Vegyünk még egy csokit, Anyu!

A kisebb-nagyobb hazai áruházláncok és üzletek utóbbi években elterjedt stratégiáját gyűjtőnéven pénztárzóna marketingnek is nevezhetnénk. A szuper- és hiparmarketek azt a jól bevált trükköt alkalmazzák, hogy bizonyos termékeiket a pénztárak közvetlen közelében helyezik el abból a megfontolásból, hogy a vevő a vásárlás végeztével a kasszánál való várakozás közben, úgynevezett impulzív (előre be nem tervezett, a megszokott vásárlási szokásoktól eltérő, pillanatnyi ingerek hatására történő) vásárlásokat végezzen, emiatt ennek a területnek kiemelkedően magas a marketingértéke. Így a beszállítók képesek az adott áruháznak fix díjat, vagy pedig bizonyos százalékot fizetni az ilyen elhelyezésért. A pénztárak közelében elhelyezett termékek két nagy csoportba sorolhatók:

Élvezeti cikk, mint ajándék a vásárlás végén

Ennek a termékcsoportnak a leggyakoribb képviselői a dohányáruk, emellet gyakran találkozhatunk különböző édességekkel (csoki, cukor, rágó) és üdítőkkel, energiaitalokkal, esetleg apró kacatokkal: kulcstartó, plüssfigura - így a gyerekeken keresztül gyakorolva további nyomást a szülőkre.

Leértékelt/Akciós termékek

Gyakran a pénztárak közelében elhelyeznek leértékelt, illetve akciós árucikkeket is, melyek közül legelterjedtebb a sláger terméknek számító akciós árú DVD-ket tartalmazó állványok/kosarak. Leértékelt élelmiszerek esetén nem árt odafigyelni, mivel gyakran a szavatossági idő lejáratának dátuma közelében állnak, vagy rosszabb esetben már túl is vannak rajta.

Amikor a gyerek a célpont

A gyerekek hiába csak 10-12 koruktól fogva képesek a reklámok kritikus befogadására, ennek ellenére mégis ők a hirtdsék egy legfontosabb célpontjai. Emiatt a pénztárak környékén is található nekik szóló hirdetés. Így a számukra unalmas sorbanállást valamilyen apró élmény kicsikarásával próbálják enyhíteni, ami lehet egy csomag rágó, egy szelet csoki, vagy bármilyen tárgy, amit szorongathatnak a kis kezükben, ezzel enyhítve a várakozás időtartamát.

Érdemes jó példát mutatnuk, mert amennyiben azt látják, hogy a felnőttek a pénztárnál apróbb tárgyakat vesznek le a polcról: rágó, borotva, elem, stb., akkor a látott minta alapján úgy érzik, hogy nekik is „jár” egy kis cukorka, csoki... Sorban álláskor nincs rá mód, hogy esetleg más ízű, más színű, esetleg gazdaságosabb terméket válasszunk, emiatt ilyen helyzetben a szülő engedékenyebb. De az engedékenységnek ára van, mert könnyen szokássá válhat.

Hogyan tudunk „védekezni”?

Élelmiszerek esetében ha a pénztárnál jutna eszünkbe, hogy valamiről elfelejtkeztünk, ne sajnáljuk rá az időt, hogy visszamenjünk a pulthoz, ahol nagyobb a kínálat és akár kedvezőbb áron is választhatunk, amivel pénzt takaríthatunk meg, nem beszélve az esetlegesen romlott árucikk miatti reklamációról, és az ezzel járó felesleges bosszúságról.

Ha pedig odafigyelünk arra, hogy mindig legyen nálunk szatyor/bevásárlótáska/hátizsák, azzal nemcsak feleslegesen kidobott pénzt spórolhatunk meg, hanem a környezetünk védelme érdekében is jót cselekszünk.

Amennyiben gyerekkel együtt megyünk vásárolni, vegyük figyelembe a következő szempontokat:

• A csemeténk ne legyen éhes, szomjas vagy fáradt. Ezt elkerülhetjük ha viszünk magunkkal enni- és innivalót, pl. teát vagy vizet. Ha a vásárlást összekapcsoljuk valamilyen más programmal, pl. játszótér, akkor számukra gazdazabb élmény lesz, és nem a vásárlás lesz az elsődleges esemény.
• Ha a gyerek külön bevásárló kosarat kap, amibe beleteheti az általa kiválasztott néhány árucikket, melyeket szintén saját kezüleg vesz le a polcról, azzal remek tanulási lehetőséget biztosítunk számára, pl. számolás, szinek, formák elsajátítása területén.
  
• Ha a pénztárnál valamilyen feladatot adunk neki, pl. segítsen kipakolni a kosárból, vagy kezdjen el öltözni, azzal elterelhetjük a figyelmét a pénztárzónában lévő csábító „veszélyekről”.