"Aznap azzal a tudattal mentem haza, hogy többé nem okoz majd fejtörést, hogy vehetek-e a feleségemnek valami apróságot"

Nagy Dávid egy éve hagyta ott a pedagógusi pályát, korábban fizika–matematika szakos tanárként dolgozott. Jelenleg sírásóként keresi a kenyerét. A Válasz Online riportjában beszélt arról, hogy érzi most magát ebben a munkakörben. 

"Amikor már tudtam, hogy váltani fogok, faggatni kezdtek a kollégák, hová megyek dolgozni, én pedig nem mondtam semmit, csak azt: nem szeretnék velük találkozni az új munkahelyemen” – mondta a Gödöllői Premontrei Szent Norbert Gimnázium volt tanára.

Azt is elmondta, hogy már a próbanapja is nagyon jó hangulatban telt, és úgy érezte, többet nevet a kollégákkal új helyén, mint az elmúlt években összesen. Bár a tanári pályát hivatásának érezte, mégis úgy döntött, hogy elhagyja a pályát, hiszen a munkáját már nem tudta azon a színvonalon végezni, ahogy szerette volna - és ez egyre jobban felemésztette őt. 

Mint mondta, nehezen tudta tartani a tantervet, nehéz volt az órákra készülés is, és néha teljesen elveszett. Ráadásul szorongott is, ezért egyre biztosabb volt benne, hogy muszáj váltania. 

A váltásról így nyilatkozott: "tagadhatatlanul lehet némi szimbolikája, hiszen sokan temetik most a közoktatást”.

Úgy érzi, jól döntött: a váltás óta sokkal nyugodtabban telnek a napjai, és jóval több ideje jut a családjára is. 

"A próbanapomon három urnás temetés volt, ami után egy csomó borravalót kaptunk. Aznap azzal a tudattal mentem haza, hogy többé nem okoz majd fejtörést, hogy vehetek-e a feleségemnek valami apróságot, vagy akár egy doboz sört magamnak. A tanári fizetésből ilyesmire nemigen tellett, csínján kellett bánni vele” - fogalmazott. 

Indexkép: Albrecht Fietz képe a Pixabay-en