Dr. Gerevich József pszichiáter szerint, a stresszre adott válaszaink fejleszthetők, ami többek között azért is fontos, mert a szív- és érrendszeri megbetegedések egyik komoly rizikófaktora a stressz. Meg kell tanulnunk kezelni a hétköznapi stresszhelyzeteket, hogy mi tudjuk uralni őket, és nem fordítva. De mi is az a stressz? 

A stresszállapotnak két komponense van – mondja dr. Gerevich József. - Az egyik összetevő a valamilyen veszélyt jelentő stresszor, tehát a stresszhatás; a másik pedig az erre adott reakciónk. A stresszorok lehetnek olyan mindennapi kellemetlenségek, mint például az, hogy lekéssük a buszt, vagy a munkahelyen nem elégedettek a munkánkkal, de stresszor lehet a betegség vagy a rossz anyagi helyzet; esetleg olyan traumatikus események, mint az agressziónak való kitettség, a szeretett személy elvesztése vagy egy háború átélése. Stresszorrá válhat azonban olyan esemény is, amelyet boldogan kellene átélnünk - ilyen például a diplomaosztó vagy az esküvő. Ebből következik, hogy nem létezik stresszmentes élet. Létezik viszont optimális stresszhatásokkal jellemzett élet, amelyet megfelelően tudunk kezelni, és szükségünk van rá a folyamatos adaptációhoz.

Milyen hatással van testi és lelki egészségünkre a stressz?
A lehető legpozitívabb hatással, nélküle nem fejlődnénk egészségesen, teljesítőképességünk is jóval szerényebb lenne. A probléma mindig ott és akkor kezdődik, ahol és amikor túl sok vagy szokatlan minőségű stresszhatás ér minket, mert nem vagyunk erre felkészülve, nincsenek kialakult válaszaink, így ezeket nem, vagy csak nehezen tudjuk feldolgozni.

Milyen lelki tünetekben realizálódik a túl sok stressz?
A túl sok vagy szokatlan jellegű stresszhatásra csakúgy, mint általában a stresszhatásokra, szorongással és a szimpatikus idegrendszer izgalmával reagálunk. Ha a stressz meghaladja feldolgozó-képességünket, akkor szorongás alakulhat ki, amely akár önálló betegség is lehet. Emellett depresszió és olyan pszichoszomatikus betegségek is kialakulhatnak, mint a gyomor- és nyombélfekély, a szívinfarktus, vagy a magas vérnyomás.

Napjaink nagy részét a munkahelyünkön töltjük. A túlmunka, a betarthatatlan határidők, a rossz munkahelyi légkör vagy az elégtelen értékelés – mind-mind stresszhatásnak tekinthető. Milyen megküzdési stratégiák léteznek?
Amennyiben lehetséges, változtathatunk környezetünkön, vagy éppen saját magunkon. Megoldást jelenthet a tárgyalás, a kompromisszum megkötése, mások meggyőzése vagy a konkrét cselekvés. A különböző stresszhelyzetekhez való alkalmazkodás akkor a legsikeresebb, ha minél több megküzdési készséggel rendelkezünk, és rugalmasan tudjuk ezeket használni.

Kivédhető-e, hogy az ember ne idegeskedjen állandóan a közlekedési dugóktól, a magánéleti gondoktól, vagy a környezeti ártalmaktól? Egyszóval létezik-e olyan pajzs, ami megvéd minket a stressztől?
Lelki egészségünk, személyiségünk ereje és épsége alapfeltétel ahhoz, hogy megfelelően reagáljunk a stresszhatásokra. A személyiség egyik képessége az úgynevezett coping reakció, azaz stresszleküzdő képesség, amely tréninggel fejleszthető.

Ha nincs lehetőségünk tréningen részt venni, mivel csökkenthetjük mégis a stressz hatását mindennapjainkban?
Az egyik lehetőség, hogy változtassunk környezetet akár átmeneti, akár tartós jelleggel. Ennek keretében változtathatunk munkahelyet, lakóhelyet, akár országot is. Adott esetben elegendő lehet, ha olyan környezetbe kerülünk, ahol kevesebb és elviselhetőbb a stressz. Ennek felismerése, és a döntés rajtunk áll. Ha súlyos stresszválasz-képességzavarral, tehát személyiségzavarral küzdünk, pszichiátriai betegek vagyunk, akkor az történik, amit Sylvia Plath írt le az Üvegbura című regényében: „Bárhol járjak is, egy párizsi kávéházban, Bangkok kikötőjében vagy a New York-i Manhattan-ben, mindig ugyanaz az üvegbura borul rám, mindig a saját áporodott levegőmet szívom”. Ilyen esetekben elengedhetetlen a tudatos és módszeres személyiségváltozás pszichiátriai kezelés, pszichoterápia révén.

Ha már egy nőt említett. Van-e különbség a nemek között? Ki bírja jobban, ki tudja ügyesebben kezelni a stresszt?
Talán nem meglepő a válasz: a nők egyértelműen jobbak - ebben is. Nőnek születni, nőnek lenni már önmagában komoly protektív (védő) tényező a stressz betegségeivel és sok más betegséggel szemben.

Végezetül, Ön szerint mennyiben vagyunk felelősek mi magunk a stressz kialakulásáért?
Miután arról is dönthetünk, hogy milyen környezetben élünk, és tudjuk, hogy a stresszre adott válaszaink minősége is fejleszthető, óriási szerepünk és felelősségünk van ebben. Természetesen, ha súlyosan traumatizált, hátrányos helyzetű környezetben, megzavart szocializációval, érzelmi deprivációval növünk fel, kevesebb lehetőségünk van – de ekkor is van – a stressz elleni küzdelemben. Az egészséges személyiség egyedül, vagy kisebb segítséggel képes alkalmassá tenni saját magát a stressz leküzdésére.

A stressz leküzdése tehát rajtunk áll, a felelősség mindenképpen az egyéné. Életünk jelentős részét munkahelyünkön töltjük, tehát nem mindegy, hogy milyen környezetben, milyen feltételek mellett dolgozhatunk. Szerencsére egyre több az olyan munkáltató, amely felelősséget vállal alkalmazottai egészségi állapotáért is, és sokat tesz azért, hogy a munka során adódó mindennapi stresszre megfelelően tudjunk reagálni. Többek között ezeket a munkahelyeket keresi a Szívbarát Munkahely pályázat.

Részletek a www.szivbaratmunkahely.hu. oldalon találhatók.