A COPD a környezetből a légutakba kerülő gázok és szennyező részecskék – legtöbb esetben a dohányfüst – hatására jön létre. Ez a krónikus gyulladásos betegség elsősorban a kishörgőket és a tüdő léghólyagocskákat támadja, amelynek eredményeként a légutak beszűkülnek, így a beteg kevesebb oxigénhez jut, fulladni kezd. Eleinte ezek a tünetek csak nagyobb fizikai megterhelés alkalmával jelentkeznek, de a betegség progressziója során ez a helyzet állandósulhat. A tünetek közé tartozik még a köhögés, a légszomj, a nehézlégzés és a jelentős mennyiségű és rendszeres köpetürítés. Ezek nagymértékben kihatnak a beteg életminőségére, legsúlyosabb formájukban még az egyszerű teendők elvégzésében is akadályozva őket.

Az Egészségügyi Világszervezett adatai szerint a COPD betegek száma világszerte 210 millióra tehető, s évente közel 3 millió ember hal meg ennek a betegségnek köszönhetően. Ma Magyarországon a tüdőgondozókban több mint 140.000 COPD-s beteget tartanak számon, viszont ez a szám a szakértők szerint felderítetlen esetekkel együtt közel félmillióra is rúghat.

A COPD diagnózis megerősítése légzésfunkciós vizsgálattal történik, azonban az esetek többsége sokáig felderítetlen marad, mert a betegség csak előrehaladott állapotban okoz panaszokat. Idővel a COPD akut fellángolásainak következtében a betegség súlyosbodik, a légzésfunkció romlik, s a tüdő állománya roncsolódik.