SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Bekapcsolódott az új generáció a szelektív hulladékgyűjtésbe

Családinet [cikkei] - 2010-05-07
Az elmúlt két év alatt 35%-ról 50%-ra nőtt a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő 18-29 éves, jellemzően közép vagy felsőfokú végzettségű fiatalok aránya, de sajnos még az új szelektálókkal együtt is mindössze minden második lakos, legnagyobb arányban a nők gyűjtik anyaguk szerint különválogatva a csomagolási hulladékokat - derül ki az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. 2010-es lakossági felméréséből.
Bekapcsolódott az új generáció a szelektív hulladékgyűjtésbe

A lakosság zöld szemléletének kialakításában nélkülözhetetlenek az olyan környezetvédelmi kampányok, mint például az ÖKO-Pannon most zárult „A Hulladék érték” c. kampánya. Habár a szelektív gyűjtésben résztvevők aránya 2008-ról 2010-re, azaz két év alatt csak csekély mértékben, 52%-ról 54%-ra nőtt, a társadalmi célú reklámok eredményeként a hulladékképződés megelőzését is fontosnak tartó lakosok aránya számottevő mértékben, 32-ről 45%-ra bővült. Ez tehát azt jelenti, hogy egyre több olyan lakos gyűjt szelektíven, aki nemcsak a visszagyűjtést, de a keletkező hulladékok mennyiségének csökkentését is szem előtt tartja.

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. megbízásából a TNS Hungary Kft. immár harmadik alkalommal készíti el azt az országos, reprezentatív kutatást, amely az idén 1002 fő megkérdezésével vizsgálta a magyar lakosság szelektív gyűjtéssel kapcsolatos attitűdjét, preferált hulladékgyűjtési eljárásait, szokásait, mindennapi gyakorlatát, illetve a környezetvédelmi kampányok hatását „zöld szemléletünk” kialakulására és erősödésére.

A szelektív hulladékgyűjtés mára életünk részévé vált. Ma már a magyar lakosság 96%-a ismeri vagy hallott valaha a hulladékgyűjtés e formájáról. Saját megítélése szerint, 10-ből 8 megkérdezett
Szelektív gyűjtőszigetlakóhelyén működik szelektív hulladékgyűjtési rendszer, amelynek jelenléte az elmúlt két év során leginkább a vidéki nagyvárosok lakosai körében vált érzékelhetővé. Amíg 2008-ban a vidéki nagyvárosokban élők 83%-a, addig 2010-ben már 96%-a vélte úgy, hogy lakóhelyén elérhető a szelektív gyűjtés valamely formája; a megkérdezettek 60%-ának véleménye szerint a gyűjtőszigetes, 2%-a szerint a házhoz menő, úgynevezett zsákos gyűjtési rendszer, 17%-uk tapasztalata szerint pedig mindkét rendszer együttesen.

A rendszer kiépítettsége persze nem jelent garanciát annak használatára. Annak ellenére, hogy saját megítélésük szerint, a lakosok 80%-ának van lehetősége a szelektív gyűjtésre, abban jelenleg mégis mindössze csak 54%-uk vesz részt, amely csekély mértékű növekedést jelent a 2008-ban mért 52%-hoz képest.

„A szelektíven gyűjtő lakosok demográfiai összetételéből az látszik, hogy amíg a 30 évesnél idősebbek gyűjtésben való részvétele viszonylag változatlan, addig az új generáció tagjai közül egyre többen kapcsolódtak be a környezetvédelem e hétköznapi formájába” - mondta Viszkei György, az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. „Az elmúlt két év alatt 35%-ról 50%-ra nőtt ugyanis a szelektív hulladékgyűjtésben aktívan résztvevő azon 18-29 éves, jellemzően közép vagy felsőfokú végzettségű fiatalok aránya, akik fogékonyabbak a környezetvédelemre, illetve már tanultak az integrált hulladékgazdálkodásról, ezen belül pedig a szelektív hulladékgyűjtésről” - tette hozzá a szakember.

A fiatalok szelektív hulladékgyűjtésbe történő integrációjában és a lakosság zöld szemléletének kialakításában kiemelt szerepe volt a többek között az ÖKO-Pannon által is megvalósított nagyszabású, társadalmi célú környezetvédelmi kampányoknak. Az Európai Unió támogatásával megvalósuló - KEOP-6.1.0/C/09-2009-0001 - és most lezárult „A hulladék érték” c. kampány azonban már nemcsak a szelektív hulladékgyűjtésre, de a hulladékképződés megakadályozására is ösztönözte a lakosságot.

Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív programja keretében megvalósuló „A Hulladék érték” c. társadalmi célú reklámkampány országos televízió csatornákon, rádiókban, magazinokban, valamint óriásplakátokon ösztönözte szelektálásra a lakosságot március végéig. A kampánnyal párhuzamosan, a gyermek és diák korosztály célzott elérése érdekében egy környezeti szemléletformáló programot is megvalósított az ÖKO-Pannon. Hátrányos helyzetű települések középiskoláiban Mi van? címmel, összesen 20 interaktív drámafoglalkozást szervezett az ÖKO-Pannon, amelynek nagy sikerű „A Hajnal” című ismeretterjesztő mesejátéka pedig 40 óvodában vendégszerepelt.


