5 szarvashiba, amit szinte minden kezdő vállalkozó elkövet - 5. rész

Ha így lenne, és a vállalkozásodat elsősorban a szakértelmedre alapozva indítottad, akkor nézz szembe a lehetőséggel, hogy elfelejtkeztél arról, hogy

- a vállalkozás nem munka, hanem életforma.
- a családod számára is az lesz.
- a vállalkozás nem munkahely, hanem befektetés.
- vállalkozni nulla forintból nem lehet.

Az, hogy ezekbe belefutsz, nem baj. Az még nem bukás, nem kudarc. Csak hiba. De csak akkor, ha tanulsz belőle. 

Éppen ezért jobb, ha megismerkedsz az utolsó nagy szarvashibával, hogy már jó előre fel tudj készülni rá. 
 

Szarvashiba #5

Az én cégem – de nem az én pénzem!

Pénzügyesként ettől tudok három napos hideg lábrázást kapni, amikor a vállalkozó azt mondja, hogy olyan jól keres a cégével, nem érti, hogy a könyvelő hogyan hozhatja ki veszteségesnek, és mi a fenét számol ő egyébként is, mert nem stimmelnek a számok – aztán kiderül, hogy a vállalkozó nemes egyszerűséggel „kiszolgálja magát és a családját” a cég kasszájából, páncélszekrényéből, vagy éppen a bankszámláról, ne adj’ Isten, a céges hitelkártyáról... Szegény könyvelő meg vért izzad, mert nem tudja megértetni a vállalkozóval, hogy az, amit a cég megkeres, az még

1. nem a cég „jövedelme” (eredménye), hanem csak a bevétele, vagyis a bevétel egy része még mindig nem a cégé, csak most éppen a cégnél van.
2. ami esetleg a költségek levonása, kifizetése után megmarad, az a cégé – és nem a vállalkozóé!

Ez persze egy szélsőséges példa volt, de ennél enyhébb esetek sem jönnek ki jól egy adóellenőrzés alkalmával...

Jegyezd meg egy életre! Ami a cégé, az nem a tiéd – még akkor sem, ha a cég a tiéd.

Ennek egészen egyszerűen az az oka, hogy a törvény szerint ti (mármint a céged és te) két különálló intézmény vagytok jogilag. Más szabályok is vonatkoznak rátok – például adózásban is. Ez még akkor is igaz, ha te egyéni vállalkozó vagy! Egyszer ki fogja számolni a könyvelő a jövedelmedet vállalkozásként, és ezt tisztességgel elszámolja, bevallja, leadózza, te meg kifizeted, aztán ebből elszámolja neked fizetésként azt, amit te mondasz, és azt utánad, mint magánszemély után szintén elszámolja, bevallja, leadózza, és megmondja, hogy mennyit utalj el belőle az adóhatóságnak.

Azt sem árt figyelembe venni, hogy cégként ráadásul többféle adót is teljesítened kell az adóhatóság felé:

• társasági adó vagy KATA vagy KIVA (attól függően, hogy mit választottál – ugye, tudod, hogy ezt te választod, nem a könyvelőd???)
• egészségügyi hozzájárulás, azaz EHO (valamikor ez volt a TB)
• szociális hozzájárulás, azaz SZOCHO (valamikor ez volt a nyugdíjjárulék)
• általános forgalmi adó, azaz ÁFA (már ha ÁFA-kötelezett vagy)
• helyi iparűzési adó, azaz IPA vagy HIPA (ezt meg az önkormányzatnak fizeted)
• stb. – merthogy itt most csak a nagyobb, gyakoribb tételekkel foglalkozunk. Itt is csak azt tudom mondani, mint a költségeknél: ha szörnyülködni akarsz, kérdezd meg könyvelődet, adótanácsadódat!

Arról nem is beszélve, hogy nemcsak az adókat kell kifizetned a bevételeidből, hanem a költségeidet is. Vagyis az a pénz, ami a számládra befut, még korántsem a cégedé – és messze nem a tiéd! 

Mindez persze nem azt a célt szolgálja, hogy elriasszalak a vállalkozástól. De a vállalkozás egy olyan állatfajta, ami az egész életedre hatással van. Rövid- és hosszú távon egyaránt, ráadásul nemcsak az anyagi helyzetedre, hanem a környezetedben élők életére is. Éppen ezért nem árt, ha a vállalkozásodat és benne a te ténykedésedet ezen az öt szűrőn keresztül is megvizsgálod – hogy megkíméld magad és a családodat is ezeknek a szarvashibáknak a be sem látható hatásaitól. 

Olvasd el a cikk további részeit is:
5 szarvashiba, amit szinte minden kezdő vállalkozó elkövet - 1. rész
5 szarvashiba, amit szinte minden kezdő vállalkozó elkövet - 2. rész
5 szarvashiba, amit szinte minden kezdő vállalkozó elkövet - 3. rész
5 szarvashiba, amit szinte minden kezdő vállalkozó elkövet - 4. rész

Fotó: fantasista/Freedigitalphotos.net