Szexuális perverziók és az internet 2.

Leginkább az internetszolgáltató cég van technikailag abban a helyzetben, hogy visszakeresse az illető IP-címét (egyfajta rendszámtáblája a hálóra kapcsolt komputernek) és azonosítsa az illetőt, de ha a Pasnet-hez hasonló külföldi társaság ad helyet weboldalának, akkor hiába minden nemzeti szintű törvénykezés. Nem is szólva az internetes szólásszabadságot garantáló alaptulajdonságról, a névtelenségről, amely a létező félelmek ellenére sehol a világon nem vezetett felfokozott visszaélésekhez, terrorizmushoz.

A legtöbb szolgáltató írásos szerződést köt kliensével, akinek személyesen kell elfogadnia, hogy alkotmány- és törvénysértő tartalmakat nem rakhat fel honlapjára. Vannak azonban ingyenes tárhelyet nyújtó szolgáltatók (free web-szerverek), mint idehaza a Telnet által működtetett Extra, amely teljes anonimitást biztosít a szex- vagy egyéb oldalak előállítóinak. Ennek nyilván temérdek a hátulütője, de a világ cyberjogvédői fontos és védendő értéknek, alapvető szabadságjognak tartják a weboldalak előállításának, az e-mailezésnek, a beszélgetőfórumokban (chatroomokban) való részvétel névtelenségének garantálását.

"A neten minden megvan, csak tudni kell keresni" - fogalmazta meg a netfilozófia lényegét egyik szakértőnk, aki nem vitatta, hogy például a pedofília kiszűrése, a gyerekek védelme érdekében szükség van védőintézkedésekre, de hangsúlyozta, nagyon nehéz véletlenül belecsöppenni egy pornó- vagy nácioldal kellős közepébe. "Még a megfelelő keresőszavak, technikák ismeretében is sokszor komoly munka eljutni valahová. A többnyire jelszó megadásához kötött "beszervezéses" belépés azonban szinte garantáltan kizár minden véletlen szörfözőt az illetéktelen helyekről, mint a pornósite-okról."

Az internet legfőbb sajátossága az állandó átalakulás, az elérhetőségek változása, a decentralizáció, a globális kontrollálhatatlanság. Ennek ellenére mindig vannak és lesznek kormányok, törvényhozók, akik megpróbálják legalább saját felségterületükön rendezni a rendezhetetlent, és bár a cél többnyire nemes, az eszközök sokszor kérdésesek. "Semmi sem rombolja jobban a jogot, mint amikor végrehajthatatlan" - mondta egyik szakértőnk. Az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1997-es, precedensértékű ítéletében mindenesetre megsemmisítette a Kongresszus "illő kommunikációjáról" szóló cybertörvény tervezetét. "Nemzetközi szabályozás, többoldalú egyezmények, vagy legalábbis európai jogharmonizáció nélkül Magyarországon sem lehet megoldani ezt a kérdést" - vélte Ormos Zoltán ügyvéd, internetjogász.