Kávékultúra
Családinet [cikkei] - 2008-07-18
A közel-keleti nomád törzsek kedvelt italát, a "kahweh-t", vagy ahogy jobban ismerjük, a "kávét" immár több mint ezer éve fogyasztja az emberiség. Magyarországon a leggyakrabban fogyasztott ital a kávé: napi gyakorisággal a fogyasztók 50%-a issza.
A magyar fogyasztók 40%-a elsősorban röviden és erősen szereti inni a kávét. Hazánkban a kávé népszerűségét persze nem csak a fogyasztás magas mértéke, de az is jól mutatja, hogy 100 emberből 68 ideális ajándéknak tartja a kávét és folyamatosan nő azok száma, akik szívesen isznak egy-egy csésze feketét otthonukon vagy munkahelyükön kívül, akár vásárlás közben vagy azt követően is. Ezt a szokást felismerve alakította ki „kávékultúra-központ” üzlethálózatát a Tchibo, a MOM Park Bevásárlóközpontban.
A közel-keleti törzsek több mint ezer éve fedezték fel, hogy a földjeiken termő kávécserje babjaiból készült
főzetnek élénkítő és frissítő hatása van. A kávét először Jemenben kezdték el tudatosan termeszteni, a kávézás szokását pedig mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, ami innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre, majd pedig Arábiába és Egyiptomba, ahol az hamarosan mindennapi szokássá vált. Európában csak a XVII. század elejétől ismerhette meg a lakosság e népszerű élénkítő italt, de annak kedveltsége gyorsan nőtt és csakhamar kávéházak létesültek Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, sőt még a teakultúrájáról híres Nagy-Britanniában is. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni, ettől kezdve pedig a kávé és a kávézás kultúrája az egész világon elterjedt és közkedveltté vált.
Mi magyarok feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismertük meg a kávét. A kávé szót először Zrínyi Miklós írta le a Szigeti Veszedelem című regényében. A kávé, vagy ahogy annak idején mi magyarok a történelem ama korszakára is utalva hívtuk, a „fekete leves” nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg Budapesten.
A kávécserje ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű és egyenletes csapadékmennyiség és az átlag 15-24 Celsius fokos hőmérséklet. A legfőbb kávétermesztő vidékek általában az egyenlítő körül találhatóak. Napjainkban a legnagyobb kávéültetvények Közép- és Dél-Amerikában helyezkednek el. Brazília adja a világ kávétermésének 28%-át. Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, ebből ötven olyan ország van, amely gazdaságilag is jelentős mennyiséget termel. Kávénagyhatalomnak számítanak az olyan országok, mint például: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart, Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica, India, Indonézia, Vietnam.
A nyerskávé - értékét tekintve - az olaj után a világ második legfontosabb kereskedelmi terméke. A leszüretelt mennyiségtől és a kereslettől függően évente 4-5 millió tonnát exportálnak. A saját felhasznált mennyiség a kávétermelő országokban további 1,3 millió tonna. A világban mintegy 10 millió hektár területen kb. 15 milliárd kávécserjét termesztenek. Egy kávécserje évente kb. 5,5 kg bogyót terem (1,75-2,25 kg babszem).
A kávé készítésének többféle módja ismert, nálunk legkedveltebb az eszpresszókávé. Készítése során a pörkölt kávé őrleményén vízgőzt fúvatnak keresztül, ami a távozó aromaanyagokkal együtt csapódik le forró folyadékká. A filterkávé készítésekor a papírszűrőbe helyezett, őrölt-pörkölt kávén forró vízet folyatnak át. A törökös kávé esetében a kávét igen finomra kell őrölni. Elfogyasztása után a durvább kávészemek üledékként a csésze alján maradnak. Fontos tudni, hogy a kávét főzéskor sohasem szabad forralni, csak kezdődő forrásig melegíteni, forraláskor
ugyanis az illatos, aromás anyagok többé-kevésbé eltávoznak. A kávé mellé általában szoktak egy kis kekszet is fogyasztani, az igazi ínyencek a kávézás előtt egy pohárka vízzel öblítik ki szájukat, hogy a kávé aromái és ízanyaga jobban érzékelhető legyen a nyelv ízlelőbimbóinak.
A kávéban található koffein serkenti a szívműködést, a légzést, emeli a vérnyomást, fokozza a vérkeringést, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben lévő ereket, ezért vizelethajtó hatású. A koffein ezenkívül megszünteti a bágyadtságot, javítja a hangulatot, gyorsítja gondolkodásunkat, növeli a teljesítőképességet, frissességet, éberséget biztosít számunkra, némely kávéfajta pedig fokozza az anyagcserét. A szervezetbe kerülő koffeint a májban található egyik enzim bontja le, ennek időtartama személyenként eltérő. A koffeint széles körben alkalmazzák a gyógyszeriparban, például fejfájáscsillapító gyógyszernél, asztma ellen, de használják szívgyengeség kezelésére is. Egy csésze kávé átlagosan 70-80 milligramm koffeint, valamint olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas, a kálium és a mangán.
„A kávékedvelő magyar lakosság évente mintegy 2,8 milliárd csésze kávét fogyaszt el, ami azt jelenti, hogy minden magyar lakos évente átlagosan 280 csésze feketét iszik meg. Habár a legnagyobb mennyiségben fogyó őrölt-pörkölt és szemes kávét a fogyasztók 85,5%-a reggel, és elsősorban otthon fogyasztja el a legszívesebben, folyamatosan nő azok aránya, akik szívesen isznak meg egy feketét otthonukon kívül is.” – mondta Torsten Kaack, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.
A közel-keleti törzsek több mint ezer éve fedezték fel, hogy a földjeiken termő kávécserje babjaiból készült
főzetnek élénkítő és frissítő hatása van. A kávét először Jemenben kezdték el tudatosan termeszteni, a kávézás szokását pedig mohamedán zarándokok vitték magukkal Mekkába és Medinába, ami innen terjedt tovább az egész Közel-Keletre, majd pedig Arábiába és Egyiptomba, ahol az hamarosan mindennapi szokássá vált. Európában csak a XVII. század elejétől ismerhette meg a lakosság e népszerű élénkítő italt, de annak kedveltsége gyorsan nőtt és csakhamar kávéházak létesültek Olaszországban, Hollandiában, Franciaországban, Németországban, sőt még a teakultúrájáról híres Nagy-Britanniában is. A XVIII. század elején a hollandok kávéültetvényeket létesítettek Indonéziában, a franciák elvittek néhány ültetvényt Martinique-ra, míg a spanyolok a Karib-tenger térségében, Közép-Amerikában és Brazíliában kezdtek kávét termeszteni, ettől kezdve pedig a kávé és a kávézás kultúrája az egész világon elterjedt és közkedveltté vált.Mi magyarok feltehetőleg a törökök 150 éves uralma alatt ismertük meg a kávét. A kávé szót először Zrínyi Miklós írta le a Szigeti Veszedelem című regényében. A kávé, vagy ahogy annak idején mi magyarok a történelem ama korszakára is utalva hívtuk, a „fekete leves” nagyobb mértékben való fogyasztása azonban csak Buda visszafoglalása után terjedt el. Az első kávéházak a XVIII. század első felében nyíltak meg Budapesten.
A kávécserje ideális fejlődéséhez elengedhetetlen a nagy mennyiségű és egyenletes csapadékmennyiség és az átlag 15-24 Celsius fokos hőmérséklet. A legfőbb kávétermesztő vidékek általában az egyenlítő körül találhatóak. Napjainkban a legnagyobb kávéültetvények Közép- és Dél-Amerikában helyezkednek el. Brazília adja a világ kávétermésének 28%-át. Kávécserjét mintegy 80 trópusi és szubtrópusi országban termesztenek, ebből ötven olyan ország van, amely gazdaságilag is jelentős mennyiséget termel. Kávénagyhatalomnak számítanak az olyan országok, mint például: Etiópia, Kenya, Angola, Tanzánia, Kamerun, Uganda, Elefántcsontpart, Brazília, Kolumbia, Guatemala, Costa Rica, India, Indonézia, Vietnam.
A nyerskávé - értékét tekintve - az olaj után a világ második legfontosabb kereskedelmi terméke. A leszüretelt mennyiségtől és a kereslettől függően évente 4-5 millió tonnát exportálnak. A saját felhasznált mennyiség a kávétermelő országokban további 1,3 millió tonna. A világban mintegy 10 millió hektár területen kb. 15 milliárd kávécserjét termesztenek. Egy kávécserje évente kb. 5,5 kg bogyót terem (1,75-2,25 kg babszem).
