A biológiai hatásoknak megfelelően az optikai fénytartomány fontos hullámhossz-intervallumát az alábbiak szerint osztják fel:

100-280 nm: UV-C (távoli ultraibolya) nem éri el a Föld felszínét. Mesterségesen az ívfénnyel, kvarc-készülékekkel, csírátlanító lámpákkal állítják elő.)

280-315 nm: UV-B (Dorno-tartomány), mely okozza a lebarnulást, de a napégést és a bőrrákot is. Ez a tartomány felelős a napfény okozta hámosodás kialakulásáért (hyperkaratosis) is, mely védő hatású a napfény káros hatásaival szemben.

315-400 nm: UV-A (közeli ultraibolya), vagyis a hosszú hullámhosszú ultraibolya fény, a fenti ártalmakat fokozza, ugyanakkor ezek a sugarak szerepelnek a gyógyszerek és kémiai szerek okozta reakciókban.

400-760 nm: látható fény tartománya.

>800 nm: infravörös tartomány (hősugárzás) Az infravörös sugárzás (780- 5000 nanométer) szűrése mai tudásunk szerint nem indokolt, mivel egészségkárosító hatása bizonyítottan nem jelentős.

Az ózonpajzs az UV A-t nem, az UV B-t részben és az UV-C sugárzást teljes egészében kiszűri. az UV-A pedig nagyrészt eléri a Föld felszínét. Mivel normálisan a bioszférát érő UV-B és UV-C sugárzás minimális szintű, az élőlények csak kismértékben vannak felkészülve az ellenük való védekezésre.

Az UV-B sugárzás káros biológiai hatásai közé szokták sorolni emberi betegségek közül a bőrrákot, hályogot, valamint a megfigyelhető még a bőrben termelt immunanyagok mennyiségének csökkenése is. Az erős UV-B sugárzás a növények egy részére is káros, és képes a tengeri plankton mennyiségét is számottevően csökkenteni, ami viszont a teljes tengeri táplálékláncra hatással lehet.

A káros biológiai hatásokért a DNS sérülése felelős: a pirimidin bázisokból dimérek képződnek, amik az örökítő anyag torzítása által meggátolják a fehérje-kódok leolvasását, és az osztódás során így kóros utódsejteket, mutánsokat hoznak létre.

A szervezet az UV sugarak káros hatása ellen egyrészt melanin (bőrpigment) képzésével, másrészt a szaruréteg megvastagodásával védekezik. Körülbelül háromheti rendszeres napozás hatására kialakult pigmentációval tízszeresére, a szaruréteg megvastagodásával pedig négyszeresére nő a bőr ellenálló képessége a további UV sugarakkal szemben. A fényvédelem teljes folyamatát még nem ismerjük, valószínűleg fényvédő anyagok is keletkeznek a hámban.

Nyáron mindenki fokozottan odafigyel arra, hogy fényvédőszert használjon a bőrrák megelőzése érdekében. Kevésbé nyilvánvaló azonban az a tény, hogy a fényvédők a nap D-vitamin termelésben fontos szerepet betöltő sugarait is blokkolják, így nő a D-vitamin hiány kockázata. 

Az UV „jótékony hatása”, hogy az ember bőrében a D-vitamin előanyagából D-vitamin képződik, ami a csontnövekedéshez, kalciumbeépüléshez szükséges faktor. Utóbbi nagyon fontos a vér pH-jának korrigálására, pufferelésére, aminek hiánya az elsavasodáshoz, csontritkuláshoz sőt a rákképződéshez, főként a sejtek egymástól való elszakadásához vezethet. 

A Kalifornia Egyetem (University of California - San Diego) kutatói az elemzés során megállapították, hogy a vérben a D-vitamin (pontosabban a 25-hydroxyvitamin D - 25(OH)D -, ami a D-vitamin májban átalakult formája) magas szintje felére csökkenti a mellrák, és egyharmadára a vastagbélrák kockázatát.

A kutatók azt tanácsolják, hogy a szükséges 2000 NE D3 vitamint kombinált formában:

• táplálékkal,
• táplálékkiegészítővel
• és napozással

érjék el.

D-vitamint csak az orvos írhat fel, viszont napozni mindenkinek lehet: a kaukázusi rasszhoz tartozó, fehérbőrű emberek napi 10 -15 percet napoztassák legalább a testfelület 50 %-át, ha az időjárás megengedi. Ha a bőr lebarnult már, vagy eleve barna bőrű az illető, akkor 25 perc is szükséges. (Amennyiben a családban előfordult már bőrrák, akkor a napozás nem javallott.)

Fényvédők:

Fényvédelmet - elsősorban az UVA/UVB sugarak szűrését -, a bőrrák és egyéb fényártalmak kivédésére különféle napozószereket ajánlanak, melyeknek két fajtáját kell megkülönböztetni: fizikai és a kémiai szűrők. Ezeket a változatos eredetű és hatású anyagokat nemcsak napozókrémekben és naptejekben, hanem sok egyéb kozmetikumban - hidratálókban, éjszakai krémekben, ajakbalzsamokban, hajlakkokban, alapozókban - is megtaláljuk.

• Kémiai szűrők: Para-aminobenzoesav (PABA), PABA észterek, szalicilátok, kámfor származékok, cinnamátok (fahéjkivonatok), dibenzoylmethanok, anthranilatok, benzophenonok, triazolok.

