Futás
Sokan, akik szeretnének lefogyni vagy jobb kondíciót elérni, a futást választják elsődleges mozgásformának, hiszen nem kell hozzá felszerelés, és nagyjából bárhol végezhető. Sajnos a legtöbben nem gondolnak a megfelelő cipő kiválasztására, mert úgy gondolják: az otthoni régi tornacipő is megfelelő. Nem az. A futás során összeszedett sportsérülések nagy százalékban az elégtelen cipőválasztás következményei.

Fontos tudni, hogy a futócipőt azért nem ajánlatos más sportághoz használni, mert más mozgásforma során máshogy kopik a cipő. Így előfordulhat, hogy nem fog megfelelő védelmet nyújtani a futásnál.

Amikor futócipőt választunk, számos dolgot figyelembe kell venni:

• egyforma-e a két lábfejünk (hosszra, szélességre, van-e más deformitás)
• van-e lúdtalpunk
• borint-e valamerre a lábunk (kifelé vagy befelé)
• van-e egyéb elváltozás (pl.: bokasüllyedés)

A borintást azért érdemes megvizsgálni, mert szinte senki nem lép teljesen egyenesen, mindenkinél tapasztalható enyhe vagy nem annyira enyhe kifelé vagy befelé „csámpázás”, még ha ez nem is feltűnő. Elképzelhető az is, hogy valaki szép egyenesen lép járás közben, de futás közben már furcsa mozgást vesz fel.

A futócipőt célszerű szakboltban beszerezni, vagy ha erre nincs lehetőségünk, akkor olyan sportszerüzletben, ahol van futórészleg és az eladó ért valamennyire a cipőkhöz. Érdemes délelőtt menni, mivel ilyenkor a láb még nincs feldagadva úgy, mint a nap végére egész napos munka vagy egyéb tevékenység után. Vigyünk magunkkal olyan zoknit, amiben futni szoktunk, azzal próbáljuk a cipőket. Próbáljunk eltekinteni attól, melyik cipő a legmárkásabb, a legdrágább vagy a legolcsóbb, mivel nem ezek a fő szempontok. A legfontosabb a megfelelő támasztás. A jó futócipő támasztja a lábboltozatot, fogja a bokát és ezáltal levesz valamennyi terhelést a boka- és térdszalagokról. A stabil edzőcipők általában nehezebbek, mint a könnyebb versenycipők, de egy amatőr futónál nem létszükséglet, hogy a cipő minél könnyebb legyen. Ha találtunk olyan cipőt, ami méretre jó, vegyük fel mindkettőt és sétálgassunk benne az üzletben, esetleg tegyünk néhány futólépést. Ez így nevetségesen hangzik, de nagyon hasznos. A cipőnek kényelmesnek – nem túl szorosnak vagy lazának – kell lennie.

Ha korábbi futócipőnket cseréljük le egy újra, érdemes először felváltva használni a kettőt és fokozatosan áttérni az újra. A meglévő cipőt mindenképpen le kell cserélni, ha a talpán már egyáltalán nem látszódik a mintázat, vagy az alátámasztása láthatóan elkopott. Általánosságban évente vagy félévente kell cserélni a cipőt, természetesen akkor, ha rendszeres használatban van.

Gyaloglás
Ebben az esetben gyaloglás alatt az intenzív, pulzusemelkedéssel és izzadással járó mozgásformát értjük, és nem a sétát. A gyalogláshoz is fontos a megfelelő cipő kiválasztása, de mivel gyaloglás közben a láb nem ütődik a talajnak, az alátámasztás, ütéscsillapítás nem olyan fontos, mint a futásnál. Ezzel szemben a gyaloglás átgördülő fázisánál nagyon fontos, hogy a cipő puha legyen. A támasztott, nehéz futócipők kevéssé alkalmasak gyaloglásra, mivel– ami egyébként futásnál kifejezetten előnyös – nehezen hajlanak, és nehezebbé teszik az átgördülő fázis kivitelezését.

A gyaloglás mozgásformája önmagában kímélőbb, mint a futás, a térd és a boka nincs kitéve olyan intenzív terhelésnek, sokkal ízületkímélőbb. Gyalogláshoz puha, vékony talpú és könnyű cipő ajánlott – a futóknak tervezett versenycipők erre a célra nagyon megfelelnek. Annak ellenére sem javaslom a random tornacipő használatát gyalogláshoz, hogy a stabilitás és az alátámasztás nem olyan fontos. A régi dorkó cipők nem fogják a bokát, és a lábfej izmainak kifejezetten rosszat tesznek. Az aerobik cipők pedig még nehezebbek és merevebbek, mint a futócipők, így ezek sem alkalmasak arra, hogy intenzív gyalogló mozgást végezzünk bennük.

Cipőválasztásnál szintén figyelembe kell venni a futásnál felsorolt szempontokat a láb esetleges problémáit illetően. Fontos, hogy a cipő ne legyen szoros vagy kicsi, mert ezek a cipők nem tágulnak, és a lábunk intenzív tréning hatására hajlamos megdagadni. A jó gyaloglócipő olyan érzetet kelt, mintha semmi nem lenne a lábunkon, ugyanakkor elég stabil ahhoz, hogy dimbes-dombos terepen ne kelljen a boka támasztása miatt aggódni.

Megéri válogatni
Mindkét mozgásformánál fontos a tudatosság és a türelem a cipőválasztásnál. Nem egy olyan példát tudnék mondani, amikor az elégtelen cipőválasztás kellemetlen sérüléseket okozott: vízhólyag, vérhólyag, körömleválás. Ezek nem súlyos, de annál gyakoribb problémák, amelyek a nem megfelelő cipőhasználat következményei.

Tehát futáshoz keressük inkább a stabil, nehezebb és jól tartó cipőket, melyek fogják a bokát és levesznek valamennyi terhelést az ízületekről, csillapítják a talajfogás és ütődés okozta fizikai stresszt. Gyalogláshoz pedig keressük a vékonytalpú, puha, könnyű cipőket melyek lehetővé teszik az átgördülő fázis könnyed, hatékony kivitelezését.

A legnagyobb sportszergyártók (Adidas, Nike) rengeteg féle futó- és gyaloglócipőt kínálnak, érdemes hosszasan böngészni a kínálatot; ugyanakkor előfordulhat, hogy a kevésbé ismert márkák azok, amelyek a legjobban beválnak (Asics, Saucony).