’”A kampányok hatása a lakosság környezetvédelmi attitűdjében is kimutatható. 2008-ról 2010-re számottevő mértékben, 32-ről 45%-ra bővült azok aránya, akik saját elmondásuk szerint a hulladékképződés megakadályozását is szem előtt tartják és lehetőleg csomagolás nélküli élelmiszereket vásárolnak” - mondta Atkári Csaba, a kutatást készítő TNS Hungária Kft. tanácsadója. „Korunk fogyasztói társadalmában, amikor óriási reklámzajban kell üzeneteinket eljuttatni a lakossághoz, nehéz szemléletváltozást elérni. A kampány rendkívül magas tetszési és motivációs indexe azonban azt mutatja, hogy van befogadó készség a környezetvédelemre nevelő kampányok iránt” - tette hozzá a szakember.

A lakosság szemléletformálása és motivációja terén persze akad még tennivaló bőven, hiszen a lakosság nem szelektáló része is bevonható lenne a gyűjtésbe. Az ÖKO-Pannon felméréséből kiderül, hogy a lakosság harmadának (29%) van ugyan lehetősége a szelektív gyűjtésre, de mégsem vesz részt abban. A kutatásban megkérdeztettek passzivitása több okra vezethető vissza; 33%-uk a gyűjtés otthoni körülményessége, 22%-a pedig az otthoni hely hiánya miatt nem szelektál. A nem gyűjtők további 27%-a a gyűjtőhelyek lakóhelyüktől való relatív távolsága miatt passzív, habár ez az adat pozitív változást takar, mivel két éve még a megkérdezettek 33%-a vélte nagynak a gyűjtőpontok otthonától való távolságát.

Az ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. kutatásának adatai szerint a szelektíven gyűjtő lakosok 35%-a legfeljebb 50-100 métert hajlandó megtenni a gyűjtőszigetekig. Érdekes és egyben örömteli változás viszont az, hogy azok aránya, akik a környezetvédelem ügyéért 100-500 métert hajlandóak lesétálni, a 2008-ban mért 40%-ról 2010-re 49%-ra nőtt. Pozitív változás mutatható ki annak kapcsán is, hogy milyen módon szállítja el a lakosság a hulladékot a gyűjtőpontokra. 2008-hoz képest gyakorlatilag nem változott (65-ről 64%-ra csökkent) azok aránya, akik gyalog, 22-ről 18%-ra csökkent azok köre, akik autóval közelítik meg a gyűjtőszigeteket, miközben 6-ról 16%-ra nőtt azok száma, akik környezetbarát módon elbicikliznek a hulladékokkal a színes gyűjtőedényekhez. A legnagyobb hazai koordinlószervezet most először mérte fel azt, hogy a családon belül kinek a feladata a szelektálás. A felmérés adataiból kiderül, hogy az esetek 51%-ában a feleség/anya, 42%-ában a férj/apa, 31%-ában pedig a gyerekek viszik vissza a csomagolási hulladékokat a gyűjtőszigetre.

Újrapapír termékekSajnos továbbra is jelentős azok aránya is, akik az ismeretek és a proaktív attitűd hiánya miatt nem gyűjtenek szelektíven. A nem gyűjtők 12%-ának nincs ideje a gyűjtésre, 6%-a nem tudja, hol vannak a gyűjtőhelyek, további 10%-pedig „nem tartja fontosnak” a környezetvédelmet. Szomorú tény, hogy a felmérésben vizsgált két év alatt 5%-ról 12%-re nőtt azok köre, akik azon tévhit miatt utasítják el a szelektív gyűjtésben való részvételt, hogy a hulladékokat az elszállításnál összeöntik.

A lakosság által szelektíven gyűjtött anyagok fajtája életmódunkkal és fogyasztási szokásaink változásaival áll összhangban. 2010-ben a felmérésben megkérdezettek úgynevezett „szelektív hulladék kosarában” 33% műanyag, 29% papír, 14% üveg, 13% zöld hulladék, 7% fém és 5% italos kartondoboz volt található.

2010-ben, az anyaguk szerint különválogatott hulladékokat a kutatásban megkérdezettek 1%-a naponta, 15%-a hetente többször, 38%-a hetente egyszer, 27%-a havonta többször, 12%-a havonta egyszer, további 16%-a pedig ennél ritkábban vitte vissza a gyűjtőszigetekre.

Az ÖKO-Pannon kutatásában megkérdezettek véleménye szerint a lakosság szelektív gyűjtésben való részvételét egyrészt további hulladékgyűjtő edények kihelyezésével, az edények ürítési gyakoriságának növelésével, másrészt pedig szélesebb körű tájékoztatás, reklámozás révén lenne célszerű javítani.

 

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja