rost), hanem fermentálódik, és a bélbaktériumoknak tápanyagul szolgál. Emellett számos kedvező hatása van még: gátolja a vastagbélrák kialakulásának kockázatát, csökkenti a vér koleszterin szintjét, erősíti az immunrendszert, és javítja a vitamin szintézist (egyes vitaminok a bélben képződnek: pantoténsav, biotin, folsav, B12 vitamin).

A csicsóka 15-20%-ban tartalmaz szénhidrátot, elsősorban polifruktozánt, és a belőle készült csicsóka sűrítmény kiváló édesítőszer. Boltban vásárolva meglehetősen drága, de házilag is elkészíthető. Miután fel nem szívódó szénhidrátról van szó, így szénhidrát tartalmával nem kell számolnunk. A csicsóka nagyon értékes növény, sokféle ásványi anyagot is tartalmaz, sokoldalú a fitoterápiás felhasználása.

Tagatóz

A tagatóz a laktózból (tejcukor, egy diszacharid) kivont édesítőszer. Édesítő ereje a cukorénak 92%-a. Nagyon kevés kalóriát tartalmaz, glikémiás indexe is mindössze 3. Nincs utóíze, a cukorhoz hasonlóan jól karamellizálódik. A bélben prebiotikus hatást vált ki, segíti a jótékony bélbaktériumok fennmaradását. 15-20%-a szívódik csak fel a vékonybélből, viszont az a mennyiség a fruktózhoz hasonló módon metabolizálódik, és hasonló problémákat is okoz. A fel nem szívódó része pedig bélproblémákat idézhet elő: puffadást, hasmenést. Az élelmiszeriparban használják.

Juharszirup

A juharszirup nagyon értékes természetes édesítőszer. Sok aminosavat, vitaminokat, valamint ásványi anyagokat tartalmaz. Az észak-amerikai indiánok fedezték fel a juharfa nedvének édes ízét, és kezdték el használni a mindennapi étkezésben. A juharfát megcsapolják, nedvét összegyűjtik, majd azt beforralva készül a juharszirup. A juharszirupot színük, fényáteresztő képességük, ízük, intenzitásuk szerint A-tól D-ig osztályozzák, de ez kizárólag az intenzitásukra vonatkozik, nem a minőségre. Ma a világ juharszirup gyártásának 70-80%-a a kanadai Québec tartományból származik.

Sokszor hasonlítják tápanyagérték szempontjából a mézhez. Valóban magas az ásványi anyag tartalma, de a mézével nem vetekszik. Többféle B-vitamint, A-vitamint, biotint és P-vitamint, valamint aminosavakat is tartalmaz, de tápanyagértéke elmarad a méztől, és bioaktív anyagok sincsenek benne. Míg a méz fő összetevői a glükóz és a fruktóz, mint monoszacharidok, addig a juharszirup fő összetevője a szacharóz (kristálycukor), mint diszacharid. 100 grammjának szénhidrát tartalma viszont kevesebb, mint a mézé, 67 gr., eszerint kell beszámítani a napi bevitelbe gyors szénhidrátként. Glikémiás indexe is alacsonyabb a méznél, GI 54. Főzéshez, sütéshez jól használható, jellegzetes íze nem utóíz, és intenzitása az osztálytól függ. 

Agave szirup

Mexikóból származó növény édes, ragacsos levéből készül, mint a Tequila is. A cukornál másfélszer édesebb, és nincs utóíze. Energiatartalma közel azonos a cukoréval, de kevesebb kell belőle. A növénynek magas a fruktóz tartalma. A szirup készítéséhez ezt a fruktózt vonják ki ipari körülmények között, és már el is jutottunk az mesterségesen kivont fruktóz fentiekben már részletezett problémájához. Persze, ha akad a háztartásunkban néhány friss agave levél, ne habozzunk kipréselni a nedvét, és felhasználni édesítésre, hiszen természetes formájában nagyszerű táplálék.

Rizsszirup

Alacsony az energiatartalma, a szénhidrát tartalma 73/100 gramm – melynek 3%-a glükóz, és kb. fele-fele arányban maltóz és jól oldható összetett szénhidrát – ebből következően a glikémiás indexe is alacsony, GI 25. Főtt barna rizsből állítják elő, a makrobiotikus konyha kedvelt édesítője. Színe és állaga a mézre emlékeztet, enyhe mogyoró íze van. Fontos nyomelemeket tartalmaz, mint a mangán, cink. Tartalmaz magnéziumot, káliumot, kalciumot, nátriumot, vasat, és jó B-vitamin forrás. Nagyszerű alternatíva az édesítésre.

Kókusz cukor

A kókusz pálma bontatlan virágaiból készül, egy virágból akár 4 liter nedv is nyerhető, amit alacsony hőfokon kristályosra párologtatnak. Értékes tápanyagainak nagy része - B1, B2, B3, B6 vitamin, a kálium, magnézium, cink, vas és a 16 féle aminosav  - a kíméletes eljárásnak köszönhetően megmarad. Glikémiás indexe 35, tehát alacsony, szénhidrát tartalma viszont 98/100, ami nagyon magas, így csak keveset fogyasszunk belőle. Gyorsan feloldódik és nagyon gazdag, karakteres karamellás-törökmézes íze van, az ételeket enyhén barnára színezi.

Taumatin

A nyugat-afrikai katemfe cserjéből származik, fehérjék keveréke (tehát nem szénhidrát!), 2000-3000-szer édesebb, mint a cukor. Inkább ízfokozóként használják az élelmiszeriparban.

A cukoralkoholok 

A szénhidrátok redukciójakor (oxigént vonnak el, azaz fermentálják) képződő többértékű alkoholok. Színtelen, kristályos vegyületek, vízben jól oldódnak, többnyire édes ízűek, de eltérő mértékben. A természetben is megtalálható néhány cukoralkohol a növényekben (pl. szorbitol, mannitol).

Előnyük, hogy a cukorhoz képest sokkal kevesebb energiát tartalmaznak, és lassan emelik meg a vércukorszintet. Nem okoznak fogszuvasodást, mert a szájban lévő baktériumoknak nem biztosítanak táptalajt. Gátolják a gombák szaporodását, így candida ellenes diétában is jól alkalmazhatóak.  Mivel nem nyújtanak táptalajt a gombáknak, így az élesztő sem kel meg rajtuk, de főzésre-sütésre kiválóan alkalmasak.

További tulajdonságuk, hogy csak a bélcsatornában bomlanak le, és a vékonybélből általában csak részlegesen szívódnak fel. Emiatt okozhatnak emésztőrendszeri tüneteket: puffadás, görcs, hasmenés, mely tüneteket lassú hozzászoktatással el lehet kerülni. Ha valaki irritábilis bélszindrómában (IBS) szenved, legyen nagyon óvatos a cukoralkoholokkal, már a legkisebb panasz esetén is inkább válasszon más édesítési módszert magának. Nem karamellizálódnak, és általában elég drágák is. Azonban mint azt a bevezetőben is hangsúlyoztam, nem az a cél, hogy az átlagosan évente elfogyasztott 30 kg mennyiségű kristálycukrot lecseréljük, hanem, hogy a fogyasztási kultúránkat átalakítsuk, és kevesebb édeset fogyasszunk.

Eritritol - Eritrit

Természetes úton képződő cukoralkohol, amelyet a cukor erjesztésével állítanak elő, a joghurtkészítéshez hasonló folyamattal.  A természetben kis mennyiségben megtalálható gombákban, körtében, dinnyében, szőlőben, és erjesztéssel készült ételekben is. Édesítő ereje a cukorénak 65%-a, „hűs” édes íze van. 160 celsius fokig hőstabil, nincs utóíze. (Én süteményeket is készítek vele, és tapasztalatom szerint jól bírja az ennél magasabb hőfokon történő sütést is.)

Szénhidrát tartalma 1 gr/100 gr., glikémiás indexe 1, energia tartalma 20 kcal/100 gr. Az inzulintermelésre gyakorlatilag nincs hatással, ezért cukorbetegek, inzulin rezisztensek is fogyaszthatják. A vékonybélből – eltérően a többi cukoralkoholhoz – teljes mértékben felszívódik, így nem okoz emésztőrendszeri kellemetlen tüneteket. Kutatások szerint a felszívódott mennyiségnek több mint 90%-a változatlan formában távozik a szervezetből a vizelettel 24 órán belül. Így szinte semmi nem marad a szervezetben, biztonságos és nem hizlal. Saját tapasztalatom alapján azonban van az az egyszerre elfogyasztott mennyiség, amiből már a vastagbélbe is jut, és hasmenést okoz. Nálam ez 5 evőkanál mennyiség, a szakirodalom szerint ez 0,5 g per testkilogramm mennyiség felett következik be. Ha valamelyik édesítési mód mellett le kell tenni a voksomat, akkor az eritrit biztosan az egyik.

Xylitol – xilit, nyírfacukor

A természetben előfordul kisebb mennyiségben, zöldségekben és gyümölcsökben, de az ezekből történő kivonása nem gazdaságos. Hazánkban nyírfacukor néven is ismert, mely arra utal, hogy a nyírfából kinyert xilózból állítják elő fermentáció során. Gyakori a kukoricacsutkából történő előállítása is. Maga az előállítási folyamat nagyon költséges, részben ez indokolja magas árát. Édesítő ereje a cukorénak 1-1,5-szerese.

Lassan bomlik le és szívódik fel az emberi szervezetben. Glikémiás indexe 7, és nem kell inzulin az emésztéséhez, energiatartalma 240 kcal/100 gr. 100 gramm nyírfacukorban 100 gramm szénhidrát van, de ebből csak 25% szívódik fel szénhidrátként, és az emésztés során további 15-25% használódik fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy 100 gramm nyírfacukrot 60 gramm szénhidrátként kell beszámítani a diétánkba, és ennek is csak kb. a fele viselkedik gyors szénhidrátként. Az egyszerűség kedvéért én a pácienseimnek úgy tanítom, hogy 60 gr/100 gr, és gyors szénhidrát.

Mivel a vékonybélből csak 25%-a szívódik fel, ezért okozhat emésztőrendszeri problémákat az arra érzékenyeknél, mely lassú hozzászokással elkerülhető. Van, akit ezek a tünetek legyengítnek. Ha ilyet tapasztalsz, akkor egyszerűen hagyd ki az étrendedből, használj helyette mást.

Érdekesség, hogy a kutyák nagyon rosszul tolerálják a xilitolt, már 1-2 gramm elfogyasztása is súlyos hipoglikémiát okozhat náluk, ezért ne adjunk nekik. (Hipoklikémia: a vércukorszint hirtelen és nagymértékű leesése, mely sokkos állapothoz is vezethet.)

Szorbitol - szorbit

A szorbitot kukorica, búza vagy burgonyakeményítő erjesztésével állítják elő. Színtelen, szagtalan, kissé édeskés ízű, vízben jól oldódik. A glükóz redukciójával keletkezik. Mivel a glükóz viszonylag olcsó, ezért a szorbitolt szívesen használja fel az élelmiszeripar diétás élelmiszerekben, cukormentes rágógumikban, vagy pl. köhögés elleni szirupokban.

A szorbitol édesítő ereje a cukorénak csak 60%-a, előnye, hogy  az energiatartalma alacsony, és lassabban szívódik fel, mint a cukor, ezért nem emeli meg a vércukor szintet és az inzulin szintet. Glikémiás indexe 9, szénhidrát tartalma 100/100. Ugyanakkor az alacsonyabb édesítő hatása miatt nagyobb valószínűséggel kerül több belőle az élelmiszerekbe. Nagyobb mennyiségben erős puffadást és egyéb emésztőrendszeri tüneteket okoz, az élelmiszeriparban mégis szívesen alkalmazzák, mivel előállítása olcsó, késlelteti az avasodást, édesít, és nedvességmegkötő hatása is van. Egy éves kor alatt fogyasztása tilos, ugyanis akkor még nem alakul ki a lebontásához szükséges enzim a szervezetben! Napi 30 grammnál nagyobb mennyiségben nem ajánlott a bevitele, de egyébként sem egy korszerű édesítőszer, lehetőség szerint kerüld el a felhasználásával készített élelmiszereket.

Mannitol - mannit

Előállítása megegyezik a szorbitol előállításával (csak más enzimet használnak). Először a virágos kőrisből sikerült izolálni, melynek kérgéből néha édes nedv, manna (mannit) folyik, ezért szokták mannakőrisnek is nevezni. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Mannitolum néven hivatalos.  Az emberi szervezetre gyakorolt hatása nagyon hasonló a szorbitolhoz. Édesítő ereje közel azonos a cukoréval. Élelmiszeripari és gyógyszerészeti felhasználása jelentős. Napi maximum beviteli mennyisége 160 mg/testsúlykilogramm. Szintén nem egy korszerű édesítőszer, bár természetes formájában algákban, zuzmókban, gyümölcsökben fogyasztva semmi gond nincs vele.

