A dohányzás és a tüdőrák kialakulása közötti kapcsolat már régóta bizonyított. Tudjuk ugyanakkor azt is, hogy valaki több évtizeden át tartó cigarettázás ellenére sem lesz beteg. Mitől függ az, hogy egy dohányosnál kialakul-e a betegség?

A tüdőrák kialakulásának valószínűsége leginkább a dohányzással töltött évek számával van összefüggésben. Fontos körülmény, hogy milyen fiatalon kezdett el valaki rendszeresen dohányozni, illetve milyen intenzitással teszi azt: hány cigarettát szív el naponta, milyen mélyen szívja le a füstöt, mennyi ideig tartja bent a tüdejében, és milyen gyakorisággal szív bele a cigarettába. Mindemellett az is számít, hogy milyen káros vegyületeket tartalmaz a dohánytermék. A dohányzás az összes tüdőrákos eset 80-90%-áért felelős. A dohányzóknál 30-szor nagyobb valószínűséggel alakul ki tüdőrák, mint azoknál, akik nem dohányoznak.

A tüdőrákon kívül mik azok a legfontosabb betegségek, amelyeknél jól megalapozott a dohányzás szerepe?

A leginkább elterjedt, égetéssel járó dohányzásnak kiemelkedő szerepe van a négy legnagyobb halálozási arányt mutató betegség – a daganatos betegségek, a szívbetegségek, a krónikus légzőszervi betegségek és a cukorbetegség – kialakulásában. Az égetéssel járó dohányzás következtében több mint 7000 mérgező és legalább 70 ismert daganatkeltő vegyület jut a szervezetbe, amelyek szinte minden szervrendszerben károsodást idézhetnek elő.

Dr. Cselkó Zsuzsa

Magának a nikotinnak a fizikai függőség kialakítása mellett számos más egészségkárosító hatása ismert: a legfontosabbak között említendő, hogy befolyásolja a magzati növekedést és fejlődést, az immunrendszer, a szív- és érrendszer, a tüdő, valamint az idegrendszer működését, illetve többféle mechanizmuson keresztül hozzájárul a daganatképződés folyamatához.

A felvilágosító kampányoknak, az egészségtudatosság terjedésének köszönhetően az utóbbi körülbelül két évtizedben világszerte érzékelhető volt a dohányzás visszaszorulása. A fejlett országokban a csökkenő dohányzási kedv a dohányipart olyan új termékek – mint az elektronikus cigaretta és a hevített dohánytermékek – kigondolására késztette, amelyekkel ellensúlyozni lehet a cigarettafogyasztás visszaesését. Milyen elven működnek ezek az új termékek?

Az elektronikus nikotinbeviteli rendszerek (electronic nicotine delivery system, ENDS) kategóriájába tartozó eszközök közül az elektronikus cigaretta (e-cigaretta) a legelterjedtebb világszerte. Ennek működése a készülék tartályában lévő folyadék fűtőszállal történő felmelegítésén és aeroszollá porlasztásán alapszik. Az e-cigaretta-patronokban lévő folyadék legfontosabb összetevői a nikotin, az oldószer (a folyadék alapja, amely leggyakrabban propilén-glikol vagy glicerin), a víz, valamint a különböző adalékanyagok és ízesítő aromák. Megjegyzendő, hogy Magyarországon tilos nikotint és ízesítő anyagot egyszerre tartalmazó e-cigaretták forgalmazása. Egyes készülékek nikotint és egy gyenge savat (pl. benzoesav, tejsav) tartalmaznak, amelyek a melegítés során nikotinsót képeznek, és ez aeroszol formájában belélegezhető (pl. JUUL, Elf Bar, Poco Bar).

A hevített dohánytermékek ezzel szemben olyan dohánytermékek, amelyek a dohány hevítésekor vagy egy dohányt tartalmazó készülék aktiválásakor nikotint és más vegyületeket tartalmazó aeroszolt termelnek. Az aeroszolt a felhasználók az eszközt szívva vagy szipkázva lélegzik be. Az eszköz által előállított aeroszol nikotin mellett adalékanyagokat és gyakran ízesítőket is tartalmaz. A hevített dohánytermékek működési elve a dohányleveleknek a hagyományos cigarettánál alacsonyabb hőfokra való hevítésén alapul. A hevített dohánytermékek által termelt aeroszolban a cigaretta füstjéhez hasonlóan – bár többnyire alacsonyabb koncentrációban – jelen van a szén-monoxid és számos egyéb füstösszetevő, ami arra utal, hogy egy alacsony fokozatú égési folyamat zajlik az aeroszol előállítása során.

Kik használják leginkább ezeket az új termékeket?

Az e-cigaretta elterjedését követő években a készüléket kizárólag dohányzók használták, azonban az elmúlt pár évben mind nagyobb számban választják a leszokott dohányzók, illetve a korábban nem dohányzó fiatalok. A hagyományos cigarettának megfelelő korlátozás hiányában sok országban elterjedt a kettős használat gyakorlata: zárt térben az e-cigaretta, szabadtéren a hagyományos cigaretta fogyasztása. Az Eurobarometer szerint az e-cigaretta használatának okaként leggyakrabban a leszokást vagy a dohányzás mértékének csökkentését nevezik meg a fogyasztók. A hevített dohányterméket használóknál ez a második leggyakoribb indok az után, hogy kevésbé károsnak hiszik, mint a hagyományos cigarettát.

Az Európai Unió tagországainak dohányzási szokásait felmérő tanulmány (Eurobarométer) 2020. évi adatai szerint az európai tagállamok 15 éven felüli válaszadóinak átlagosan 14%-a számolt be arról, hogy használt már e-cigarettát, Magyarországon ez 9% volt. 2020-ban a hevített dohánytermékek kipróbálása az EU és Magyarország 15 éven felüli lakosainak körében 6%, illetve 5%, a rendszeres használat 1-1% volt. Ismert azonban, hogy 2021 óta legalább a négyszeresére nőtt a hevített dohánytermékek forgalma.

Komoly gondot jelent, hogy miközben a hagyományos dohánytermékek fogyasztása Magyarországon nem az elvárt ütemben csökken, az új típusú dohány- és nikotintartalmú élvezeti termékek világszerte, így hazánkban is terjednek. A technológiai újdonság, a sokféle, kedvelt ízesítésű termék, valamint a dohányipar reklámtevékenysége hatására vonzóvá válhat, és ösztönözheti a termék kipróbálását a korábban nem dohányzó fiatal, magasabb jövedelmű, városi lakosság körében is.

A rendszeres használat bizonyítottan növeli a hagyományos cigarettára való rászokás valószínűségét, a már kialakult nikotinfüggőség pedig hajlamosít a többféle dohánytermék együttes használatára, illetve a további droghasználatra. Felnőttekhez képest serdülőknél a nikotin- és dohányfüggőség jelei gyorsabban jelentkezhetnek a nikotintartalmú termékek akár már kevés vagy időszakos fogyasztása esetén is. A nikotintartalmú termékek használatának veszélye fiatalkorban az is, hogy jelentősen megemeli a szorongásos kórképek és a pánikbetegség kialakulásának valószínűségét.

Az új típusú dohánytermékeket előszeretettel állítják be kevésbé káros, egészségesebb alternatívának. Beszélhetünk-e esetükben kisebb egészségügyi kockázatról?

A dohányipari érvelés kiindulópontja, hogy az alacsonyabb hőfokra hevítés során nem történik égés, ezáltal nem képződik dohányfüst, ezért a hevített dohánytermékek „kevésbé káros” alternatívát jelentenek a cigarettához képest. A dohányhevítés hatására képződött aeroszol összetételét megvizsgálva azonban kimutatták, hogy a hagyományos cigaretta füstjében jelen lévő vegyületek többsége ebben is megtalálható, bár többnyire alacsonyabb koncentrációban, ami arra utal, hogy a hevített dohánytermékek működésekor alacsony fokozatú égéshez hasonló folyamatok zajlanak. Mi több, egyes, úgynevezett káros és esetlegesen káros vegyületek – amelyek között számos mérgező és rákkeltő is van – akár 2-10-szer nagyobb mennyiségben találhatók a képződött aeroszolban, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben. Némely, az aeroszolban lévő rákkeltő vegyületek szintje alacsonyabb ugyan, mint a hagyományos cigaretta füstjében mért érték, azonban egyelőre nincs kellőképpen feltárva, hogy ez mit jelent a daganatkeltő kockázat szempontjából. A WHO hangsúlyozza: nem jelenthető ki, hogy a hevített dohánytermékek biztonságosak, és használatukkal csökkenthető az egészségkárosodás kockázata.

Mit tudunk jelenleg az új dohány- és nikotintartalmú termékek egészségre gyakorolt rövid és hosszú távú hatásáról?

Az e-cigaretta-folyadékból számos összetevő változatlanul kerül az aeroszolba, és így a légutakba, míg mások a magas hőmérséklet hatására lebomlanak, átalakulnak, és mérgező – többek között rákkeltő, nyálkahártya-irritáns, tüdőszövet-károsító – vegyületek jönnek létre. Vizsgálatok igazolják, hogy az e-cigaretta káros hatással van az érrendszerre, a légutakra és az immunrendszerre, ugyanakkor hosszú távú és szakmailag megfelelően felépített vizsgálatok hiányában továbbra sem áll rendelkezésre elegendő bizonyíték az e-cigaretta használatával kapcsolatos egészségügyi kockázatok megfelelő becsléséhez. A rendelkezésre álló bizonyítékok alátámasztják, hogy az e-cigaretta növeli a nikotinmérgezés, az aeroszol belélegzéséből származó toxicitás, az égési sérülések, a tüdőszövet-károsodás, a nikotinfüggőség és – különösen fiatalok körében – a dohányzásra való rászokás kockázatát.

A hevített dohánytermékek által előállított és a légutakba kerülő vegyületek közül egyes, úgynevezett káros és esetlegesen káros vegyületek ugyan kisebb mennyiségben vannak jelen, mint a hagyományos cigaretta égésekor keletkező füstben, ugyanakkor mások – amelyek között számos mérgező és rákkeltő is van – nagyobb mennyiségben találhatók. Több olyan vegyület is előfordul továbbá a képződő aeroszolban, amely a hagyományos cigaretta füstjében nem. Ezek – az e-cigarettához hasonlóan – az ízesítő adalékanyagokból és az oldószerből származnak, és hevítés hatására mérgező vegyületekké alakulhatnak (pl. formaldehid, acetaldehid, akrolein). Az eddigi laboratóriumi és klinikai vizsgálatok alapján feltételezhető, hogy a hagyományos cigarettához hasonlóan károsítják a tüdőt, az immunrendszert és az érrendszert. Hangsúlyozandó a WHO álláspontja: a kevesebb károsanyag-kibocsátás nem jelenti azt, hogy az egészségkárosodás kockázata csökkenne a hevített dohánytermékek esetében.

Mennyiben kíméli a környezetében lévőket egy hevített dohányterméket használó?

A passzív dohányzáshoz hasonlóan a hevített dohánytermékek által előállított aeroszolt passzívan belélegzők is ki vannak téve az egészségkárosító vegyületek hatásának. Ez igaz az e-cigarettára is: a használat során a kilélegzett párában jelen lévő részecskék minden, zárt térben tartózkodó személy egészségére ártalmasak.

Sokan a leszokás reményében használják a hevített dohánytermékeket vagy az e-cigarettát. Vannak-e meggyőző bizonyítékok a tekintetben, hogy ezek segítenek a dohányosoknak a leszokásban?

Továbbra sincs elégséges bizonyíték arra, hogy az e-cigaretta alkalmas volna a dohányzás okozta fizikai, pszichés és motivációs függőség kezelésére, ezért leszokás támogatására nem javasolt. A leszokásra motivált személyeknél a készülék típusától és a nikotintartalomtól függően az e-cigaretta használata csökkentheti az elszívott cigaretták számát, de ezzel együtt a nikotin tartós bevitele fenntartja a nikotinfüggőséget. Az e-cigaretta és a hevített dohánytermékek a fizikai függés mellett a lelki függést is megerősítik a termék használatának napi többszöri ismétlődésével. A hagyományos dohányzásról ezen termékek használatára való áttérés nem jelent leszokást, csupán másfajta termékből eredő nikotin- és szokásfüggést, azaz átszokást.

A függőség természete tekintetében az új típusú termékek nem különböznek a hagyományos cigarettától. Egyes új típusú termékek – különösen az e-cigaretták és a nikotinos tasakok között találunk ezekre példát – magas nikotintartalma miatt azonban a függőség kialakulása sokkal gyorsabb lehet a korábban nem dohányzók esetében.

Az erős függőség alapja a nikotin. Milyen hatásai vannak ennek a központi idegrendszerben és máshol a szervezetben?

A nikotin egy erősen addiktív vegyület, amely elsődleges szerepet játszik a dohányzásra való rászokásban. A belélegzett nikotin hét másodperc alatt eljut a tüdő révén az agy artériás vérkeringésébe. A nikotin az agyban stimulálja különböző ingerületátvivő anyagok felszabadulását, így például a dopaminét és a noradrenalinét, amit a dohányzó örömként él meg. A nikotinfüggőség ismérve, hogy az ismételt nikotinbevitellel a dohányzó szeretné megtapasztalni a nikotin kedvező gyógyszertani hatásait (pl. összpontosítás, figyelem, a rövid távú memória és a finommotorikus képességek javulása), és elkerülni az esetleges megvonási tüneteket (szorongás, ingerlékenység, düh, szomorúság). Hangsúlyozandó, hogy hosszú távú nikotinbevitel esetén igazolt a kognitív képességek romlása.

Mit tegyen a leszokni vágyó dohányzó? Milyen biztonságos és hatékony módszerek vannak a leszokásra?

A hosszú távú absztinencia életmód-változtatást igényel, amely szakemberi segítséggel és a nikotinmegvonási tünetek kezelésére alkalmazott gyógyszerrel együtt valósulhat meg a leghatékonyabban. A leszokásra motivált dohányzó az intenzív leszokástámogatási programon való részvétellel kaphatja meg a legtöbb segítséget a leszokáshoz. Az intenzív leszokástámogatási programok elérhetők személyesen az egészségfejlesztési irodákban (https://www.eljtisztatudovel.hu/tamogato-pontok/) és egyes tüdőgondozókban, telefonon pedig az ingyenes telefonos tanácsadáson keresztül (06-80-44-20-44).

Nyitókép: depositphotos