A kalciummentes foszfátkötő gyógyszer szedése mellett, a számukra kifejlesztett, úgynevezett PEP táplálkozási program alkalmazása.

A dializált betegek közel negyven százalékának magas a foszforszintje. Hogy miért káros ez?
Azért, mert a foszfor alattomosan, napról napra építkezve rakódik le az érfalakban, az erekben, a bőrben, az izületekben – komoly kardiovaszkuláris, valamint mozgásszervi megbetegedéseket okozva. A magas foszforszint okozta szív- és érrendszeri megbetegedések, pedig a dializáltak halálozásának hatvan százalékáért felelnek. Ezért is életbevágó, hogy a művese kezelésre szoruló betegek minél több pontos információt kapjanak a magas foszforszint megelőzésének lehetőségeiről.
Foszfort szinte valamennyi élelmiszer tartalmaz, közülük a legtöbbet - a dializált betegek számára elengedhetetlenül fontos - fehérjék. A foszfát (a foszfor sója) jelenlegi tudásunk szerint - nem vonható ki az ételekből. A megoldást a kalciummentes foszfátkötő gyógyszer szedése és egy, a dializáltak számára kifejlesztett diéta jelenthet, amelyet a veseelégtelenség korai szakaszában kell elkezdeni. A PEP (Phosphat-Egység-Program) programot 2003-ban, Németországban Martin K. Kuhlmann professzor két dietetikussal együtt dolgozta ki, amely német nyelvterületen azóta elterjedt, és jó eredménnyel működik. Magyarországon 2006-ban egy amerikai gyógyszergyár két munkatársa, Novák Károly és dr. Vilimszky Zoltán támogatásával Oross Lajosné, Antal Csilla, Medveczki Katalin és Horváth Istvánné dietetikusok „magyarosították” ezt a programot, hiszen a német táplálkozási szokások jelentősen eltérnek a magyartól.