Miket és miért kell nyáron metszenünk?

Júniusban, de inkább már május közepétől újra elérkeztünk egy olyan időszakhoz, amikor ismét fontossá válik a metszés.

Miket és miért is kell ilyenkor metszeni?

Rózsákat a folyamatos virágzás érdekében, és a bokor méreteinek korlátozása miatt. De vigyázat! Nem mindegy, hogy melyik rózsatípust hol, és mikor vágjuk meg. Rózsák nyári metszéséről következő cikkemben részletesebben írok.

Diót igazából nem metszük, nagyon jól alakítja lombkoronáját. Egyetlen gond van a dióval, sajnos különféle betegségek miatt egyre gyakoribb a részleges koronaszáradás. Ezeket az elszáradt ágakat kell kivágnunk a koronából, annak érdekében, hogy a betegség terjedését megállítsuk, korlátozzuk.

Meggyet, cseresznyét is támadja egy igen csúnya betegség a monília. Virágzáskor aktuális időjárástól, a megelőző védekezésektől, valamint a 200 méteres közelségben található meggy, és cseresznyefák egészségi állapotától függően támad gyengén, erősen, vagy végzetesen. Szerencsés esetben a betegség csak a fa egy részét pusztítja el. Ezeket az elhalt részeket kell eltávolítani úgy, hogy az élő részből is lemetszünk néhány centit.

Moníliás fertőzés meggyen.

Ezen felül érdemes a meggy és cseresznye lomkoronáját szellősen tartani, azaz a vadhajtásokat már ilyenkor távolítsuk el. A hajtásokat ritkítsuk meg, a vezérhajtással konkuráló hajtást távolítsuk el, a központi tengellyel hegyes szöget bezáró, felfelé törő hajtásokat 3-4 levélre vágjuk vissza.

Mandulát, sárgabarackot szintén támadja olyan betegség, ami hajtásrendszerének részleges elszáradását eredményezi. Sárgabarack esetében a gutaütés esetek többségében végzetes kimenetelűvé válik. Egy-két év alatt a fa kipusztul.

Sárgabarack hajtáselhalása gutaütéstől.

Mandulánál a monília, és szintén a citospóra okoz hajtáspusztulást. A mandula jól regenerálódik ritkán pusztul ki a fa. Mind a két növénynél távolítsuk el az elpusztult hajtásokat oly módon, hogy a még élő hajtásból is metsszünk hozzá 1-2 centiméteres darabot. Mivel a sárgabarack számára végzetes a gutaütés, ezért metszeni csak minimális mértékben szoktuk, ezt a kis metszést is inkább vegetációs időben végezzük, mert ilyenkor kisebb a kockázata a növény megbetegedésének. A száraz ágak eltávolításával a korona belsejét is ritkítsuk meg, távolítsuk el a hosszú vízhajtásokat.

Moníliás ágelhalás mandulán

Alma, körte esetében a nyári metszésnek nagyon jótékony hatása van, ha azt szakszerűen végezzük. Ideje júliusban van, amikor a hajtások zöme már csúcsrügyben záródott. A vízhajtásokat csonk nélkül távolítsuk el, a nagyon erősen növekedett hajtásokat kurtítsuk meg, ritkítsuk a korona belsejét.

A nyári metszés kedvező hatásai:

• javul a gyümölcs tárolási minősége,
• jobban színeződik a termés,
• javítja a következő év gyümölcskötődését,
• csökkenti a hajtásnövekedést, ami főként az erős növekedésű fajtáknál jelent nagy előnyt,
• lazítja  koronát, ezáltal romlik a betegségek számára a mikroklíma,

Az almánál a hajtások irányítását is ilyenkor végezhetjük el hatékonyan. Nagyon fontos ez a sövénynek nevelt gyümölcsfáknál, de szabad térállású fák esetében sem mindegy, hogy milyen szöget zárnak be a hajtások a központi tengellyel. A túl meredek szögállás kedvezőtlen a virágrügyek kialakuláshoz.

Kora tavasszal, lombfakadás előtt nyíló cserjék (aranyvessző, babarózsa)

Ezek a növények a vegetációs idő során növesztett vesszőkön ülő leveleik hónaljában képezik virágaikat, a melyek a tél kedvezőtlen körülményei miatt nem nyílnak ki. Viszont a tavasz első jeleire (sokszor már egy hosszú ősz esetén is kinyílik néhány virág) szirmot bontanak. Olyan korán virágoznak, hogy a levelek még meg sem jelennek. Ezeket a növényeket nem metszük nyugalmi állapotukban, mert azzal sok virágot dobnánk ki. Velük megvárjuk, amíg elnyílnak és ezt követően metszük őket. Ilyen növények:

• törpemandula - Amygdalus nana
• aranyvessző - Forsythia
• téli jázmin - Jasminum nudiflorum
• babarózsa – Prunus triloba

Őket legjobb közvetlen az elvirágzás után metszeni.

Alakfák, sövények friss, új hajtásait már most célszerű visszavágni, annak érdekében, hogy minél dúsabb elágazódásokra késztessük őket. Ily módon egy egyébként ritka hajtásrendszert fejlesztő növény is a kutató szemek számára is áthatolhatatlan hajtás, lombfalat képes nevelni. Alakra nyírt növények pedig attól válnak igazán széppé, minél több hajtásból adódik ki a forma. Sok-sok apró hajtás tudja csak igazán kiadni az apró íveket, részleteket.

Akinek még nincs sövénye, alakfája, annak is ilyenkor érdemes belevágnia az elkészítésébe. Formanövény, vagy alakfa készítésére még egy nagyon idős növény is alkalmas.

Orgonák elnyílt virágát érdemes maradék nélkül eltávolítani. Főként nagyon fontos momentum ez a gyengén fejlődő orgonák számára. Virágzás után ugyanis az orgona a többi növényhez hasonlóan a termésérésbe (magképzésbe) pumpálja energiáinak jelentős részét. A hajtásnövekedés hátrányt szenved. Az elnyílt virágok eltávolításával azonban a megkezdődött hajtásnövekedés töretlen lendülettel folytatódik, ezzel megalapozzuk a következő évi dús virágzást.

Díszfák törzséből előtörő hajtásokat is ilyenkor célszerű eltávolítani. Ezzel együtt a zavaró ágakat (burkolatba belógó, fűnyírást akadályozó stb.) is precízebben tudjuk lemetszeni, mint télen, mert jobban látjuk, hogy hol és milyen mértékben képeznek akadályt.
Kapjuk elő hát a metszőollót, élezzük meg gyorsan, és fogjunk bele a munkákba. Ne feledjük mostantól egészen a nyár végéig folyamatosan használnunk kell ezt a nagyon fontos kéziszerszámot.

Bármilyen metszést is végzünk sose feledkezzünk meg a precíz sebkezelésről.
 

Indexkép: Oslo_Lego / Flickr.com