Maltitol - maltit

A maltitol kukoricakeményítő alapú természetes édesítőszer. Édesítő hatása közel azonos a cukoréval.  Szénhidrát tartalma 100/100, glikémiás indexe 35. Élettani hatása megegyezik a szorbitollal.

Laktitol - laktit

A laktózból származtatott cukoralkohol, édesítő ereje a cukorénak mindössze 40%-a. Íze nagyon hasonlít a cukoréhoz, kiváló a hőstabilitása. A cukoralkoholokra jellemző általános tulajdonságokkal bír. Mivel viszonylag alacsony az édesítőereje, nagyobb mennyiség kell belőle, ami pedig fokozott emésztőrendszeri problémákat okozhat. A laktitol nem szívódik fel a vékonybélből, hanem a vastagbélben metabolizálódik.

2, Mesterséges édesítők 

A mesterséges édesítőszerek szintetikus úton előállított szerves vegyületek, melyek a természetben nem fordulnak elő. Általános jellemzőjük, hogy nem adnak energiát, de édesítő erejük többszöröse a cukorénak. Nem befolyásolják a vércukorszintet, és inzulin igényük sincs, leszámítva azt, amit korábban már említettem, hogy az édes íz érzete a nyelven már hatással van a hasnyálmirigy inzulin elválasztására.

Megítélésük erősen vitatott, véleményem szerint a tudományosan elfogadott „ajánlott napi mennyiség” (ADI = Acceptable Daily Intake) meghatározás szükségessége nagyon elgondolkodtató. A mesterséges édesítőszerek képesek összezavarni a szervezet reagálását, növelik az étvágyat, és a máj méregtelenítő működését is megterhelik. Használatukat nem javaslom, ugyanakkor elfogadom, hogy elképzelhető olyan élettani vagy szociális állapot, amikor más megoldás nem lehetséges. Ebben az esetben is azonban hangsúlyoznám, hogy az édes íz kerülése, más ízekkel történő helyettesítése a célravezető megoldás.

A leggyakoribb mesterséges édesítőszerek rövid áttekintése: 

Aszpartam

A cukornál 200-szor édesebb, nem hőstabil vegyület. Nincs mellékíze, maradéktalanul lebomlik a szervezetben. Sok tudományos vita alapját képezi, miszerint rákkeltő hatású-e vagy sem. ADI 40 mg/testsúlykilogramm.

Szacharin

Ez volt a legelső mesterségesen előállított édesítőszer. A cukornál 300-szor édesebb, nem hőstabil vegyület. Kesernyés utóíze van, lebomlás nélkül távozik a szervezetből. ADI 2,5 mg/testsúlykilogramm.

Ciklamát

30-40-szer édesebb a cukornál, a hőkezelést jól bírja. Nagy koncentrációban sós utóíze van. Vannak olyan tudományos nézetek, melyek ezt az édesítőt teszik felelőssé a here és a spermiumok károsodásáért. Az USA-ban tiltólistán van, de nagyon sok országban, így Magyarországon is engedélyezett a használata. Az EU-ban az ADI 7 mg/testsúlykilogramm.

Szukralóz

Cukorból állítják elő, klórozással, aminek hatására a szervezet nem cukorként ismeri fel, így gyakorlatilag alig szívódik fel.  600-szor édesebb a cukornál, nagyon nagy a hőstabilitása, vízben jól oldódó vegyület. Emésztés nélkül ürül ki a szervezetből a vizelettel. ADI 15 mg/testsúlykiogramm.

Aceszulfám-K

A cukornál 200-szor édesebb, hőstabil, lebomlás nélkül távozik a szervezetből. ADI 9 mg/testsúlykilogramm.

Aszpartam-aceszulfám só

64% aszpartamból és 36% aceszulfámból áll, a két vegyület tulajdonságait hordozza magában.  ADI 15 mg/testsúlykilogramm.

Neoheszperidin-dihidrokalkon

Éretlen keserűnarancs héjában előforduló flavonoidok származéka. 600-szor jobban édesít a cukornál, íze késleltetve jelenik meg, de sokáig tart. Mentolra emlékeztető utóíze van. ADI 5 mg/testsúlykilogramm.

Úgy hiszem, a lecke fel van adva! Nem csak a fenti információmennyiség megemésztése igényel odafigyelést és gondolkodást, hanem annak eldöntése is, hogy a TE számodra melyik a legmegfelelőbb édesítési mód. A kérdésekre nagy örömmel válaszolok!

Fotó: Mister GC/ FreeDigitalPhotos.net