Jót tesz a gyerekek agyának a videójátékozás

Az amerikai Vermont Egyetem egy friss kutatása szerint jó hatással lehet a gyerekek agyára, ha videójátékoznak.

Elsőre ez megdöbbentően és furcsán hangozhat, de így van. Bizonyítékul az a kutatás szolgál, amiben az egyetem pszichiátriai osztálya kétezernél is több 9-10 éves gyereket vizsgált.

Azt szerették volna megtudni, hogy van-e különbség, és ha igen, akkor mi: azok között a gyerekek között, akik egyáltalán nem vieójátékoznak, illetve azok között, akik akár heti 21 órában is végzik ezt a tevékenységet. 

A kutatást támogató Országos Egészségügyi Intézet azt közölte, hogy azok a gyerekek, akik rendszeresen videójátékoztak, jobban teljesítettek egyes feladatokban. Ilyen volt például az, amikor kontrollálniuk kellett az impulzív viselkedésüket, vagy amikor bizonyos információkat meg kellett jegyezniük.

Hogy mit is jelent ez pontosan? Azt, hogy a rendszeresen és sokat videójátékozó gyerekek agyának a figyelemért és memóriáért felelős része aktívabb volt az egyáltalán nem videójátékozó társaiknál. 

A szakemberek azonban hozzátették, hogy egyelőre nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy  a videójátékozás növeli az agy neurokognitív teljesítményét, az új kutatás eredményei azonban bíztatóak. 

Vekerdy Tamás: Képernyő elé ülteted a gyereked? Miért nem vettél neki egy gramm kokaint is? 

Vekerdy Tamás azonban úgy vélte, a legjobb, ha iskoláskoráig egyáltalán nem néz tévét a gyerek. Hasonló függőséget alakíthat ki ugyanis a képernyő, mint a drog. Ráadásul gyakori szorongást, rémálmokat, agressziót, viselkedészavarokat is okozhat, romlik tőle a szem és lassabb lesz a beszédfejlődés, leromlanak az iskolai jegyek.

”Apa, ne lépj a szőnyegre, mert az a tenger!” - ilyen és ehhez hasonló belső képeket készít a gyerek a fejében, miközben játszik. Ezt csinálja akkor is, ha mesét mondunk neki. A külső képek azonban leállítják a belső képkészítést. Dr. Vekerdy Tamás többször felhívta rá a figyelmet, hogy aki minden nap hall mesét, az anyanyelvi fejlettségben másfél évvel előzheti meg kortársait, mire iskolába megy.
 

Iskoláskor alatt semmit!

Mirko Sajkov képe a Pixabay-en

A pszichológus azt ajánlotta a szülőknek, hogy iskoláskor előtt egyáltalán ne nézzen a gyerek semmit, még természetfilmet sem. A legártatlanabb őzikéről szóló film is kiválthat ugyanis agressziót, de szerinte a legrosszabb hatással azok a rajzfilmek vannak a gyerekekre, amelyekben gyakori az agresszivitás: ilyen például a Tom és Jerry. Arról már nem is beszélve, hogy az okostelefon épp olyan függőséget alakít ki, mint a drogok.
 

Nyűgös lesz, mert állandó feszültség alatt van az agya

Szalai Katalin pszichológus azt mondja, hogy a képernyőnézés nagyon megterheli a szemet és az idegrendszert.

”Ha órákig megy a mese, és a gyerek sokszor azt sem tudja, hogy miről szól, csak azt látja, hogy színes és villózik, az nagyon megterhelő a számára. A kicsik idegrendszere még éretlen, és nem annyira terhelhető, a sok látott mese pedig nagyon megterheli, ahogy a látóidegpályákat és az ingerfeldolgozási központokat is” – hívja fel a figyelmet Dr.Szalai Katalin.

Hozzáteszi, hogy a gyerek éppen ettől lesz nyűgös, ugyanis állandó feszültség alatt van az agya.

”Ha csak a szemünkön szerzünk ingereket, az árt a szemünknek és az idegrendszerünknek, és közben azoktól a szem-kéz koordinációt igénylő feladatoktól veszi el az időt és energiát, amik fejlesztenék a problémamegoldását, látását, gondolkodását, finommotorikáját. Legyen az egy formafelismerő játék vagy építőkockák” – figyelmeztet a szakértő.

A gyerekszobában ne legyen TV!

press 👍 and ⭐ képe a Pixabay-en

Szalai Katalin azt mondja, az alvásra is hatással van a képernyőnézés, ezért azt javasolja, hogy a gyerekszobában egyáltalán ne legyen tv, esti mesét pedig kizárólag olvassunk vagy fejből mondjunk, lefekvés előtt ne nézzen mesét a gyerek.

”A képernyős esti mesét tiltólistára tenném. Sok szülő azt várja, hogy erre majd elalszik a gyereke, pedig épp az ellenkezője történik: egyre éberebb lesz. A sok inger ugyanis felébreszti az agyat” – árulja el a pszichológus, aki hozzáteszi, hogy az esti mesének az egyik legfontosabb része az, hogy a szülő ott van gyermeke mellett. Az édesanya lágy hangja és testközelsége megnyugtatja a gyermeket. A képernyőnézés azonban csak felizgatja.

Dr. Szalai Katalin azt javasolja, hogy a szülő mindenképp ellenőrizze, hogy mit néz gyermeke.

”Vannak kifejezetten ijesztő rajzfilmek, például szörnyű fekete figurákkal, ilyet semmiképp ne engedjen nézni gyerekének. A számítógépet érdemes szűrni. Úgy látom, hogy a szülők nagyrésze sokkal jobban fél attól, hogy a gyereke előtt nem lesz elég jófej, minthogy megóvja bizonyos tartalmaktól” – mondja a szakértő.

Indexkép: Depositphotos.com