SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A dohányzás valóban vakságot okozhat?

Családinet [cikkei] - 2023-05-31
Május 31-én, a dohányzásmentes világnapon számos kampány hívja fel a figyelmünket a dohányzás veszélyeire. Ugyan azzal tisztában vagyunk, hogy a dohányzás tüdőbetegséget, szívbetegséget, rákot és sok más súlyos egészségügyi problémát okozhat, arról azonban már jóval kevesebben tudunk, hogy a rendszeresen dohányzók körében kétszer nagyobb valószínűséggel fordulhat elő szembetegség a káros szenvedély következtében.
A dohányzás valóban vakságot okozhat?

A dohányzás számos szembetegséget is okozhat, amelyek közül néhány akár tartós látáskárosodáshoz vezethet. Dr. Cserháti Zoltán, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa segítségével összeszedtük azokat a szemproblémákat, amelyek a dohányzás miatt válhatnak súlyosabbá.

Hogyan hat a dohányzás a szemre?

  • A dohányfüstben jelenlevő mérgező részecskék irritálják a kötőhártyát, a szem felszínét.
  • A cigarettafüst különböző összetevői a ciliaris artériák akut összehúzódásához vezethetnek, ami csökkenti a szem vérellátását.
  • A nikotin és a szén-monoxid felgyorsítja az érelmeszesedést és megzavarja a lipidháztartást, zsírlerakódást okozva az erekben.
  • A dohányfüst szabadgyököket tartalmaz, amelyek csökkentik a védő antioxidánsok jelenlétét, ezért oxidatív károsodást okozhatnak a retinában.
  • A dohányfüstben található nehézfémek, mint a kadmium, ólom és réz felhalmozódhatnak a lencsében, szürkehályog kialakulását okozva.

"Nagyon fontos kiemelni, hogy a passzív dohányzás is ugyanúgy káros a szemre (az ún. mellékfüst nincs megszűrve), itt gondoljunk a dohányzó szülők gyermekeire, akik óriási kockázatnak vannak kitéve" – figyelmeztet a szemész szakorvos.

Milyen szembetegségeket okozhat a dohányzás?

Kutatások kimutatták, hogy – a nem dohányzókkal szemben – a rendszeresen dohányzók körében nagyobb kockázattal jelennek meg a következő szembetegségek:

  1. Szemszárazság: A dohányfüst (és a benne lévő közel 4000 vegyi anyag) károsan befolyásolja a könnyfilmet, ezáltal szemszárazságot, vörös, irritált szemeket is okozhat. A probléma a kontaktlencsét viselő dohányosoknál még nagyobb arányban jelenhet meg.
  2. Szemfelszíni betegségek: Lassítja a szaruhártya felső hámrétegének regenerálódását, amit különösen a kontaktlencse viselőknél fontos kiemelni. A kontaktlencse folyamatosan mikrosérüléseket eredményez a szaruhártya felszínen, amelyek akár apró panaszokat is okozhatnak a használónak.
  3. Időskori makula degeneráció: Klinikai tanulmányok bizonyítják, hogy a dohányzás többszörösére emeli a betegség kialakulásának kockázatát. Ezért az egyik legfontosabb kockázati tényezője a makula degenerációnak, mely a gazdaságilag fejlett társadalmakban – így hazánkban is – a vakság vezető oka. A dohányzás elhagyása javít(hat)ja a klinikai képet. Érdekesség, hogy a passzív dohányzás is növeli a rizikót.
  4. Graves-Basedow-kór: Ez valójában a pajzsmirigy betegsége. Graves-Basedow-kórban a pajzsmirigy túl sok pajzsmirigyhormont termel, ami a test számos részén, különösen a szemünkben okozhat problémákat. A túlzott pajzsmirigyhormon a látószervünk kitüremkedését, kettős látást és a szemizmok problémáit okozhatja. Esetenként maradandó látáskárosodáshoz vezethet. A dohányzás növeli a betegség kialakulásának kockázatát.
  5. Szürkehályog: A szemlencse elhomályosodásával járó betegség kétszer nagyobb valószínűséggel jelenik meg azoknál, akik rendszeresen dohányoznak, mint abban az esetben, ha valaki soha nem gyújt rá. A folyamatot a dohányfüstben található nehézfémek felhalmozódása indíthatja el.
  6. Zöldhályog: A zöldhályog betegség egyes típusaiban számottevő szerepet tulajdonítanak a dohányzásnak, mint az egyik jelentős kockázati tényezőnek.
  7. Optikus neuropátia (a látóidegfő betegsége): Úgy gondolják, hogy a dohányfüstből belélegzett szén-monoxid okozta oxigénhiány növeli (16 szoros kockázat) a látóideg betegségeinek kialakulását. A látóideg idegrostjai üzeneteket szállítanak a szemből az agyba, ám a dohányzás rontja ezt a folyamatot. Az optikus neuropátia egy speciális betegség, amikor a látóidegfő károsodik, begyullad, ebből fakadóan látáskárosodás, ill. hirtelen bekövetkező látásvesztés is kialakulhat. Ez akkor fordul elő, ha a szem véredényei teljesen vagy részben elzáródnak és nem kap megfelelő ellátást az ideg. A folyamat gyakran vaksággal végződik.
  8. Diabetikus retinopátia: A dohányzás a cukorbetegség kialakulását fokozza, növeli az inzulinrezisztenciát, másrészt a cukorbetegséggel összefüggő szemszövődmény kialakulása is nő, amelyben a retinát ellátó ereket károsítja a magas vércukorszint. Amikor ezek az erek megsérülnek, folyadék vagy vér szivároghat belőlük, és hegszövetek nőhetnek, ami torzíthatja a retina által az agyba küldött képeket. Ez végül vaksághoz is vezethet. A dohányzás jelentős kockázati tényező a diabéteszes retinopátia kialakulásában, mivel a szem oxigénellátása csökken, és ennek megfelelően megnövekszik a szén-monoxid mennyisége. A dohányzás emellett növeli a vérnyomást és a vércukorszintet is cukorbetegeknél, ami megnehezíti a cukorbeteg vércukorszintjének stabilizálását. A cukorbetegség önmagában 3-5-szörösre emeli a koszorúér eredetű halálozás és a stroke rizikóját is, a dohányzó diabéteszesek esetében pedig 6-15-szörös ez az érték. (Magyarországon a cukorbetegek mintegy 20-25%-a dohányzik!)
  9. Szemfelszíni tumorok: Meg kell említeni, hogy a szemfelszínen megjelenő tumoros elváltozások kialakulásában is lehet szerepe a dohányzásnak.     

"Azoknak, akik dohányoznak, javasolt évente szemészeti szűrővizsgálatra menni, hogy az esetleg kialakuló szembetegséget időben azonosítsák. A korai diagnózis és kezelés kulcsa lehet a látás megmentésének és a tartós látásromlás/látásvesztés megelőzésének. Érdemes szem előtt tartani, hogy a leszokás csökkenti ezen állapotok kialakulásának kockázatát, még akkor is, ha hosszú évek óta aktív dohányos a páciens" – tanácsolja Dr. Cserháti Zoltán.

 

Forrás: Budai Szemészeti Központ, purecom
Kép: Budai Szemészeti Központ

(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja