Ne csak edd, kend is!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-06-20
Az élesztő a kenyér és egyéb kelt tésztákhoz használt legnépszerűbb erjesztő adalék. Élesztő nélkül a liszt és a víz keverékének megsütéséből csak egy lapos valami lenne. Ki ne ismerné? De sok minden másra is alkalmas.
A reformtáplálkozás hívei arra biztatnak: együnk inkább élesztő nélküli kenyeret! Hiszen - állítják - a gyomrunkban ugyanúgy megnő a térfogata, mint kelesztés közben, hasonlóan erjedésnek indul, aminek kellemetlen, sőt káros hatásai lehetnek. Van kínálat az élesztő nélküli péksütikből is, valóban - ha nem is olcsók - nagyon finomak, laktatóak. A pászka, vagy macesz, azaz a kovásznélküli kenyér vagy lepény is helyettesítheti különben a kenyeret. Ha valaki mindenképp élesztő ellenes.
De mi is az élesztő?
Az élesztő élő mikroorganizmus, folyadékkal érintkezve aktiválódik, és gázokká alakítja a hozzáadott cukrot, majd a liszt természetes cukrait is. A keletkező gázok emelik fel a tésztát a kelesztés alatt. Mivel az élesztő élő anyag, ezért az optimális aktivitáshoz ideális körülményeket kell biztosítani. Köztudott, hogy az élesztő melegben fejti ki hatását, de a túl magas hőmérsékleten az élesztőgombák elpusztulnak. Ha pedig túl hideg folyadékot adunk hozzá, akkor a kelesztési folyamat lelassul. Ezért a folyadék optimális hőmérséklete 36°C.
Az élesztő rendkívül gazdag tápanyagokban (fehérjék, ásványi anyagok). Elsősorban B1, B2, és B12 vitaminokat tartalmaz, melyek elengedhetetlenül fontosak az idegrendszer tökéletes működéséhez. Ajánlott fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, a legyengült szervezet erősítésére, terhesség alatt. A kereskedelemben lehet kapni friss és szárított változatban. Azt olvastam, hogy egyetlen, 1 g-os pici kocka friss élesztő (oldalai 1 centiméteresek) 10 milliárd élő élesztősejtet tartalmaz.
A szárított élesztőt szobahőmérsékleten kell tárolni, míg a frisset hűtőben.
Az élesztőre nem csak a klasszikus kelesztési feladatot lehet rábízni. Van, aki magában is megeszegeti, bár nem túl gusztusos nyersen az illata és az íze. Kevesen tudják viszont, hogy az élesztőpástétom már sokkal élvezhetőbb és B-vitamin bomba.
Kenyérre pástétomkéntDe mi is az élesztő?
Az élesztő élő mikroorganizmus, folyadékkal érintkezve aktiválódik, és gázokká alakítja a hozzáadott cukrot, majd a liszt természetes cukrait is. A keletkező gázok emelik fel a tésztát a kelesztés alatt. Mivel az élesztő élő anyag, ezért az optimális aktivitáshoz ideális körülményeket kell biztosítani. Köztudott, hogy az élesztő melegben fejti ki hatását, de a túl magas hőmérsékleten az élesztőgombák elpusztulnak. Ha pedig túl hideg folyadékot adunk hozzá, akkor a kelesztési folyamat lelassul. Ezért a folyadék optimális hőmérséklete 36°C.
Az élesztő rendkívül gazdag tápanyagokban (fehérjék, ásványi anyagok). Elsősorban B1, B2, és B12 vitaminokat tartalmaz, melyek elengedhetetlenül fontosak az idegrendszer tökéletes működéséhez. Ajánlott fizikai munkát végzőknek, sportolóknak, a legyengült szervezet erősítésére, terhesség alatt. A kereskedelemben lehet kapni friss és szárított változatban. Azt olvastam, hogy egyetlen, 1 g-os pici kocka friss élesztő (oldalai 1 centiméteresek) 10 milliárd élő élesztősejtet tartalmaz.
A szárított élesztőt szobahőmérsékleten kell tárolni, míg a frisset hűtőben.
Az élesztőre nem csak a klasszikus kelesztési feladatot lehet rábízni. Van, aki magában is megeszegeti, bár nem túl gusztusos nyersen az illata és az íze. Kevesen tudják viszont, hogy az élesztőpástétom már sokkal élvezhetőbb és B-vitamin bomba.
Hogyan készül? Felverünk két egész tojást, teszünk bele 3 evőkanálnyi zsemlemorzsát, és hagyjuk kissé duzzadni. Közben pici zsiradékon pirítsunk világosra egy közepes nagyságú, apróra vagdalt vöröshagymát, tehetünk hozzá pár gerezd fokhagymát is, majd keverjük bele a tojásba áztatott zsemlemorzsát és az előzőleg másfél deci tejben felfuttatott 5 dkg élesztőt. Kevergetve kis lángon 8-10 percig összedolgozzuk. A tűzről levéve sóval, borssal, édes-nemes paprikával és mustárral, petrezselyemzölddel, borsikával ízesítjük. Ha híg, tegyünk hozzá még zsemlemorzsát, ha azonban sűrű, egy kevés olívaolajat. Hűtsük le, majd bármilyen zöldséggel megspékelve kenhetjük kenyérre, mint bármely más hideg pástétomot. Így már sokkal finomabb.
Bőrre, hajra
Bőrre is használhatjuk, no nem a pástétomot, hanem a belőle készült pakolást. Főleg zsíros bőrűeknek tesz jót. Kevés élesztőt langyos tejjel vagy kefírrel elkeverünk és felvisszük a bőrre. Ha száradás után nem mossuk le, dörzsöléssel egyben a bőrradírozást is kipipálhatjuk. Egy evőkanálnyi élesztőt elkeverünk kevés vízben, és a hajvégekre kenjük. 20 percig rajta hagyjuk, majd jó alaposan leöblítjük. Ettől könnyen fésülhető lesz a haj.
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Következő hír
Keveset tudunk az eredetéről, de nagyon szeretjük
LEGOLVASOTTABB
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: