Ünnep utáni nagytakarítás!

Javaslatom, hogy először is a hűtőben nézzünk szét, magamból kiindulva tudom, hogy túlvásárolom magam, többnyire tejföl, sajt, margarin, de ilyenkor találok kissé ráncos uborkát, töppedt paradicsomot és paprikát, esetleg még fehérretek is előkukucskál. Ha most azt gondoljátok, hogy ezek a zöldségek szemétre valók, tévedtek! Ez csak akkor aktuális, ha penészesek és erjedtek, de szerencsére a mai hűtők zöldség fiókjaiban sokáig megmaradnak, csak esztétikailag már nem olyan szépek. Szerintem ilyenkor egy-két jó recepttel megmentjük őket. Gondolom, azt már nem is kell mondanom, spóroltunk is vele!

Paprika, paradicsom –lecsó, ez is jó!

De én a paradicsomot vastag, ujjnyi szeletekre vágom, egy fóliával letakart sütőlemezre rakom, sózom, őrölt borssal megszóróm, olívaolajjal meglocsolom és előmelegített, nagyon forró sütőben (240-250 C-on) 15 percig sütöm. Ezt a meleg paradicsomot ráborítjuk egy tál zöldsaláta keverékre (rukkola, madársaláta, fejes saláta csíkok), esetleg maradék sült hús kockát,sonkás felvágottat,  illetve mozarella darabokat  rakhatunk bele. A vacsora kész is egy kis tea és pirítós társaságában!

A paprikát és az uborkát áztassuk sós, nagyon hideg vízben kb. 1 órát, kicsit kisimulnak. Aztán a paprikát lehet megtölteni körözöttel (félbe vágva töltsük meg), jól mutat majd a vacsoraasztalon.

A paprikát érdemes lefagyasztani is, még jól jön pörköltbe, húslevesbe is.

Uborkát az almareszelőn legyaluljuk, és erősebben megsózzuk, utána reszelünk még 2 gerezd fokhagymát is, hozzáteszünk egy mokkáskanál lestyánt, és leöntjük egy nagy joghurt és egy nagy pohár tejföllel. Na, most készítettük el a tzatzikit, amit én nem csak görög fűszerezésű sült hús csíkokkal, pitával és sok zölddel eszem, de simán csak egy nagy adag zöldsalátára öntve is finom!

Ha előkerült egy-két darabka sajt, ami beszáradt, lereszelve pizzára, meleg szendvicsre jó, de tejben megáztatva kicsit visszaadhatunk puhaságából.

A töltött káposzta miatt mindig túlbiztosítom magam tejföllel, de sebaj, jön a tejföl-krémes sütés nélkül.

Egy 20x30 tepsit kirakok négyzet alakú háztartási keksszel, készítek 2 nagy tejfölből, 2 csomag vaníliás cukorból, kb. 5 evőkanál cukorból és 1 csomag vaníliás pudingporból (a főzős por jó) egy krémet, addig keverem kézi habverővel, míg a cukor feloldódik. 2/3-dát ráöntöm, majd újra kekszek következnek, erre a krém 1/3-da jön és megszóróm sima kakaóporral. Tetejére folpack, és elrejtés a családtagok elől minimum 24 órára. Másnapra megszívja magát a keksz, és puha lesz a krém pedig remegős! Olcsó és finom!

A zserbó széle, na az, ami sokszor megmarad, no meg is szárad!

Ekkor én aprítógépben morzsásra darálom (akinek nincs, nyomja le a húsdarálón).  Ugyanannyi súlyú darált diót öntsünk hozzá, mint a morzsa, majd baracklekvárt és egy villával felvert tojásfehérjét adjunk hozzá. Úgy gyúrjuk össze, hogy a baracklekvár adagolásával állítsuk be a massza sűrűségét, jól formázható legyen, mert vizes kézzel kis golyókat formázunk. Tegyük a golyókat a sütőpapírral leterített tálcára, majd hűvös helyre egy órára. A jól lehűlt golyókat olvasztott, keserű csokival öntsük le, lehet mártogatni is egy villára szúrva, de így gyorsabb. Ha nem szeretnénk még plusz kalóriával dúsítani, akkor hempergessük rögtön cukrozatlan kakaóporba! Hagyjuk egy-két napig állni!

A következő a tojásfehérjék hasznosítása lesz, gondolom, az is maradt a mélyhűtőben!


fotó: http://piqs.de