A kávé készítésének többféle módja ismert, nálunk legkedveltebb az eszpresszókávé. Készítése során a pörkölt kávé őrleményén vízgőzt fúvatnak keresztül, ami a távozó aromaanyagokkal együtt csapódik le forró folyadékká. A filterkávé készítésekor a papírszűrőbe helyezett, őrölt-pörkölt kávén forró vízet folyatnak át. A törökös kávé esetében a kávét igen finomra kell őrölni. Elfogyasztása után a durvább kávészemek üledékként a csésze alján maradnak. Fontos tudni, hogy a kávét főzéskor sohasem szabad forralni, csak kezdődő forrásig melegíteni, forraláskor
ugyanis az illatos, aromás anyagok többé-kevésbé eltávoznak. A kávé mellé általában szoktak egy kis kekszet is fogyasztani, az igazi ínyencek a kávézás előtt egy pohárka vízzel öblítik ki szájukat, hogy a kávé aromái és ízanyaga jobban érzékelhető legyen a nyelv ízlelőbimbóinak.A kávéban található koffein serkenti a szívműködést, a légzést, emeli a vérnyomást, fokozza a vérkeringést, tágítja az agyi ereket, szűkíti a bélben lévő ereket, ezért vizelethajtó hatású. A koffein ezenkívül megszünteti a bágyadtságot, javítja a hangulatot, gyorsítja gondolkodásunkat, növeli a teljesítőképességet, frissességet, éberséget biztosít számunkra, némely kávéfajta pedig fokozza az anyagcserét. A szervezetbe kerülő koffeint a májban található egyik enzim bontja le, ennek időtartama személyenként eltérő. A koffeint széles körben alkalmazzák a gyógyszeriparban, például fejfájáscsillapító gyógyszernél, asztma ellen, de használják szívgyengeség kezelésére is. Egy csésze kávé átlagosan 70-80 milligramm koffeint, valamint olyan ásványi anyagokat és nyomelemeket is tartalmaz, mint például a vas, a kálium és a mangán.
„A kávékedvelő magyar lakosság évente mintegy 2,8 milliárd csésze kávét fogyaszt el, ami azt jelenti, hogy minden magyar lakos évente átlagosan 280 csésze feketét iszik meg. Habár a legnagyobb mennyiségben fogyó őrölt-pörkölt és szemes kávét a fogyasztók 85,5%-a reggel, és elsősorban otthon fogyasztja el a legszívesebben, folyamatosan nő azok aránya, akik szívesen isznak meg egy feketét otthonukon kívül is.” – mondta Torsten Kaack, a Tchibo Budapest Kft. ügyvezető igazgatója.
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
A kapcsolati függőségen innen és túl
Következő hír
Életigenlő Női Bölcsesség
LEGOLVASOTTABB
Életét vesztette Sallai Nóra ötéves kisfia az autóbaleset következtében
Szeptember 27-én történt a súlyos karambol, melyben Sallai Nóra színésznő és kisfia életveszélyes sérüléseket szenvedett - azóta kórházban ápolták őket. A szörnyű baleset mára azonban felfoghatatlan tragédiává változott.
"A halloween a sátánisták ünnepe!" - egy szigetszentmiklósi óvoda hosszan írt arról, miért nem szabad részt venni benne
"Hallooween nagyon veszélyes mindenkire nézve. Nem kell átvegyünk semmilyen idegen néptől pogány ünnepeket, szokásokat! Ennek a megemlékezése az méltó a keresztyén emberekhez" - írták egy hosszú posztjuk végén.
Megtanulhat-e szeretni az, akit kiskorában elhanyagoltak a szülei?
Gyakran hallani, hogy az a gyermek válhat szeretetteljes és érzelmileg stabil felnőtté, akit megtanítottak szeretni, vagyis aki biztonságos kötődést és szeretetet tapasztalt gyerekkorában. De mi történik azokkal, akik ilyen élményeket nem kaptak? Vajon képesek-e szeretni és egészséges kapcsolatokat kialakítani felnőttkorukban? A pszichológiai kutatások azt sugallják, hogy igen, bár az út gyakran nehezebb és kihívásokkal teli lehet.
Október 2024-ben is a látás hónapja
A látás hónapját minden évben megrendezik világszerte, így Magyarországon is. A látás hónapjának kezdetben elsősorban az optikai látásjavítás (szemüveg- és kontaktlencse-viselés) volt a fő témája. Az évek során azonban a látás, elsősorban a látásélesség megőrzésének és javításának figyelemfelhívó hónapja lett. Professzor Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ vezetőjével, glaukóma specialistájával a mai alkalommal a 2024. évben is aktuális látásmegőrzéséről és az éleslátást leginkább veszélyeztető betegségekről, valamint ezek korai felismeréséről beszélgettünk.
Nagymama került veszélybe 4 unokájával az M0-son - egy kamionos védte őket (videó)
A kamion sofőrje nem hajtott tovább - azonnal reagált, amint észrevette, hogy baj van.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: