Van-e kapcsolat a pajzsmirigybetegségek és az emlőrák között?

Az emlőrák rendkívül heterogén betegség nem csak kialakulása, mérete, kiterjedése, de lefolyása alapján is. Abban azonban minden tanulmány megegyezik, hogy a korai felismerés, a legalább évente elvégzett, nem fájdalmas emlőszűrés lényegesen csökkentheti a betegség halálozását. A megelőzés, a betegség kialakulásának jobb megismerése miatt a kutatások egyik fontos iránya az, hogy keressék azokat a rizikófaktorokat, amelyek a betegség létrejöttében és biológiai tulajdonságaiban szerepet játszanak. A genetikai (örökletes) és szerzett faktorok egész sorát sikerült már megtalálni. Az utóbbi időben vetődött fel, hogy ez a kórkép a pajzsmirigy betegségeivel is kapcsolatban lehet. A gyanú, hogy a két betegség összefügghet tulajdonképpen régi keletű.  Beatson már 1896-ban megfigyelte és leírta, hogy emlőrákos betegeinek kezelése pajzsmirigy kivonatával előnyösnek bizonyult (Lancet 1896, 2: 104).  Ez a korai megfigyelés feledésbe merült és csak a legújabb statisztikai adatok hívták fel a figyelmet arra, hogy a pajzsmirigy betegségei gyakran társulhatnak mellrákkal. Eddig azonban arra gondoltak, hogy csak véletlen egybeesésről lehet szó. A két mirigy felépítésének, működésének, immunológiájának jobb megismerése arra ösztönözte a kutatókat, hogy górcső alá vegyék ezt a fontos problémát. Japán szerzők 1982 óta vizsgálták a két betegég kapcsolatát és azt találták, hogy a mellrák előfordulási rátája magas a pajzsmirigybetegekben (16,4%). Azt is kimutatták, hogy, 201 emlőrákos betegből 33 betegnek pajzsmirigyműtétük is volt (Nio Y. Anticancer Res. 2009,29,1607).  Jóllehet a pajzsmirigy gyulladásos betegségei és az emlőrák között közvetlen kapcsolatot eddig nem bizonyították, de a csökkent pajzsmirigyműködés (hipotireózis) és a daganat rosszindulatúságának foka között összefüggést tudtak igazolni. Ez év nyarán jelent meg ugyanis az a tanulmány, amelyben a szerzők az vizsgálták, hogy az emlődaganat sejtjei egérbe ültetve miképpen viselkednek (Martinez-Oglesisa O. és munkatársai, Plos, 4, 1-10, 2009). Azt a meglepő felismerést tették, hogy azokban az egerekben, amelyeknek a pajzsmirigyük csökkent működésű volt a daganatsejtek lényegesen gyorsabban növekedtek és vezettek az állatok pusztulásához. Miután a hipotireozis fő oka hazánkban is az autoimmun pajzsmirigybetegség, ezért a két betegség egyikének meglétekor minden esetben kell vizsgálni a másik esetleges meglétét. A csökkent pajzsmirigyműködés kezelése előnyös lehet az emlőrákos betegek számára.

Melyek a legfontosabb gyakorlati következtetések ezekből a megfigyelésekből:

1. A pajzsmirigy megbetegedései esetén feltétlen gondolni kell emlőrák veszélyére és fel kell hívni a figyelmet a mammográfia szükségességére.
2. Az autoimmun pajzsmirigybetegség fennállása hajlamosít a csökkent működésre, azért az emlőrákos betegek pajzsmirigyének vizsgálata és szükség esetén kezelése növeli a túlélés esélyeit.