Betegesebbek a túlzott tisztaságban felnőtt gyerekek: ezért engedd meg a kicsinek, hogy néha piszkos is legyen

A higiénia-hipotézis szerint a széltől is óvott, steril környezetben felnőtt gyerekeket fenyegeti igazán a betegség, allergia vagy akár a cukorbaj veszélye. Szervezetük ugyanis nem tanulja meg legyőzni a kórokozókat, így amikor mégis találkoznak velük, sokkal nagyobb bajuk származik belőlük, mint azoknak, akik immunrendszere folyamatos edzésben van.

A Science című lapban megjelent kutatás során a tudósok steril körülmények között felnőtt egerek immunrendszerét hasonlították össze normál módon tartott társaikéval. A kísérleti állatokat fertőzésmentes környezetben tartották, még a táplálékuk is extra módon tiszta volt. Amikor felnőtt korukban összeeresztették őket a kórokozók tömegeit magukon viselő normál egerekkel, úgy tapasztalták, hogy a korábban védett környezetben élő egyedek minden elképzelhető betegséget elkaptak tőlük.

Nem kell ahhoz tudományos kutatónak lennünk, hogy észrevegyük: évről-évre egyre több az allergiás, asztmás kisgyermek. A szakértők szerint ennek oka az, hogy távol kerültünk a természettől, és immunrendszerünk – főleg a gyerekeké – egyszerűen nem találkozik bizonyos kórokozókkal, ezért amikor mégis valamilyen ártalmatlan támadás éri, arra a normálisnál erősebben reagál. Osztrák, német és svájci kutatók 2500 gyermek bevonásával végzett felmérésében azt tapasztalták, hogy a farmon, állatok között élő gyerekek körében lényegesen kevesebb az ekcémás, asztmás vagy allergiás tünetektől szenvedők száma. Hasonló az helyzet a toxoplazma fertőzéssel: a macskák által terjesztett betegségen sokan már gyerekkorukban tünetmentesen átesnek, akik azonban nem, azokra várandósan nagy veszélyt jelent.

A jelenséget finn kutatók is megerősítették, amikor Karélia területén élő finn és orosz gyermeket vizsgáltak. A két népcsoport genetikailag szinte ugyanolyan, a finn országrész azonban gazdaságilag és életmódját tekintve sokkal magasabb színvonalon áll. Ez a fejlettség az allergia szempontjából inkább hátrányt jelent: a finn gyerekek sokkal nagyobb számban szenvednek allergiától, asztmától, mint az elmaradott orosz térségben felnövők.

Nem mindenki él ma már farmon, állatok között. A gyerekeknek egyre kevesebb lehetőségük van arra, hogy természetes környezetben találkozzanak bizonyos kórokozókkal, amelyek segítenek megerősíteni az immunrendszerüket. Van azonban néhány dolog, amit egy lakótelepi család is megtehet annak érdekében, hogy elkerülje a bajt okozó túlzott tisztaságot:

• Engedjük a gyereket homokozni, sarazni! Azt természetesen nem kell megengedni, hogy két marékra egye a homokot, de kórházba sem kell vele rohanni, ha esetleg mégis előfordul, hogy valamennyi a szájába kerül.
• Ne szaladgáljunk folyamatosan a gyerek után fertőtlenítő kendővel. Alapesetben bőven elég hazaérkezéskor kezet mosni.
• Kerüljük az antibakteriális tusfürdők használatát, főleg csecsemőkorban. Ezek a szerek a jótékony, védelmet nyújtó baktériumréteget is eltávolítják a testfelületről.
• Ha megoldható, engedjük meg a gyereknek, hogy háziállatokat simogasson.
• Ne szedjünk orvosi rendelvény nélkül antibiotikumot! Tönkreteszik a bélflórát, ráadásul egy idő után rezisztenssé teszik a szervezetet, így ha igazán szükség lesz rájuk – például egy tüdőgyulladás esetén – könnyen lehet, hogy hatástalanná válnak.

Kép: freestocks-photos / Pixabay