Milyen a legjobb mesekönyv az óvodások számára?

Takács Zsófia Katalin, az ELTE PPK Kognitív Fejlődés és Oktatás Kutatócsoport vezetője és Adriana G. Bus (VU University Amsterdam) szemmozgáskövetés segítségével vizsgálta az illusztrációk és a meseértés kapcsolatát - áll az ELTE MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében.

A kutatók rövid, narratív mesék és szemmozgáskövetés segítségével 41 óvodás bevonásával azt vizsgálták, hogy az illusztráció jelenléte, illetve minősége hogyan hat a gyerekek emlékezetére, vagyis milyen mértékben tudják felidézni a gyerekek rövid idő elteltével a meséket.

Az eredmények azt mutatják, hogy azok az illusztrációk, amelyek a mese szövegében foglaltakat ábrázolják, nagyban segítették a szövegértést, így sokkal több információt idéztek fel a gyerekek ezekből a mesékből az illusztráció nélküli mesékhez képest. A kísérlet rámutatott arra is, hogy a mese szövegéhez nem kapcsolódó, csak dekoratív szerepet betöltő illusztrációk kevésbé járulnak hozzá a mese megértéséhez.

A szemmozgáskövetési adatok alapján a kutatók azt is megmutatták, hogy a gyerekek az illusztrációnak azokra az elemeire fókuszálnak, amelyeket a narráció éppen elmond, tehát a vizuális és verbális információkat a gyerekek pillanatról pillanatra integrálják.

A vizsgálat eredményei azt támasztják alá, hogy az óvodásoknak mesekönyv-olvasás közben szükségük van a képekre, ám jótékony hatás úgy érhető el, ha ezek szorosan kötődnek a szöveghez. Az eredmények alapján fontosnak tűnik, hogy a gyerekek az óvodai csoportos mesekönyv-olvasás során is lássák a képeket, miközben hallgatják a mesét.
Jobb szövegértési készségekkel rendelkező, nagyobb gyerekek esetében feltételezhetően már csökken az illusztrációk szerepe a szövegértésben.

A kutatásról szóló tanulmány kedden jelent meg online a Journal of Experimental Child Psychology című nemzetközi folyóiratban.

Indexkép: pixabay - PublicDomainPictures-14