Ragyogó kamaszok
Frank Orsolya [cikkei] - 2010-06-09
A kamaszokat nagyon lehet szeretni. Telis teli vannak nyitottsággal, intellektuális kíváncsisággal, idealizmussal, érzelmekkel. Roppant érzékenyek a hitelességre, a tisztességre, az értékrendi kérdésekre, olthatatlan szomjjal isszák be a világot, egyszerre fedezik föl a gondolkodás, a társadalom, a politika, az érzések, a férfi-nő kapcsolatok, a saját érzéseik, a felnőttek világát.
Ismerkednek a szabadsággal és a felelősséggel, önállóak, ugyanakkor roppant sebezhetők, ezért aztán igen jól reagálnak mindarra, ami elfogadható formában segíti őket az eligazodásban és növeli az önbizalmukat. Lelkesedni akarnak, tartozni valahová és hinni valamiben.
A serdülők tele vannak lelkesedéssel és tervekkel; Anna Freud szerint akkor normális, ha változik, és aggódnunk csak akkor kell, ha valamilyen szélsőséges viselkedésbe hosszú ideig belemerevedik. Gondoljunk vissza saját kamaszkorunkra: lelkesedésünk, élmények iránti éhségünk, szabadságvágyunk, érzelemgazdagságunk a személyiségünk máig is velünk élő, egyik legszebb, legszerethetőbb vonulata.
Kamasznak lenni rettentően nehéz. Hiszen annyi mindent veszít el hirtelen: a gyerekkorát, a játékot, a szülő testmelegét, a magától értetődő jogot, hogy segítségért és vigaszért fordulhasson; a gondtalanságot és a felelőtlenséget. Egyszeriben bennfentesnek, jártasnak, magabiztosnak és felelősnek kell mutatkoznia, meg kell felelni súlyos kötelességeknek és elvárásoknak. A kamasz valójában újszülött a felnőttek világában, de tájékozatlanságát már nem fedheti föl. Szégyelli, ha még játszani támad kedve. Életkora azt követeli tőle, hogy a kihívásokra azt felelje: megoldom, de nem mindig tudja megoldani.
Nehéz helyzetben van a kamasz gyerek szülője is, hiszen ő is gyászol. Elveszítette kisgyermekét: ölben ülő, aranyos kisfia, kislánya, akivel játszani lehetett, simogatni, ölbe venni, mesét mondani neki egyszer csak nincs többé. Hirtelen egy megváltozott emberrel kell egészen másfajta viszonyt kialakítani. A legtöbb szülőt az első gyermeke kapcsán ez többé-kevésbé készületlenül éri. Mások az utolsónak, a legkisebbnek engedik meg legnehezebben, hogy felnőjön: hisz innentől az anya státusza megváltozik, érzelmileg sokkal kevésbé van rá szükség. Elkezdődik az a folyamat, amelyben újra gyerekeitől független személyként kell saját magát megfogalmaznia és felépítenie. Ki vagyok én? Ki vagyok saját személyemben, a gyerekeim nélkül? Ki vagyok szakmailag, ki vagyok barátként és ki vagyok élettársként? Sokszor e félig rejtett kérdések feszültsége is a kamasszal megélt konfliktusokban sül ki, és ez természetesen méltatlan a serdülővel szemben. Könnyebben veszi az akadályt az a szülő, akit az élet egyéb területeinek gazdagsága, élményei, kapcsolatai várnak, aki örömmel fordul a szakmája, a vele dolgozók, a barátok, hobbik, a társa felé, és aki megbízik a gyermekében, tudja, hogy az meg fog állni a lábán. Könnyebb annak, aki elhiszi, hogy a család élete akkor is kellemes, otthonos és humoros lehet, ha ez már 4-5 jókedvű, kiteljesedett és szabad „felnőtt” ember együttélését jelenti, akik élvezik egymás társaságát, szabadon mozognak az otthon és a nagyvilág között. Otthon a feltöltődést, a külvilágban pedig élményeket, kihívást, a teljesítmény örömét szerzik meg.
