Kaukázusi medvetalp, a veszélyes óriás
A kaukázusi medvetalp eredetileg a Kaukázusban és Közép-Ázsiában őshonos. Európában a 19. században jelent meg, amikor dísznövényként kezdték el alkalmazni. A rendkívül invazív faj viszont „kiszabadult” a neki kijelölt botanikus kertekből, és máshol is szaporodni kezdett.
A növény igénytelensége és gyors szaporodási képessége „kipusztíthatatlansággal” is párosult. Ezen tulajdonságok azért különösen veszélyesek, mert óriási konkurenciává teszik a „betolakodó” medvetalpat az amúgy őshonos növényekkel szemben.
A kaukázusi medvetalp terjedésének megállítása rendkívül nehéz, ugyanis hagyományos kerti gyomirtókra rezisztens, sőt ha kivágjuk képes újrahajtani a megmaradt gyökérzetből. Az egyetlen megoldás az lehet, ha a gyökerét teljes mértékben kiássuk és a helye fölé egy nehéz kőlapot helyezünk, hogy még véletlenül se tudjon kihajtani. További veszélyt jelenthet viszont az, hogy a medvetalp magjai akár 15 évig is termőképesek maradhatnak.
Magyarországon csak elszórtan fordul elő a kaukázusi medvetalp, nagyobb mennyiségben a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Gergelyiugornyán találtak idén. Nékám Kristóf a Magyar Allergia Szövetség elnöke ugyanakkor elmondta, hogy a fertőzött 200 négyzetméteres területet már mentesítették, ezért különösebb veszéllyel nem kell számolni hazánkban. Arra azonban ügyelni kell, hogy a növény ne terjedhessen el – tudósított az MTI.
Másrészt fontos az is, hogy a növényvédelmi szakma kellően éber legyen, valamint az orvosi köztudatba is lényeges beépíteni a kaukázusi medvetalp fogalmát – tette hozzá a szövetség elnöke. Utóbbira azért van szükség, mert a növény nagy mennyiségben termeli a zellerfélékre jellemző furanokumarint, amely rákkeltő anyag és a bőrt erősen fényérzékennyé teszi.
Lényeges, hogyha megérintjük a növényt, azonnal mossunk alaposan kezet szappanos vízzel! Ha nem így teszünk, akkor a kezdeti pirosságot 16-48 órán belül UV sugárzás hatására égési sérülésekre emlékeztető hólyagok váltják fel, amelyek után akár hegek is maradhatnak. Szembe kerülés esetében átmeneti, de akár végleges vakságot is okozhat a növény.
Novák Róbert a Nébih gyombiológiai szakértője is figyelmeztetett a növény allergiás reakciót kiváltó hatásaira, sőt hozzátette, hogy a kaukázusi medvetalphoz hasonlító Sosnowsky-medvetalp szintén nagy mennyiségben tartalmaz furanokumarint, ezért annak érintése is rendkívül veszélyes.
Mindkét növényt viszonylag könnyű azonosítani, mert környezetüktől erősen elütnek. Hatalmas termetükkel (átlagosan 2-5 méter) már messziről jelzik ottlétüket. Kedvelik a nedvességet, ezért elsősorban ártereken fordulnak elő.
Forrás: MTI
Kép: Wikimedia Commons
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Közösségi hozzászólások: