|
Szabóné Vékony AndreaOkleveles gyógypedagógus - logopédusElérhetőségeim: Munkahely: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye 1221 Budapest, Szent István tér 1. Honlap: |
Kérdezz-felelek
27 hónapos kisfiammal kapcsolatban teszem fel a kérdést Járunk pedagógiai szakszolgálathoz egy ilyen logopédiai csoportos, zenés foglalkozásra. Kétszer voltunk, a második alkalommal a kisfiam nem folytatott aktív figyyelmet az órára és mivel ezt a logopédus figyelmen kívül hagyta, egy idő után elkezdett sírni. A második alkalommal csak mi voltunk, mert a többiek betegek voltak és az időjáráss miatt. kb. 10 perce voltunk ott, végighallgatta hogy furulyázik, azután körbementünk leguggoltunk, majd szélforgót fújtunk. Azután csörgőt adott a kezébe, a kisfiam ekkor elfordult és nem érdekelte tovább a dolog. Én ezt rendben találtam, mi sem erőltetünk semmit, amit nem szeretne csinálni. A problémám az, hogy a gyerek ordítása ellenére, folytatódott az óra. Kivette a kezembő és elkezde dobálni az órdító gyerekemet, hogy most "hoppát" játszunk. Mondanom sem kell, hogy ez már nem volt az ínyemre és én tettem meg a lépést, szóltam, hogy meg kellene nyugtatni a gyereket. Mivel a kisfiam erőteljesen mutogatni kezdett az ajtó felé így kimentem vele és mkor abbahagyta a sírást, akkor vissza. Persze újra kezde a logopédus pedig közölte, hogy nem az a megoldás, hogy kimegyek a teremből. Én pedig mondtam, hogy nem tetszik a bánásmód és másodszorra látja a gyerekemet, tíz perc után nem csinálja azt amit Ön mond ezen nem kéne csodálkozni én pedig nem várom el tőle, hogy 27 hónaposan egy vezetett foglalkozásra figyeljen.
A védőnő ajánlotta egyébként ezt, hogy menjünk el, mert kevés szót tud a kisfiam. 4-5 szót használ, de okos és értelmes, mindent megért és mások is megértik, pl. nagyszülők, mert szépen mutogat és egyértelműen fejezi ki magát. Szeretném megkérdezni, hogy az Ön foglakozása közben is ordítínak-e a gyerekek és ennek tényleg így kell történnie, mert én nem szívesen megyek vissza. Fel vagyok háborodva, mert én azt a választ kaptam ott, hogy nagyon sok síró gyereket hallgatnak végig. Muszáj ezt erőltetve csinálni?
Tudna ajánlani valami más megoldást, helyet vagy itthoni ötletet? Köszönöm.
A pici gyermekekkel hosszabb idő sokszor a megfelelő kapcsolat kialakítása. Nehezebb őket "megnyerni", mint a nagyobb óvodásokat. Valóban előfordul időnként sírás, de erőltetni erőszakosan semmit nem szabad. Sokkal inkább motiválni kell a gyermeket és így bevonni a játékokba. Az ilyen típusú (anya-gyermekes) foglalkozásoknak az a célja, hogy mintát adjon a szülőnek, miként fejleszthetik otthon játékosan a gyermek nyelvi képességeit. Még adjon egy kis esélyt annak, hátha a gyermeknek megtetszenek a foglalkozások. Ne érezze Önön a gyermek, hogy esetleg ellenérzései vannak a kolléga munkájával kapcsolatban, próbálja Ön is motiválni, hátha kinyílik az órákon. A 4-5 szavas aktív szókincs igen kevés ebben az életkorban. Kb. 50 szónak/szótöredéknek/hangutánzó szónak kellene lennie. Otthonra azokat a gyakorlatokat tudom ajánlani, amiket a kolléga is mutat a foglalkozásokon, a sok élőbeszédet, a közös énekléseket, mondókázásokat, ölbéli játékokat.
Üdvözlettel, Szabóné Vékony Andrea 2018. 02. 28. 20:39