Sajnos, a fényvédő vegyszerek közül egyebek mellett a benzofenonok, a butylmethoxy-dibenzoylmethane, a para-aminobenzoesav (PABA) és származékai igazolt allergének. A benz-imidazol, benzoxazol, dibenzoil-metán , a kumarin  és a cinnamátok  szintén okozhatnak kontakt allergiát.

• Fizikai szűrők: titán-dioxid, cinkoxid, talkum, kaolin, vasklorid, Ichthyol (halkátrány), vörös petróleum.

A fizikai fényvédőként alkalmazott finom eloszlású (mikronizált vagy nanoszomizált) titán-dioxidot és cink-oxidot érzékenyítés szempontjából ártalmatlannak tartják, ám főként előbbit az USA különféle ráklistáin megtalálhatjuk. Egy amerikai tanulmányban kimutatták, hogy a nanoanyagoknak kitett állatok olyan súlyos agykárosodást szenvednek, amihez az embereknél az Alzheimer-kór hasonlít a leginkább. A kutatók szerint a nanoanyagok egy fajtája, a fullerének a legveszélyesebbek. A másik probléma, hogy a titán-dioxid, cinkoxid agy ólomoxid tartalmú festékekkel (azaz bármilyen fehér festékkel) kezelt felületek - így a bőrünk is - a tükröződés folytán csökkentik a fényben levő ultraibolya sugárzás szintjét, mivel ezek a festékek magukba szívják az ultraibolya sugarakat.

Az előbbiek „fényében” legújabb anyagok így pld. a hidroxifenil-triazinok vizsgálatára - melyeket a fényvédő anyagok  új generációjának titulálnak - számos új in vivo és in vitro metodikát ajánlanak a kutatók.

Ideális, minden követelménynek megfelelő fényvédőszer nem létezik. Jelenleg használatos szereink a fizikai és a kémiai fényvédő anyagok  keverékei, kiegészítve más bőrápoló hatású anyagokkal, antioxidánsokkal, tapadásfokozókkal.
Az UV-szűrők elveszthetik stabilitásukat fény vagy enzimatikus hatások következtében. A kutatások kimutatták, hogy a benzofenon nagyon nagy fotostabilitású vegyület, míg más anyagok, például az oktil-dimetil-PABA gyorsabban lebomlik. A magas faktorszámú készítmények egyre növekvő népszerűsége miatt a gyártás során UV-stabil szűrőket alkalmaznak.

Faktorszámok:

Ha mégis szeretnénk napozószert venni, érdemes ismerni, mit jelent a faktorszám, melyre most már egyetemesen az SPF (Sun Protective Factor) elnevezést használják. A SPF-et 1997 óta az Európa-szerte elismert COLIPA-eljárással mérik. Fontos tudni, hogy a faktorszám egy szorzószám. Ha valaki például egyébként 5 perc alatt bepirosodik, s másnap hámlik, egy 20 SPF-es napolajjal 5x20=100 perc múlva fog csak leégni, ha közben sem nem izzadja, sem nem fürdi le a napozószert. Érdemes tudni ehhez még egy fogalmat, a MED-et (minimális erythema dózist), mely az az idő, ami alatt adott bőrfelületen látható gyulladás jön létre. Ez bőrtípusonként, egyénenként változik.

Bőrtípusok:

Típusba sorolás a barnulás alapján történik, az UV sugárzással szembeni egyéni érzékenység a napfény hatására kialakuló bőrpír alapján ítélhető meg. Ezt befolyásolja a hámréteg vastagsága és a bőr pigment tartalma. Az európai embereket ez alapján négy csoportba lehet osztani, s melyek mellet most nem említem a színesbőrűek (ázsiai, amerikai és afrikai, ausztrál) V. és VI. bőrtípusát.

Az I. és II. bőrtípusba tartozók a világos bőrűek, akik könnyen leégnek, érzékenyebbek az UV sugárzás káros hatásaira, mint a III. és IV. kategóriába tartozók. Az I. és II. csoportba soroltak hamarabb és mélyebben ráncosodnak az UV sugarak hatására. A felületes ráncok kialakulása nem mutat összefüggést a bőrtípussal, az csupán a természetes öregedés jele. A foto-öregedés idő előtti öregedést vagy krónikus fény ártalmat jelent az UV sugárzásnak kitett bőrterületen.

A bőrtípusok jellemzői:

Alábbi táblázat szemlélteti, melyik jelzés milyen képességgel véd minket.

Ha félünk a napozás ártalmaitól, ott vannak a bőrbarnító készítmények. Alapanyaguk a dihidroxi-aceton vagy az alloxán nem túl megnyerő hangzású, de vannak zölddió-kivonatok is.

Végül néhány praktikus tanács:

Soha ne tűző napon kenjük fel magunkra a napozószert első alkalommal! A napozás előtt 20-30 perccel vigyük fel a bőrre, ugyanis kb. ennyi idő szükséges a beszívódáshoz. Ha a bőrt víz éri, az erősen csökkenti, illetve meg is szüntetheti a napozószer hatását, ezért javasolt annak ismételt felkenése. A napozás befejezése után alapos mosakodással szabadítsuk meg bőrünket a feleslegessé vált bomlástermékektől, a fényvédő-maradványoktól, és használjunk bőrnyugtató, utánzsírozó, gyulladáscsökkentő, magas antioxidáns vitaminkombinációt tartalmazó napozás utáni kozmetikumot.