Miért "felejtjük el" egymást szeretni?

Játszódott le már Nálatok is hasonló beszélgetés?

Azért gondoltam írni erről hosszabban, mert az utóbbi időben több férfi talált meg – sajnos későn -, akik utólag belátták, hogy ők nagyon sokat dolgoztak, hogy megteremtsék a család számára a biztos anyagi hátteret, de ezt nem értékelte eléggé a párjuk. Mindig elégedetlenek voltak és most utólag belátják, hogy valóban, a feleségüket elhanyagolták. 

Amikor egymásba szeretünk és elköteleződünk, „csak” a női – férfi szerepünket visszük bele a kapcsolatban és éljük meg.

Igen ám, de mi történik akkor, amikor gyerekeink születnek, fenn kell tartani a háztartást, nyaralni szeretnénk, a gyerekeknek szeretnénk minél többet megadni? Ezek nem csupán anyagi javakat kívánnak meg, hanem nagyon sok energiát, időbefektetést és figyelmet.
Ezért aztán sokszor beleesünk abba a hibába, hogy a figyelmünk annyira szerteágazik, hogy azt gondoljuk ez így elég ahhoz, hogy a családunk ne essen szét. Hiszen annyi mindent megteszünk érte. Ez a tévedés nagyon sok veszéllyel jár.

És ne gondoljuk, hogy ez csak a férjek részéről történik meg! Nézzük végig, hogy milyen szerepeket töltünk be egy családban azon kívül, hogy férj és feleség vagyunk.

FÉRFI szerepek

1)    Családfenntartók

Dolgoznak reggeltől délutánig, sokszor estig. A vállukon van a felelősség az anyagi biztonság megteremtéséért. Ez egy ősi, transzgenerációs „teher”, azzal együtt, hogy ma már általában mindkét fél dolgozik. Fontos a munkahelyen való megfelelés a főnöknek, karrier szempontból, hogy megfelelő pénzt keressen.

2)    Ezermester

A család működtetésének technikai „kivitelezője”. Ha bármi elromlik, annak a megjavítása, kicserélése, pótlása, megoldások kitalálása. Ezek mind még munka után és hétvégén hárul rájuk.

3)    Fiú

Ha még élnek a szülei, akkor természetesen a szüleivel való kapcsolattartás, esetleg az ő róluk való gondoskodás, a rájuk való odafigyelés, meglátogatásuk.

4)    Apa

Amikor hazaér a munkából és hétvégén a gyerekek is szeretnének vele időt tölteni és nyilván ő is velük. Szeretetet adni neki, biztonságot nyújtani, megteremteni az ő szükségleteik kielégítését.
 

NŐI szerepek

1)    Aktív dolgozó

Ha már dolgozik, akkor ő is meg akar felelni a munkahelyi elvárásoknak. A főnökének, a határidőknek, esetleges továbbképzéseken való részvétel. A legtöbb családban a család anyagi hátterének megteremtéséhez aktívan hozzá kell járuljon, azaz ennek a felelősségnek egy része az ő vállát is nyomja.

2)    Anya

A gyerekek ellátása 24 órában hosszú éveken át. Néhány évig aktívan 24 órában, de amíg óvodába, iskolába járnak, addig is szinte állandó készenlétben van, hiszen bármi történik, mennie kell és intézkedni. Délután pedig a különórák, az iskolára való készülés, a gyerekek határidejeinek észben tartása, betegségek esetén ismét 24 órás gondoskodás, sok-sok szeretet adása. Érzelmi biztonság megteremtése.

3)    Háztartásvezető

Ideális esetben ezt valamelyest megosztják a férjével, de az egésznek a menedzselése, hogy minden meglegyen, azt általában ő tartja észben és szervezi meg. Ez kitesz egy teljes munkakört amíg a gyerekekkel otthon van. Azt gondolom azonban, hogy ez teljes munkaidőben történő munka mellett is több óra egy nap délutánonként.

4)    Lány

Szülőkkel való kapcsolat ugyanúgy, ahogy a férfiaknál írtam.

A baj ott van, hogy sokszor azt gondoljuk, hogy az, hogy a családot szépen, szinte zökkenőmentesen irányítjuk, ez maga a férfi-női szerep. Itt tévednek sokan.

Sok férfi azt gondolja, hogy ha maximálisan megfelel a munkahelyén és ezért elismerik és szép fizetést kap, az pótolhatja azt, hogy ő férjként, férfiként legyen aktívan jelen a felesége életében.

Sok nő pedig azt gondolja, ha kiválóan irányítja a gyerekek életét, neveli őket, ellátja a háztartást, akkor az elég nőként a férjének. 
 

SAJNOS NEM!!!!

Azt kell mondjam, hogy sokkal többet ártanak a házasságuknak és így az egész családjuknak, mintha kicsit kevesebbet dolgoznának, kevesebb bevételük lenne, kevésbé csillogna a lakás, ellenben tudnának együtt minőségi időt tölteni. Arról nem beszélve, hogy talán nincs is annál fontosabb a gyerekek életében, érzelmi fejlődésében és biztonságérzetének kialakulásában, ha azt látják, hogy a szüleik szeretik egymást.

Kedves Férj!

Amikor a feleséged azt mondja, hogy

• „Sose beszélgetsz velem!”,
• „Már megint csak a munka!”,
• „Miért nem jössz velem vásárolni!”,

az nem egrecíroztatás, nem még többet akar Rád testálni, hanem a társaságodra, a figyelmedre, törődésre vágyik.

Kedves Feleség!

Amikor a férjed azt mondja, hogy

• „Óh már megint egy különóra!”,
• „Nincs is por, minek annyit törölgetni!”,
• „Miért kell este 10-kor még mosogatni. Megvár az reggel!”.

Akkor nem semmibe veszi a munkád, nem bántani akar, hanem Rád vágyik. Vágyik egy rózsás arcú, életvidám, kipihent nőre.

Tudomásul kell venni, hogy több szerepnek igyekszünk eleget tenni a családi életünk folyamán és a mi felelősségünk, hogy az energiánkat, időnket hogyan osztjuk be. Ne merüljön ki a kapcsolatunkért tett odafigyelés abban, hogy az esküvőnket csodásan, minden részletre kitevően megterveztük! Tegyünk bele utána is energiát és ne várjuk meg, míg egyszercsak rájövünk, hogy már nem is ismerjük férfiként/nőként azt az embert, akivel együtt igazgatjuk a családunkat - egyébként példásan!

Nyitókép: Elf-Moondance képe a Pixabay -en.