Amikor híre ment, hogy a Mesterkurzus következő témája a "Boldogtalan Kapcsolatok", a jegyek napok alatt elfogytak, sokan be sem fértek a Belvárosi Színházba. Miért? Ilyen sokan élünk boldogtalan kapcsolatban? És mi a boldogság? Létezne egy ilyen állandó állapot? Lehet elhatározni a boldogságot?
Netán a boldogság egy váratlanul felragyogó extatikus állapot, ami rövid időre is csak akkor jön létre, ha minél lazább az ember lelke?
És sok-sok további kérdés: Vajon mindenkinek jár a boldogság, mondjuk "alanyi jogon"? Vagy kegyelmi állapot? S ha valaki már volt boldog, okosan teszi-e, ha újra hajszolni kezdi ezt az élményt, meglévő kapcsolatait lerombolva?

Vajon mit gondol erről az orvos, a teológus, a pszichológus és az író?
Tudnak-e válaszolni ezekre a kérdésekre, vagy csak latolgatnak?
Mit lehet tenni a boldogságért?
Töprengjünk együtt!

Részlet a könyvből, Baktay Zelka és Baktay Miklós tanulmányából:

"Előszó az Olvasóhoz

Előadás szavunk a német Vorlesung fordítása. A Vorlesung felolvasást jelent. Az Akadémián még ma is tartanak felolvasó üléseket. Az egyetemi előadást Németországban máig Vorlesungnak hívják. Általában a professzor tartja, magyarul egyetemi tanár. (Bár bíztak már mindkettőnkre egyetemi előadást, noha egyetemi oktatóként messze voltunk a professzori címtől.)
Ha tehát mi ott novemberben a Belvárosi Színházban a Mesterkurzuson egy Vorlesungot tartottunk volna, akkor felolvastuk volna, amit előzőleg leírtunk és azt adnánk közre.
Csakhogy mi már szeptemberben szakítottunk az oktatással. Áttértünk a tanításra. Tudnunk kellett tehát, kihez szólunk, mit várnak el tőlünk, mit értenek meg abból, amit mondunk és mit tudnak hasznosítani.
A hangulatról is meg kell emlékeznünk, mert varázslatos volt. Gondolkodó, nyitott, kritikus emberek jöttek el és tele voltak mondanivalóval. Érvényes, jó kérdéseket vetettek fel és jó válaszokba kezdtek. Élvezet volt hallgatnunk őket. Hárman közülük a színpadról szóltak, a többiekkel szünetben beszélgettünk vagy az előadásunkon kérdeztek, mondtak véleményt.
Ezek az emberek, ez a közönség aligha előadást várt tőlünk. Még ha erre számítottunk volna is, akkor is félre kellett volna rakni a kéziratot.
De ki merészel megírt kézirattal beállítani, amikor tudja, hogy előtte Csernus doktor kezd?

Kulisszatitkok

Úgy döntöttünk tehát, azt fogjuk tenni az ötszáz fős közönség előtt is, amit otthon, rendelésen, vagy a zártkörű képzéseken.
Tanítunk.