SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK
Dobiné Olasz-Papp Nóra


Dobiné Olasz-Papp Nóra
Baba-mama kapcsolati- és pszichológiai tanácsadó

Elérhetőségeim:
Honlap: http://www.dobinenora.hu
             http://www.valaszkeszszulok.hu
Választott témakör:

széklet visszatartása

Témakörök

Kérdezz-felelek

Kérdezni a gomb megnyomásával tudsz, amennyiben a napi kérdések száma még nem haladta meg a napi limitet.
Kedves Nóra!

Kisfiam augusztusban lesz 3 éves. Sokáig küzdöttünk erős székrekedéssel, ezért jelenleg még mindig nehezen kakil. A kakilás maga könnyen megy, de sír és fél, látom szorong előtte órákon át, hogy kakilnia kell. Szobatisztaságot kezdjük, a pisilés talán nem lesz gond, bár a kisnadrágot nem akarja felvenni, kakilásnál én is félek, mi lesz.
Jelenleg azt csinálom esténként, hogy fürdés előtt leveszem róla a pelust és hagyom szabadon.
Az lenne a kérdésem, hogy ezt a szorongást hogyan tudom oldani benne? Mindig mondom neki, hogy mindenki kakil, meséltem is már, de az utóbbi napokban ő fogalmazta meg, hogy azért nem akar kakilni, mert fél, hogy fájni fog, amikor kinyomja.
Tanácstalan vagyok, szeretném, ha sikerülne szeptemberre szobatisztaság is, hiszen ovis lesz.

Köszönöm előre is a válaszát,
Bella
Kedves Bella!

Nagyon megértem, ez valóban nem könnyű helyzet!
Milyen szuper ügyes és okos kisfia van, hogy ilyen jól ki tudja fejezni érzéseit, aggodalmait! Ehhez pedig olyan szülők, olyan gondoskodó környezet kell, ami lehetővé teszi számára az érzelmi szabadságot, s ez nagyon fontos!
Nem tudom, mikortól, mennyi ideig tartott a székrekedés, s arról sincsen információm, gyermekorvost be kellett-e vonni, s hogyan szüntették meg a székrekedést. Legalábbis leveléből azt olvastam ki, hogy maga a székrekedés megszűnt, a fájdalomtól való félelem megmaradt. Ami teljesen érthető! A gyerekekben elég erősen tudnak rögzülni a kellemetlen élmények, s próbálná tolni az időt a következő kakilásnál, hátha akkor tolhatóak a kellemetlen élmények is, csak ugye ezzel pont ördögi körbe kerül, mert minél tovább visszatartja, annál nagyobb eséllyel megint fájdalmas lesz. (persze, nem törvényszerű)
Ha viszont széklete már laza és egyre többször át tudja élni, hogy a kakilás tud fájdalommentes is lenni, egyre nagyobb bátorsága lesz újra az elengedéshez. Ezt ki lehet egészíteni sok gyurmázással (ez nagyon sokat szokott segíteni hasonló problémáknál), szabadjátékokkal, szituációs játékokkal, ahol kijátszhatja magából ezen aggodalmait, s szabadrajzokkal is!
Amit még fontosnak tartok, hogy őszinték legyünk a gyermekkel, s adjunk hitelt a teljesen jogos félelmeiknek! Tehát nyugodtan el lehet mndani kisfiának, hogy érthető, hogy fél ettől, hisz számtalanszor átélte azt a fájdalmat, ami a kakilással járt, nagyon rossz lehetett. Szóval, hogy élhesse meg a félelmét, s közben kapja meg azt a fajta megnyugtatást, hogy ha gond lenne esetleg megint, akkor Ön tud segíteni!
Ha hosszabb távon is megmaradna ez a jelenség, vagy az evés/ivás gondokba ütközne, akkor gyermekpszichológus felkeresése javasolt!
Drukkolok Önöknek!

Üdvözlettel:


Dobiné Olasz-Papp Nóra
2020-07-15 22:35:26
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea,
kislányom 5,5 éves. Már 22 hónapos kora óta szobatiszta. Minden nap van széklete. Rendesen táplálkozik. A problémám az, hogy állandóan hasfájásra panaszkodik az utóbbi 2 hónapban (már régebben is előfordult). Már jártam vele hasi uh-n. Mindent rendben találtak. Tejtermékek közül a laktózmentes termékeket veszem, mert azt már tapasztaltuk, hogy a normál tejes termékek elfogyasztása után sokszor panaszkodott hasfájásra. Sajnos az utóbbi 2-3 hétben sokszor kínlódunk a szekeléssel, mert az oviban nem hajlandó elmenni kakilni és tartogatja késő délutánig, míg hazaér. Még nem hajlandó magának sem kitörölni a fenekét. Már beszéltünk az óvónökkel, ők azt mondják, segitenek neki, ha kéri, de neki már magának kellene kitörölnie a fenekét. Minden este sirva fekszik le, hogy nem akar oviba menni, állandóan hasfájásra panaszkodik és kaparja a körmeit. A reggeli elindulások is egy hatalmas expedícióba torkollnak. Tanácsot szeretnék kérni Öntől, mivel tudnék segiteni rajta, hogy ne féljen ennyire az oviban kakilástól, ne szorongjon. Van egy nagyobb testvére, ő is ennyi idősen lett szobatiszta, de nála ilyen problémák nem jelentkeztek. Minden este úgy alszik el, hogy a pocakját simogatom, mert neki az fáj. Szerintem nem fáj neki. Már mondtuk, higy ahhoz hogy vele legyek és simogassam, nem kell azt momdania, hogy fáj, mert anélkül is simizem őt. Úgy érzem, hogy szélmalom harcot vívok ezzel a problémával.
Hálás lennék, ha tudna nekem valamilyen tanácsot adni a problémánk megoldására.
Köszönettel
Laboka
Kedves Laboka!

Kérdése hozzám került, ha nem bánja, válaszolok rá!

Ezek a "tünetek" hirtelen, egyik napról a másikra jelentkeztek? A máshol-nem- ürítés problémája csak az ovira korlátozódik, vagy eleve nem szeret idegen helyen?
Az mindenképp jó, hogy elvitték orvoshoz, mert először mindig a fizikai eltéréseket érdemes kizárni, több fronton:házi gyermekorvos, s ha ő jónak látja, tovább küldi egyéb vizsgálatokra is.
Nem ritka, hogy ebben a korban még nem törlik maguknak a feneküket. A keze teljesen kényelmesen hátra ér már? Sokszor már iskolás korúak, mikor a karjuk elérik a megfelelő hosszúságot ehhez a művelethez.
Amiket lehet tenni: biztosítani számára a felületet érzései kimutatására, akár összebújós beszélgetések által, akár szabad játékkal (a gyerekek sokszor eljátszák, lerajzolják-akár valamilyen szimbolikus formákban- az őket ért félelmeket, negatív történéseket), sok meseolvasással (olyat is, ami passzol ehhez a problémakörhöz és olyan mesékkel is, melyeket ő maga választ, sőt, egy közösen megalkotott, az ő történetét bemutató mese, mely pozitívan, megnyugtatóan végződik, szintén oldó hatással bírhat) és akár az óvodapszichológus segítségét is lehet kérni!
Az nagyon jó, hogy a kislányuk kaphat sok simizést, minden "tünet" nélkül is, de érdemes komolyan venni, ha azt jelzi, fáj a pocakja. Egy kis szeretetteli játékot is lehet ebbe belevinni: beszélni a pocakhoz, de a kislány válaszoljon rá, ha tetszik neki ez a móka: "mi a bajod kispocak, hogy segítsek neked, mi fáj? stb.)

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2016-04-27 08:10:56
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
Kedves Andrea! Kislányom 27 hónapos, és kb másfél hónapja volt egy székrekedése, azóta visszatartja a kakilást. Egy éves korától csak bilibe, wc-be kakilt, ezek után viszont meg se közelíthetjük ezeket. Pelenkába kakilt 6-7 nap után kétszer, visítva keményet sajnos megint, aztán teljesen visszatartotta. Beöntésen voltunk már kétszer, most székletlazítóval próbáljuk lágyan tartani a székletét, de idegesíti a pelenkába kakilás, de fél a wc-től is most. Hogy tudnám rávenni, hogy visszaüljön a bilire, wc-re? NE féljen hogy fájni fog.....Próbálunk nem beszélni a témáról, de pár nap után már csak toporog, és szenved, borzasztó hogy nem tudok segíteni neki :( Étrendjére, folyadékra figyelek nagyon, de itt nem erről van szó, hanem pszichés visszatartásról. Köszönöm ha válaszol!
Kedves Kérdező!

Igen, a fájdalmas élmény rögzülhet egy időre és kislánya ezt igyekszik elkerülni, tulajdonképpen érthető módon.
Tudom, nagyon nehéz a fókuszból egy kicsit ezt eltávolítani, mert mindannyiukat kínozhatják ezek az alkalmak: kislányát a fájdalomtól való félelem, Önt az, hogy úgy érzi, nem tud segíteni.

Ha egy párszor a széklet lágyabban tud távozni, és megtapasztalja kislánya azt, hogy már nem fáj, könnyebben elengedheti a székletet.
Bízza rá, legyen választási lehetősége, hová- wc-be, bilibe, pelusba- ürítene szívesebben.

Az étrendi, folyadék beviteli dolgokon kívül a sok gyurmázás, esetleg szerepjátékok, mesék sokat segíthetnek!

A nyári időszak a sok finom, rostos, lédús gyümölccsel, könnyen lehet, hogy megoldja a problémát!

Üdvözlettel:

Dobiné Olasz-Papp Nóra
2014-06-09 16:32:22
Olvasói értékelés: nincs még értékelés
A szerkesztő ajánlja