Küzdelem a tüdőrák ellen - járjunk szűrésre akkor is, ha nincs panaszunk!

A daganatos betegségek továbbra is a vezető halálokok között szerepelnek: világszerte évente mintegy 10 millió ember hal meg daganatos betegségekben¹, és a szakértők azzal számolnak, hogy ez a szám az évtized végére 13 millió¹ is lehet. A Magyar Rákellenes Liga adatai szerint ma Magyarországon minden negyedik ember valamilyen rosszindulatú tumoros betegségben hal meg. A diagnosztizált daganatos betegségek közül a tüdőrák a leggyakoribb, előfordulása 11,6%². Lakosságarányosan sajnos továbbra is Magyarországon a legmagasabb a tüdőrák áldozatainak száma az Európai Unión belül: 100.000 lakosra 87,4 tüdőrák okozta haláleset jut (2018-as adat³).

Alapvető fontosságú a korai felismerés

A diagnosztizált tüdőrákos betegek életkilátásai nagyban függenek attól, hogy a betegség melyik stádiumában kerül diagnosztizálásra. A tüdőrák stádiumaira a WHO klasszifikációját alkalmazzák. A stádium meghatározása a tumor nagysága, a nyirokcsomókban lévő áttétek és az egyéb szervekben (pl. csontok, máj) kialakult áttétek alapján történik. Minél koraibb stádiumban fedezik fel a betegséget, annál nagyobb az esély a túlélésre. A legkorábbi, azaz az I. stádiumban felfedezett nem-kissejtes tüdőrák esetében (a nem-kissejtes tüdőrák az összes tüdőrák kb. négyötödét teszi ki⁴) a tízéves túlélési arány elérheti a 70%-ot⁵ is, míg a II. stádiumban diagnosztizált betegségnél ez az arány már csak kb. 40%⁶.

Korai stádiumban a betegségnek gyakran nincsenek tünetei, vagy a jelentkező tünetek könnyen összekeverhetők banális betegségek tüneteivel. Éppen ezért különösen fontos, hogy a tüdőrák szempontjából magasabb kockázati csoportokba tartozók rendszeresen menjenek el szűrővizsgálatra, akkor is, ha nincs semmilyen panaszuk.

Kik tartoznak a kockázati csoportokba?

Mindenekelőtt a dohányosok, hiszen a megbetegedések 85%-a⁷ mögött a dohányzás áll. A légszennyezés a tüdőrákos esetek 5%-át okozzák⁷, de a munkahelyi ártalmak (8%⁷) is jelentős kiváltó okok lehetnek. Jellemző a tüdőrákra az életkor is: főleg az 50. és 70. év között fordul elő a betegség⁷. Sokszor elfelejtjük, de a dohányzás a passzív dohányzókra is veszélyt jelent. A munkahelyi- és életkörülmények ismeretében pedig a háziorvosok meg tudják mondani, hogy valaki a tüdőrák tekintetében kockázati csoportba tartozik-e, és indokolt-e a számára a rendszeres szűrés.

A tüdőrák felfedezési módjainak stádiumok szerinti eloszlása is azt mutatja, hogy panaszmentes állapotban számottevően nagyobb az esélye annak, hogy a betegség korai fázisban kerül diagnosztizálásra, amikor több terápiás lehetőség közül lehet választani, és a várható túlélési arány is nagyobb⁸.

A diagnózis után

A diagnózis után kerül sor a terápia megtervezésére, a prognózis felállítására. A tüdőrák a jellegétől és a stádiumától függően műtéttel, sugárkezeléssel vagy gyógyszerrel kezelhető. Mivel az alapbetegség és annak kezelése is komoly hatással van a beteg fizikai állapotára, ezért a legtöbb esetben a tünetek és mellékhatások (pl. étvágytalanság, láz, fájdalmak) csökkentése is indokol gyógyszeres kezelést és életmódbeli változást (pl. speciális diéták, rendszeres mozgás). Fontos, hogy a kezelőorvos részletesen ismerje a beteg állapotának alakulását, beleértve a lelkiállapot változásait is, hiszen ő tudja megítélni, hogy mikor milyen módon kell módosítani a terápiát vagy az életmódbeli szokásokat.

Hivatkozások
1. https://www.worldcancerday.org/why-cancer
2. https://www.chestnet.org/newsroom/chest-news/2020/07/world-lung-cancer-day-2020-fact-sheet
3. https://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php?title=Causes_of_death_statistics#Causes_of_death_in_EU_Member_States_in_2018
4. https://daganatok.hu/tudorak/a-tudorak-tipusai
5. Korányi Bulletin 2021 (42. o.)
6. http://ftsz.pte.hu/docs/protokollok/TUDO-A_tudorak_es_a_mellhartya_elsodleges_rosszindulatu_megbetegedeseinek_diagnosztikajahoz__es_kezelesehez_IRANYELVEI2.pdf
7. http://oncology.hu/betegeknek/cikk/a_tudorakrol
8. Korányi Bulletin 2021 (35. o.)