SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

Röviden a diszlexiáról

Szabóné Vékony Andrea [cikkei] - 2010-11-24
A diszlexia, egy olyan sajátos olvasási zavar, melyre jellemző, hogy a gyermek olvasási teljesítménye jelentősen elmarad a korának és az intelligenciájának megfelelően elvárható szinttől. Vagyis, a diszlexia egyfajta viszonyfogalom: a diszlexiások olvasási teljesítménye gyengébb, mint azt a gyermek képességei és a gyakorlásra szánt idő alapján elvárhatnánk.
Röviden a diszlexiáról

A diszlexia előfordulási gyakorisága
A szakirodalmi adatok 2-7% között említik a diszlexia előfordulási gyakoriságát. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem minden olvasási nehézséget tekintünk diszlexiának. Olvasási problémákkal a mai magyar iskolás gyermekek megközelítően 30%-a küzd. A diszlexia és a gyenge olvasás viszonyfogalom, fontos, hogy teljes körű vizsgálattal, differenciáldiagnózissal elkülönítsük őket egymástól.

A diszlexia okai
A diszlexia hátterében örökletesség, a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, egyaránt állhatnak.

A diszlexia tünetei
Olvasásban fellépő tünetek
Az olvasás hibái közé tartoznak többek között a betűtévesztések, (vizuális vagy fonetikai hasonlóságon alapuló, pl. f-t, g-k), betűkihagyások, betűbetoldások, szótagkihagyások, szótagbetoldások, reverziók (fordítások, pl. betűk szintjén b-d, u-n, szótagok, szavak szintjén betűsorrend megfordítása), kezdő olvasóknál a betűk olvasásának súlyos megkésése.
Tünetként szerepel emellett az olvasás tempójának lassúsága és a szövegértés problémája.

Írásban fellépő tünetek
Írásban gyakoriak a helyesírási hibák, hosszú-rövid tévesztések, egybe-különírási gondok, betűkihagyások, felcserélések, betoldások, a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek nem megfelelő használata. A diszlexiás gyermek írása a finommotoros koordináció gyengesége miatt többnyire csúnya, sokszor szinte olvashatatlan. Mindezek mellett még jellemző, hogy a verbális memória érintettsége miatt tollbamondásnál a szöveg hiányos leírásával, valamint szórendváltoztatással is találkozhatunk.

Beszéd területén jellemző tünetek
Megkésett-, akadályozott beszédfejlődés, általános pöszeség maradványtüneteivel találkozhatunk általában. A diszlexiás gyermekek nyelvi készsége elmarad társaikétól. Gyakori a szegényes szókincs, a beszédészlelés és a beszédmegértés zavara.

Mozgás területén jellemző tünetek
Jellemző a motoros ügyetlenség, koordinálatlan nagy- és finommotoros mozgások, az egyensúlyérzékelés zavara. A diszlexiás gyermekek írásképe is mutatja a kézmozgások ügyetlenségét.

Egyéb területeken fellépő tünetek
Egyéb területeken a ritmusérzék fejletlenségével, dominanciazavarokkal, nehezen kialakuló testsémával, rossz téri és idői tájékozódással, gyenge emlékezettel, szerialitásproblémával találkozhatunk.
Emellett sok esetben magatartásproblémák is előfordulnak.

Gyakori továbbá, hogy a diszlexiás gyermekeknél nemcsak az olvasás (diszlexia) és az írás (diszgráfia) érintett, hanem a számolás területe is (diszkalkulia).

A diszlexia vizsgálatának elemei

  • általános- és szocio-kulturális anamnézis,
  • a beszéd vizsgálata,
  • olvasás-, írásvizsgálat,
  • szókincsvizsgálat,
  • nyelvi-helyesírási felmérés,
  • kiegészítő vizsgálatok (orvosi, pszichológiai, pedagógiai, laterális dominancia vizsgálata).
     

A diszlexia-reedukációs terápia
A diszlexia terápiája hazánkban Meixner Ildikó nevéhez fűződik. Meixner Ildikó így határozza meg a diszlexia-reedukációt: „Meg kívánom különböztetni a korrepetálástól, mely a tananyagnak szokványos módszerekkel történő ismétlése, megerősítése. Végül a reedukáció szó azt is kifejezi, hogy nem csupán az olvasás-írás megtanításáról van szó, hanem a nyelvi készség és egyéb készségek fejlesztéséről és a helyes önértékelés kialakításáról is.” (Meixner, 1995)

A Meixner-módszer jellemzői:

  • apró lépésekre bontja a tananyagot,
  • beépíti az ismétléseket,
  • már a betűtanítás közben törekszik a hibák megelőzésére,
  • beépíti a terápiába a tanulók általános nyelvi fejlesztését,
  • a betűtanítást a beszédhang, a hangot létrehozó mozgások, valamint a betűforma közötti asszociációra alapozza,
  • a homogén gátlást kerülő betűsorrend,
  • a fejlesztés és a direkt olvasás aránya a tanítási folyamat során fordítottan arányos egymással,
  • nemcsak tankönyvet, hanem sok manipuláltató eszközt használ,
  • csak pozitív megerősítést, fejlesztő értékelést alkalmaz.
     

A diszlexia reedukáció két fő eleme:

  • az olvasást megalapozó készségek/képességek fejlesztése (pl.: térbeli tájékozódás, bal-jobb irányok differenciálása, szókincs fejlesztése stb.),
  • a már tanult betűk ismétlése és az olvasási készség fejlesztése.
     

A diszlexiás gyermekek terápiája gyakran több szakember bevonásával, team-munkában történik, és kiegészülhet egyéb terápiákkal pl: Ayres-terápia, Alapozó terápia, pszichoterápia.

Irodalom:
Gyógypedagógiai alapismeretek, szerk.: Illyés Sándor, ELTE BGGyF, Budapest 2000.
Frank R. Vellutino: Az olvasás egy sajátos zavara, a diszlexia, Fejlesztő pedagógia, 1992. 1-2.
Meixner Ildikó: Az olvasás fogalma. A sikeres olvasástanulás feltételei in: Szemelvények a dyslexia köréből szerk V. Kovács Emőke Tankönyvkiadó 1977.

Meixner Ildikó - Munkásságom tézis-szerű összefoglalása, 1995, http://www.mek.iif.hu/porta/szint/tarsad/pedagog/modszer/dyslex2/meixner1.htm

Fotó: sof_sof_0000/pixabay

 

Szabóné Vékony Andrea


Szabóné Vékony Andrea
Okleveles gyógypedagógus - logopédus

Elérhetőségeim:
Munkahely:
Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat XXII. Kerületi Tagintézménye
             1221 Budapest, Szent István tér 1.
Honlap:
  • Logopédiai: http://logopédia.hu

  • SzóL-E? Szűrőeljárás óvodások logopédiai ellátására: http://szole.hu

  • (A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

    LEGOLVASOTTABB

    Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

    Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés

    A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
    Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

    Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai

    Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
    Személyre szabott fogtisztító eszközökkel hatékonyabban előzhetők meg a fogágybetegségek

    Személyre szabott fogtisztító eszközökkel hatékonyabban előzhetők meg a fogágybetegségek

    Rendszeres fogmosás és nem megfelelő méretű, helytelenül alkalmazott fogköztisztító használata mellett is kialakulhat fogínygyulladás és fogágybetegség - derül ki a Semmelweis Egyetem tanulmányából. Személyre szabott szájhigiénés eszközök használatával és megfelelő betegedukációval azonban elkerülhetők, s akár visszafordíthatók a fenti folyamatok, és a szájüreg egészsége hosszú távon megőrizhető.
    Színesek, illatosak és légúti tüneteket is okozhatnak ezek az ünnepi kellékek

    Színesek, illatosak és légúti tüneteket is okozhatnak ezek az ünnepi kellékek

    A gyertyák kellemes dekorációs kiegészítői otthonainknak, melyeket a karácsony közeledtével egyre gyakrabban lobbantunk lángra, ezzel is emelve az ünnep fényét. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint azonban az illatgyertyák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez, és légúti irritációt is kiválthatnak az arra érzékenyeknél.
    Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

    Újévi fogadalom: 2025-ben ne hagyjuk ki a „nagyrutin” vizsgálatot!

    Huszonegy éves kor fölött rizikófaktorok, tünetek hiányában legalább öt évente, krónikus betegség, idős életkor esetén évente javasolt a laborvizsgálat, amely fényt deríthet a tartós fáradékonyság, sápadtság, szem alatti sötét karikák, ingerlékenység, hajhullás, gyors hízás vagy fogyás, haspuffadás, bőrproblémák, véres vizelet vagy széklet hátterében húzódó problémákra is. Mindez azért fontos, mert az időben felfedezett betegségek, nagyobb hatékonysággal gyógyíthatók - mondja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.
    A szerkesztő ajánlja