Egyszerűbb olyan tárgyat tanulni, amely megfelel érdeklődési körünknek, hiszen kíváncsian lessük a tananyag minden szavát. A tanulás nem más, mint egyfajta bevésődés. Történhet érzékelés vagy tapasztalás útján. A tapasztalás útján történő tanulás nem annyira az iskolákban, mint inkább a hétköznapi életben jellemző. A gyermekek már kiskorukban számtalan dolgot megtanulnak; ha nem elég óvatos, a macska megkarmolhatja, ha forró tárgyhoz nyúl, elkapja a kezét. Ezek az emlékek bevésődnek, s később is emlékezünk rá.

Ma már az iskolákban is lehetőség nyílik a tapasztalás útján történő tanulásra, biológia órán számtalan, az emberi test részeit jelképező tárgy kerül elő a szertárból, és néhány helyen játékosan is megtanulhatják a diákok a tananyagot. Tanulás során számtalan folyamat megy végre az emberi szervezetben. A rövid távú emlékezet során nem történik fizikai változás, míg hosszú távú emlékek bevésődésekor az agyban bizonyos molekulák szerkezete megváltozik.

Léteznek ún. gátló tényezők, melyek megakadályozzák a tanulandó anyag bevésődését. Ha valaki egy hosszabb anyagrész megtanulása után az utolsó percben próbál megjegyezni egy számára addig idegen anyagot, előfordulhat, hogy a korábban jól ismert tételekből is csak foszlányokra emlékszik. A figyelemzavar, illetve az idegi kimerültség is megakadályozza az információk megjegyzését.