Különösen nehéz az elsőszülött kamasz helyzete, hiszen ebben is ő a jégtörő hajó: a szülő rajta tanulja meg, hogyan kell fokozatosan, csúszómérték szerint kiengedni a kezéből a befolyásolást. Sok szülőt pánikkal tölt el, ha gyermekét immár rá kell bízni az addig átadott nevelésre és működési módokra; mások a mai gyerekek talpraesettségére hivatkozva odadobják a gyeplőt – ezeknek a fiataloknak sokszor az elhanyagolás és útvesztés lehet a sorsa, hiszen tizenéves korában már nem részesül nevelésben, csupán a számítógép, a tévé és az osztálytársak által.
A kamaszt is lehet és kell nevelni, csak másként. Az ölben üléstől a leválásig vezető hosszú, sok éves szakaszban a vezérelvünk az lehet, hogy a gyermek szabadsága, önállósága, leválása legyen arányban azzal érettséggel, amit az egyes területeken mutat. Ezt az elvet vele magával is lehet tudatosítani: mindig megkönnyíti a dolgunkat, ha az egyes területeken világosan kimondott megállapodásra vagy „szerződésre” támaszkodhatunk. Ezt a gyerekkel közösen alakítsuk ki úgy, hogy az az ő igényeit is magába foglalja, és ezért a szerződést szívből vállalja. Szülőként meg kell szoknunk, hogy ez a korszak nem állandóságot ad, hanem egy folyamatos, fokozatos, szabályozott átmenetet jelent. Az átmenetnek viszont nem kell pánikszerűnek, kaotikusnak lenni. Egy-egy vihar is szolgálhat arra, hogy beállítsuk a soron következő időszak működését. Könnyebben megy ez olyan családokban, ahol kezdettől, egészen csecsemőkortól a tiszta kommunikáció, ahol gyerek és felnőtt egyaránt azt érzi, hogy egyenesen közölheti az igényeit, és ezeket józanul, türelmesen egyeztetik egymással és a realitás határaival. Ahol bevett szokás a szívből vállalt megállapodások kimondása és betartása.
A kamaszt is lehet és kell nevelni, csak másként. Az ölben üléstől a leválásig vezető hosszú, sok éves szakaszban a vezérelvünk az lehet, hogy a gyermek szabadsága, önállósága, leválása legyen arányban azzal érettséggel, amit az egyes területeken mutat. Ezt az elvet vele magával is lehet tudatosítani: mindig megkönnyíti a dolgunkat, ha az egyes területeken világosan kimondott megállapodásra vagy „szerződésre” támaszkodhatunk. Ezt a gyerekkel közösen alakítsuk ki úgy, hogy az az ő igényeit is magába foglalja, és ezért a szerződést szívből vállalja. Szülőként meg kell szoknunk, hogy ez a korszak nem állandóságot ad, hanem egy folyamatos, fokozatos, szabályozott átmenetet jelent. Az átmenetnek viszont nem kell pánikszerűnek, kaotikusnak lenni. Egy-egy vihar is szolgálhat arra, hogy beállítsuk a soron következő időszak működését. Könnyebben megy ez olyan családokban, ahol kezdettől, egészen csecsemőkortól a tiszta kommunikáció, ahol gyerek és felnőtt egyaránt azt érzi, hogy egyenesen közölheti az igényeit, és ezeket józanul, türelmesen egyeztetik egymással és a realitás határaival. Ahol bevett szokás a szívből vállalt megállapodások kimondása és betartása.
Serdülő gyerekünknek ugyanúgy szüksége van emberi melegségre, mint a kicsiknek, csak jóval szűkebbek a csatornák, amelyeken ez áramolhat. Nem a szülő: a kortárscsoport az első számú partner. Ettől függetlenül a kamasz nagyon szeretné, hogy a szüleivel is fenntarthassa a jó és tartalmas viszonyt. Ezt a kapcsolatot azonban ő maga sem ismeri: hiszen új szerepből, új látószögből neki is újra meg kell ismerkednie saját szüleivel, akik szintén alig ismerik azt a növendék férfit vagy nőt, aki immár körükben él. Érdemes megkérdeznünk: van-e bennünk kellő kíváncsiság, tisztelet és elfogadás a most születő egyéniség iránt. A kapcsolat újraalakítását a szülőnek kell megsegítenie. És az első számú megfontolás itt nem más, mint épp az, hogy legyen kapcsolat. Türelmesen keressük meg azokat a csatornákat, hullámhosszakat, ahol a serdülőnek jól esik kapcsolódnia. Ha ez a téma Bajnokok Ligája, vagy a Forma-I, akkor beszéljünk arról. Ha az autóban nyílik meg, akkor autózzunk, ha a horgászbot mellett, akkor horgásszunk, ha sütés-főzés közben, akkor süssünk és főzzünk.
