Kedves Edit!

Januárban tölti be a 3.évet a kislányom, aki már kb egy éve bölcsibe jár. 11 hónapos kistestvére van, a testvérféltékenység hullámzó nála. Van egy ugyanilyen idős kislány barátnőnk, akivel egy Tházban lakunk. A szülőkkel, gyerekeikkel nagyon jó kapcsolatot ápolunk, hetente többször összejárunk. Vigyázunk egymás gyerekeire egy-egy órát. Egy bölcsibe jártak, csak más csoportba. Azonban a barátnő nem érezte jól magát a csoportjában és ezért áthozták a mi csoportunkba. Azóta, a lányom csak vele hajlandó játszani és a többi kisbarátnőjét kirekeszti. Ha a barátnője feláll az aasztaltól ő is, ha két copfja van, akkor neki is kettő kell, ha nyuszikával alszik, neki is az kell stb. Egyszerre szoktuk elhozni őket is, de most azt javasolták a gondozónők., hogy menjek előbb érte mert a másik kislánynak a kötődése picit gyengébb az én lányom iránt, mint ez fordítva. Minden nap elmondom neki, hogy játszon a kisbarátaival is,mert ők is szeretnének a barátai lenni stb, de most kitalálta, hogy nem akar menni bölcsibe. Jelenleg itthon vagyok a 11 hónapos fiammal, de tavasztól heti két nap már dolgozni fogok és biztos nem fogok előbb oda érni érte a bölcsibe. Ha meg pár percet kések, és a másik kislányért előbb mennek, akkor ő már zokog a bölcsiben. 1 hónapja kezdett bent aludni, korábban 8-12 között volt bent, de mivel megyek vissza dolgozni, beszoktatuk a bent alvásra. A segítségét kérném, hogy hogyan értessem meg, hogy a kislány a barátnője és nem a testvére. Most, a délutáni találkozásokat elhagyjuk, elég ha napközben együtt vannak. Továbbá, hogy tudom építeni a személyiségét, hogy nem akarjon más lenni vagy másokat utánozni. Még annyit, hogy az édesapja sokat dolgozik, rendszerint csak este látja, így én vagyok velük egész délután. Köszönöm előre is válaszát.