Dadogás 2.

Hogyan segíthet a szülő, a környezet a dadogó gyermeken?

A szülőknek mindenek előtt fontos tudni, hogy a dadogás csökken:

• csoportban való beszélés közben
• éneklés, versmondás alatt
  
• betanult szöveg elmondása alatt
  
• suttogás közben
  
• szerepjáték, mozgásos játék közben
  
• olvasás alatt
  
• POZITÍV HALLGATÓI MAGATARTÁS ALATT
  

A dadogás tünetei ezzel szemben erősödnek:

• testi, szellemi fáradtság miatt
• feszültséget keltő téma miatt
  
• nehezen értelmezhető kérdés hatására
  
• ha leplezni akarja dadogását

Amit a környezet tehet a dadogó megsegítésére:

• ne fejezze be helyette a mondandót, ne pótolja a hiányzó szavakat
• ne nyugtassa a dadogót, ezzel ellenkező hatást válthat ki
  
• éreztesse a dadogóval, hogy a beszélgetés tartalmára figyel, nem annak minőségére
  
• ne legyen zavarban, ha ez mégis fennáll, őszintén mondja el a dadogónak
  
• legyen türelmes
  
• beszéljen lassan, tagoltan (de természetesen)

Ha ellenkezőleg cselekszünk, könnyen elérhetjük, hogy a dadogóban olyan erős beszédgátlás alakuljon ki, ami szinte lehetetlenné teszi a javulást.
 
Élettani dadogás:

Fontos tudni, hogy a gyermekek nagy többségénél kialakul az élettani dadogás. Ez általában 2-3 éves korban jelentkezik, oka, hogy a gyermek még lassabban tudja kifejezni magát, mint ahogy gondolkodik.

Ebben az időszakban elengedhetetlen a környezet megfelelő hozzáállása. A gyermek ezeket a megakadásokat észre sem veszi egészen addig, amíg a környezete fel nem hívja rá figyelmét. Ennek következtében ezek a kis elakadások tényleges dadogássá válhatnak.

Ez a folyamat megfelelő hozzáállás mellett 6-9 hónap alatt lezajlik és magától rendeződik.

Fontos, hogy ebben az időszakban:

• ne legyünk türelmetlenek, erőszakosak
• ne javítsuk a gyermeket
  
• ne produáltassuk idegenek előtt
  
• ne tegyük kötelezővé a beszédet
  
• ne beszéljünk a gyermek előtt (még akkor sem, ha látszólag nem figyel oda) a beszédével kapcsolatos aggodalmainkról
  
• bővítsük szókincsét

A cikk előző része: Dadogás