1. Olvassuk el a kiírásokat, tartsuk be a rendelési időt!

A gyermekorvosnál több sávra osztott a rendelési idő és nem véletlenül. Persze mindenki szeretne elsőnek bejutni, azonban nem minden rendelőben van osztott bejárat és váró az egészségesek és betegek számára.
Ha túl korán érkezünk, előfordulhat, hogy a váróban még azok tartózkodnak, akik oltásra, tanácsadásra érkeztek gyermekükkel, akiknek amúgy kutyabaja. Emlékezzünk vissza, amikor mi jártunk néhány hónapos babánkkal státuszvizsgálatokra – egészen aprók is lehetnek a váróban.
Persze egy lázas óvodással 10 perc várakozás is örökkévalóságnak tűnhet, mégis: legyünk tekintettel az egészségesekre, a picikre és a fejletlen immunrendszerükre, mely még képtelen visszaverni a csemeténk által hordozott vírusokat. Ha lehet, csak akkor menjünk be a váróba, ha megkezdődött a tényleges rendelés.
Ugyanez persze akkor is igaz, ha a másik oldalon állunk: nem várathatjuk odakint azért a beteg, esetleg lázas kisgyerekeket csak azért, mert mi nem érkeztünk időben, vagy lassan öltözködünk, és emiatt átlógunk a „beteg” rendelésbe. Képzeljük magunkat a többiek helyébe, legyünk tekintettel másokra is.
 

2. Ne diagnosztizáljunk!

A fenti tanácsból következik a második: lehet, hogy mi úgy gondoljuk, csak igazolásért szaladtunk be, de ne legyünk biztosak benne, hogy „ez csak egy kis megfázás, nem fertőz” vagy, hogy „nem bárányhimlő ez, csak az új szappant nem szereti a bőre”.
Ha tévedünk, a visszakozás utólag már nem segít azokon, akiket gyermekünk megfertőz az oviban, orvosi váróban, játszótéren. Másfelől az orvosunk sem fogja jó néven venni, ha megpróbálunk okosabbak lenni nála, elvégre ő sem tolakodik be a mi irodánkba megmondani, hogyan végezzük a munkánkat.
 

3. Tartsunk sort!

A legtöbben nem felejtik el, mégis megemlítjük: a helyünket megtalálni a várakozók sorában úgy a legegyszerűbb, ha érkezéskor azonnal megkérdezzük, ki az utolsó. Így csak azt kell megjegyeznünk, ki megy be előttünk, elegendő egyetlen családra figyelni. Ha pedig valóban csak egy papírért, igazolásért, beutalóért szaladtunk be, tudjuk meg, ki a következő és tőle kérdezzük meg, nem bánja-e, ha beszaladunk előtte 30 másodpercre. Szinte kizárt, hogy ne egyezzen bele, hiszen ő is anyuka, így ez leginkább csak egy kis formális udvariasság.
Ám mégis sokkal szimpatikusabb ez a megoldás, mint valaki elé akkor beugrani – és zavartan elhadarni, hogy „Én csak egy papírért jöttem!” –, mikor nyílik az ajtó és az asszisztens szólítja a következőt.
Ha tényleg csak egy igazolásra, vagy receptre van szükségetek, telefonálj be előtte a rendelőbe: így mire odaérsz, össze tudják készíteni számodra a szükséges papírokat (például addig, amíg egy gyerek öltözködik és tényleg van 1-2 szabad percük): így nem is kell betolakodnod mások elé, ráadásul a sort sem tartod fel. 
Szörnyen idegesítő, mikor azért nem halad a beteg gyerekek ellátása, mert minden ajtónyitásnál 20-an ugranak a várakozók elé "csak egy receptért".
 

4. Előkészületek

Ne csak a fűtés miatt vetkőztessük le gyermekünket. Igyekezzünk minél kevesebb ruhát rajta hagyni, hogy amikor bemegyünk, azonnal meg tudja vizsgálni a doktor néni/bácsi. Ha a rendelőben kezdjük el lecibálni róla a pulóvert, harisnyanadrágot, az idő csak megy, a lurkó türelme pedig fogy, ami aztán a vizsgálatát is megnehezíti. Legyünk előrelátóak.
 

5. Várakozzunk…!

És ne szórakozzunk. A gyerekek semmit nem utálnak jobban, mint tétlenül várakozni, ez tény, így talán ezt a tanácsot a legnehezebb megfogadni. De a lurkónak is meg kell szoknia, hogy ilyen néha előfordul.
Az orvosi váróban néhol vannak játékok, rajzasztal, játékszőnyeg, ugyanakkor ne keverjük össze egy játszóházzal. A kiabálás, hangoskodás zavarja az orvost a munkában, a többi gyermeket pedig megijesztheti, vagy az is előfordulhat, hogy ők is be akarnak szállni a játékba.
Próbáljunk megalkudni gyermekünkkel: választhat egy játékot a polcról és azzal játszhat csendesen, de ne zajongjon és ne zavarjon másokat. Nem mellesleg az orvosiban lévő játékokkal bizonyára rengeteg gyermek - beteg és egészséges vegyesen – játszik, ezért fertőzés szempontjából sem a legjobb döntés, ha hagyjuk csemeténket belemelegedni a játékba.
A legjobb, ha otthonról viszünk egy mesekönyvet, amit szeret, és ezzel próbáljuk meg csendben elfoglalni magunkat.

6. Nyalánkságok

Bár hatékony módja a gyermek lekötésének, nem ajánlatos az orvosi váróban nekifogni nasizni, és ennek több oka is van.
Először is azért, mert a levegőben rengeteg bacilus és vírus terjenghet, különösen télen. A gyermekünk jön-megy, megfogja a közös játékokat, esetleg letenyerel a földre, majd azzal a kézzel eszik: szinte biztosra vehetjük, hogy valamit össze fog szedni, főleg, ha már eleve betegen, legyengült immunrendszerrel érkezett.
Ezenkívül a süti, csoki nyilván vonzani fogja a többi ott várakozó gyermeket is. Néhányan odajönnek talán, mások csak messziről, anya öléből bűvölik vágyakozva a finomságokat. Mi lehet, hogy mindenkinek adnánk szívesen, de lehet köztük liszt-, tejérzékeny, esetleg olyan, aki pont gyomorpanaszokkal érkezett az orvoshoz, ezért nem ehet a mi sütinkből, kekszünkből.
Nincs rosszabb, mint visszautasítani egy könyörgőn néző gyereket, ráadásul az illető gyermek talán édesanyjával szemben már nem lesz annyira szerény. Sok konfliktus alakulhat ki pillanatok alatt egy zacskó chips körül, ezért a legjobb, ha otthonra hagyjuk a finomságokat – jutalmul, amiért csemeténk jól viselkedett az orvosnál.

Mindenkinek a saját gyermeke a legfontosabb. De mindig gondoljuk át, mi hogyan éreznénk magunkat a másik szülő bőrében – akinek nyilván ugyanúgy a saját gyermeke a legfontosabb. Csak olyan dolgot lépjünk meg, mint bármely más helyzetben is: amelyhez hasonló nekünk sem esne rosszul.

Kép: CMRF Crumlin / Flickr