Mi az, ami még a legvadabb pasikat is megszelídíti? - lányos apukák vallomásai

"Nem érdekel, mennyire néznek hülyének az emberek. Ha egy kislány önt neked egy kis teát egy képzeletbeli csészébe, akkor megiszod azt a teát, a kisujjadat a levegőbe emelve, a fenébe is."

"Kijelenthetem, hogy mindig is tiszteltem a nőket. Bár azután, hogy végignéztem, min ment keresztül a feleségem, amikor megszülte a lányunkat… a tiszteletem százszorosára nőtt, minden egyes nő iránt, az egész világon."

"Mindig is eléggé felvágós pasi voltam. Edzésre jártam, konditerembe, hogy minél izmosabb legyek. Elsötétített üvegű Harleyt vezettem és világ életemben építkezéseken dolgoztam. Ma rózsaszín mackókkal és babákkal játszom. És minden nőre úgy nézek, hogy arra gondolok közben: ők is valakinek a kicsi lányai."

"Mielőtt a lányom megszületett, csak néhány kivételes alkalommal sírtam (családi haláleseteken, stb…). Amióta apa vagyok, az érzelmeim könnyen előtörnek. Elsírom magam némely filmen is. Nemrég például a kislányommal együtt, mind a ketten könnyek között néztük végig az Oroszlánykirályt."

"Nem is vagy igazi apa addig a pontig, amíg ki nem lakkozod a lányod körmét, ő pedig viszonzásképp a tiédet."

"Sosem gondoltam volna, hogy egyszer majd ennyire különleges leszek valaki szemében, mint amilyenné a lányom számára váltam. Amikor megtudtam, hogy lányunk születik majd, kiborultam. Én fiúk között nőttem fel, úgyhogy fogalmam sem volt, hogy kell bánni egy kislánnyal. Két év után elválaszthatatlanokká váltunk.  Ma már elmondhatatlanul tisztelek minden anyukát és a lányaikat. Otthon maradó apukaként nem könnyű az élet, de minden egyes másodpercét élvezem, amit a kislányommal tölthetek!"

"A lányom egy emberi lény. Nemsokára (hamarabb, mint azt szeretném) tinédzser lesz belőle. És ez azt jelenti, hogy kísérletezni fog új dolgokkal. Valószínűleg ki fogja próbálni az alkoholt, talán ki fogja próbálni a drogokat, esetleg ki fogja próbálni a cigizést. És szinte biztos, hogy már azelőtt szexelni fog, hogy én azt gondolnám, hogy már készen áll rá. Ezek normális dolgok, amiken mindenki keresztülmegy. Ha fiam lenne, vajon könnyebben viselném el ezeket a gondolatokat? Azt hiszem nem, és mondogatom magamnak, hogy ez az egész marhaság. Ha egy fiúnál rendben van, hogy ilyeneket csinál, akkor az én lányomnál sincs ezzel baj."

"Az apaság ráébresztett arra, hogy a tv-ben, mozifilmekben milyen sok női karakter van az alapján meghatározva, hogy milyen kapcsolataik vannak a férfiakkal. Én azon dolgozom, hogy neveljek egy erős és okos, fiatal nőt a lányomból, aki úgy éli az életét, ahogy neki tetszik, aki jó időben találja meg a megfelelő partnert (inkább, mint hogy egy hercegnő legyen belőle, aki csak úgy ül, és várja a herceg érkezését)."

"Teljesen meg vagyok rémülve a jövőt illetően. Csak nézem, ahogy a mai gyerekek és a kamaszok reagálnak a pop kultúra hatásaira. Teljesen más, ha összehasonlítom a 90-es évekkel, amikor én nőttem fel. Nagyon félek, mi lesz 10 év múlva, amikor ő is tinédzser lesz."

"Mindig úgy néztem a nőkre, mint tárgyakra, akitől szexet kaphatok.  Az apaság ráébresztett arra, hogy egyszer ők is kislányok voltak, akik követelték az álomba ringatást."

"Általánosan elmondható, hogy sokkal érzelmesebbé tett engem. Nemrég új iskolába írattam őt az előzőben átélt rossz tapasztalatok miatt. A gyerekek egy nagy üdvözlő felirattal köszöntötték az új osztályában, és különlegessé tették az első napját.  Én mentem érte aznap, ő pedig elköszönésképp megölelte a tanárját. Minden erőmre szükségem volt, hogy ne sírjam el magam."

"A lányaim tanítottak meg arra, hogy kell ölelkezni, és hogy milyen csodás érzés, amikor valaki csak úgy oda akar ülni melléd, és kényelmesen elhelyezkedik az oldaladon. Ők mutattak nekem érzelmeket – különösen a szeretetet.  Soha nem szerettem még senkit ennyire, mint ahogy a lányaimat szeretem. Olyan átkozottul édesek a szép kis ruháikban, amikor családi összejövetelre megyünk, a csillogó kis nadrágjukban, vagy amikor homok borítja az egész arcukat, miközben éppen olyan hatalmas homokvárat próbálnak építeni, amekkorát csak tudnak."

"Amikor a 4 éves kislányom azt kérdi: „Apa, jössz velem teapartyzni?” – én azonnal UGROK. Azért, mert SZERETEM. Minden egyes másodpercét. A két lányommal töltött idő, bármit is csinálunk, olyan örömmel tölt el engem, mint semmi más a világon. Minden egyes szavuk, vagy a nevetés, ami elhagyja a szájukat, a mennyországot jelenti nekem."

"Fésülni a haját, vagy felöltöztetni őt, rém vicces számomra. Ránézek és hiszem, hogy ha majd felnő, bármi lehet belőle. Akár hátvéd az NFL-ben, vagy még elnök is."

"Az apaság nem a dühről szól, nincs kiabálás, erőszak, harc, türelmetlenség, cselekvés gondolkozás nélkül. Férfinek lenni arról szól, hogy jó döntéseket hozunk, helyesen cselekszünk, jól bánunk az emberekkel annak ellenére is, ha ők nem bántak jól velünk, a helyzeteket megfelelően értékeljük, megfigyelés után megértünk, megőrizzük a nyugalmat, és akkor is így tesszük a dolgokat, ha éppen egy nagy csapással kell szembenéznünk. Nem vagyok tökéletes. Követek el hibákat. De minden tőlem telhetőt megteszek azért, hogy jó ember legyek, mert a lányomnak szüksége van erre.  Tudnia kell, hogy milyen egy jó ember. Pár év múlva, amikor a fiúk összetörik magukat azért, hogy vele beszélhessenek, tudni fogja majd, hogy mit kell keresni egy emberben."

Apa vagy? Téged miben változtatott meg kislányod érkezése? A cikk alá, kommentben várjuk a további vallomásokat! :) Ne tartsd magadban a véleményedet, sokat tanulhatunk egymástól!

Indexkép: Pezibear / Pixabay