SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Muslicát bárki tud tenyészteni - persze, ha akar

Szőke Judit [cikkei] - 2008-07-22
A nyár nagy áldása a mérhetetlen mennyiségű, egyszerre érő gyümölcs. Ha azonban fedetlenül kint felejtjük, hamarosan - nem kis bosszúságunkra -, apró élőlények felhőjét vesszük észre körülötte. Utálatos, nem épp étvágygerjesztő a látvány, gyorsan ki is dobjuk a gyümölcsöt a kukába a kellemetlenkedőkkel együtt.
Muslicát bárki tud tenyészteni - persze, ha akar
Ebből az következik, hogy muslicát (pestiesen és helytelenül: muslinca), hiszen ők ezek a parányi állatkák, bárki tud „tenyészteni”, már ha ragaszkodik hozzá. Nem kell ahhoz semmi, csak valami gyümölcs. Csak tudjunk a szemtelen repkedőktől megszabadulni!
A muslicák (ecet- vagy gyümölcslegyek) a rovarok osztályába tartoznak, igen népes családdal, csak a Hawai- szigeteken mintegy 1000 faj él belőlük. Legelterjedtebb képviselőjük a közönséges muslica (Drosophila melanogaster), amely már a század eleje óta kedvelt és használt alanya a genetikai kutatásoknak. Elsőként Thomas Hunt Morgan tanulmányozta ezeket a kis legyeket, még az 1900 évek elején, felfedezte a nemhez kötöttség és a genetikai újraegyesülés fogalmát, amivel a közönséges muslicát a genetikai kutatások középpontjába állította.

Csak a genetikusok szeretik

Kis méretük, könnyű szaporíthatóságuk, és rövid reprodukciós ciklusuknak köszönhetően a genetikusok mind a mai napig használják őket. Általában ki nem állhatjuk a muslicákat, így biztosan keveseket érdekel, hogy a gyümölcslégy a genetikai kísérletek ideális alanya: gyorsan szaporodik, és összesen két kromoszómája van (a vörösboros környezet a kedvence).
A közönséges muslica teste 2-2.5mm hosszú, 1 mm széles. Potroha (ha valaki kíváncsi rá) sárgás-, világos-, vagy vörösesbarna. A nemek megkülönböztetésének egyik lehetséges módja: a hímek utolsó két szelvényének színe sötét, fekete - míg a nőstényeknél csak az utolsó szelvény sötétül be.

Életciklusuk igen gyors, a nőstények tojást raknak, másnap kikelnek a lárvák, a hetedik napig bábozódgatnak, majd a 11-12 napon a kifejlett egyedek elhagyják a bábokat. Egy átlagos muslica 8-10 hétig él, ebből a nőstények mintegy négy héten át raknak tojásokat, naponta akár 100-at. Már ha hagyjuk…

Irtásuk nehéz, de nem lehetetlen

Fejlődésük leginkább 20-23 fokon optimális, ennél magasabb hőmérsékleten gyorsul, alacsonyabb hőmérsékleten lassul. Imádják a legalább 60%-os páratartalmat. A muslicák a romló gyümölcsökön kialakuló penész- és élesztőgombákkal, valamint baktériumokkal táplálkoznak. Egy kint felejtett barack, körte, dinnyeszelet hamar jó kis tenyészetet hoz létre, melyet viszonylag gyorsan ellepnek a röpképes változatok.
Ha nem vagyunk genetikusok, akkor a védekezés jobban izgat minket. A legfontosabb a megelőzés.  Mivel a muslicák igen nehezen kiirtható rovarok. A hagyományos rovarirtó permetekkel csak részleges eredményeket tudunk elérni. Az igen nagy számú populációból mindig van túlélő és ezek az egyedek gyorsan elszaporodnak újra. A legcélravezetőbb, hogy a lakásban és a lakás körül ne legyen olyan rothadó, erjedő szervesanyag, ami a muslicák és lárváik táplálékául szolgálhat. Van korszerű, vegyszermentes és hatékony (Biostop) gyümölcslégy-csapda. Ebben egy csalogató illatanyag odavonzza a muslicákat, akik rászállnak és ráragadnak a csalit körbevevő rovarfogó lapra. Aztán ki velük!
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
A szerkesztő ajánlja