Ha egy ideig csak a törődést fogadja el – az ételt, a tiszta ruhát – ne erőltessük, éljünk ezzel a csatornával. Ha utat találunk serdülő gyermekünkhöz, ne rongáljuk a kapcsolatot: ne kritizáljunk, elemezzünk, „osszuk az észt”, ne adjunk megoldásokat a problémáira, ne kérdőjelezzük meg a hozzáértését, ne használjuk ki az alkalmat, hogy végre bevigyük elvárásainkat és normáinkat, egyáltalán: legjobb, ha ellenállunk a kísértésnek, hogy bármi saját „hozzáadott értékünk” legyen a beszélgetéshez. A legnagyobb hozzáadott érték az, ha egy elérhető szülőt nyújtunk neki: ha meghallgatjuk őt és biztosítjuk a megértésünkről, figyelmünkről, elfogadásunkról. Minden ilyen beszélgetéssel tovább erősödik a kamasz bizalma és elégedetten konstatálhatja, hogy „mégiscsak jó fej” szülője van neki. Ha elfogadók és hitelesek vagyunk, vagányak és humorosak, érdekesek és demokratikusak, serdülő gyerekeink hálásan megőrzik velünk a kapcsolatot és ez óriási előnyt jelent nekik az életben való elinduláshoz. Így mi, szülők is tovább gyönyörködhetünk annak a ragyogó, életrevaló, okos, szép fiatal embernek az indulásában, akit neveltünk.
Fotó: www.foter.com
Ha egy ideig csak a törődést fogadja el – az ételt, a tiszta ruhát – ne erőltessük, éljünk ezzel a csatornával. Ha utat találunk serdülő gyermekünkhöz, ne rongáljuk a kapcsolatot: ne kritizáljunk, elemezzünk, „osszuk az észt”, ne adjunk megoldásokat a problémáira, ne kérdőjelezzük meg a hozzáértését, ne használjuk ki az alkalmat, hogy végre bevigyük elvárásainkat és normáinkat, egyáltalán: legjobb, ha ellenállunk a kísértésnek, hogy bármi saját „hozzáadott értékünk” legyen a beszélgetéshez. A legnagyobb hozzáadott érték az, ha egy elérhető szülőt nyújtunk neki: ha meghallgatjuk őt és biztosítjuk a megértésünkről, figyelmünkről, elfogadásunkról. Minden ilyen beszélgetéssel tovább erősödik a kamasz bizalma és elégedetten konstatálhatja, hogy „mégiscsak jó fej” szülője van neki. Ha elfogadók és hitelesek vagyunk, vagányak és humorosak, érdekesek és demokratikusak, serdülő gyerekeink hálásan megőrzik velünk a kapcsolatot és ez óriási előnyt jelent nekik az életben való elinduláshoz. Így mi, szülők is tovább gyönyörködhetünk annak a ragyogó, életrevaló, okos, szép fiatal embernek az indulásában, akit neveltünk.
Fotó: www.foter.com
Frank Orsolya
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Pszichológus, családi kommunikációs szakértő
Pszichológus, Gordon-instruktor
CSALÁDI KOMMUNIKÁCIÓS TANÁCSADÁS ÉS TRÉNING
Miért nem értek szót a gyerekemmel? Miként őrizhetnénk meg a családi békét és a párkapcsolatunkat? Hogyan csinálhatnám másként, mint a szüleim? És mi az a Gordon-módszer?
Egyéni tanácsadás igény szerint, felmérő beszélgetéssel.
Érdeklődjön, tájékozódjon, jelentkezzen itt:
Elérhetőségeim:
E-mail: posta@arete.hu
Honlap: http://www.szeresdjol.hu
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
Felvételi ponthatárok 2010
Következő hír
Diákmunka
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: