Az előző postban már feszegettem, hogy Te mit teszel azért, hogy a pénz ne átmenő tétel legyen Nálatok, hanem állandó vendég. A múltkor a konyhaasztalt “ültük körül”, vagyis házi feladatként elgondolkodtál azon, hogy szokvány reakcióid vannak-e pénzügyi téren, vagy esetleg ettől fantáziadúsabb vagy, és a lehetségesekkel is foglalkozol. (Pl. költeni tanítod-e meg a gyerekedet, vagy megtakarítani, netán befektetni is?)

És itt van az egész tanítás-okítás témában annak a bizonyos ebnek a sírhantja: a példaadás. Általában ez az a pont, ahol a legtöbb szülő hátrahőköl, és azt mondja:

Hogy legyek én a gyerek példaképe, ha én sem tudom, mit kéne csinálni???

Egyszerűen. Neked is meg kell tanulni.

Ennek több oka is van:

• egyrészt így tudsz majd hiteles mintaanyu/mintaapu lenni
• másrészt a család jövője szempontjából már most sem árt, ha gatyába tudod rázni a pénzügyeiteket – mondjuk a gyerek taníttatása is egy ilyen pontja a családi jövőnek, hogy csak ezt az egyet említsem
• harmadrészt pedig legalább Téged sem fog tudni már senki átdobni a palánkon…

Általában itt szoktam hallani a felszisszenést, hogy hogy tanuljon meg valaki minden pénzügyi szakkifejezést, eljárást, módszert, csak azért, hogy elboldoguljon, amikor ő csak egy egyszerű pedagógus, asztalos, vagy éppen kertész? Jelentem, nem arra van szükség, hogy szaki legyél, és pénzügyi tanácsadónak képezd ki Magad, úgyhogy ettől kár megijedni, vagy ezt indokként emlegetni. Csak az kell, hogy lásd, mik a játékszabályok, és ezek között a szabályok között milyen lehetőségeid vannak. Minden másra ott vannak a tanácsadók, ha akarod, vedd is őket igénybe.

DE! Ha legalább alapfokon nem vagy tisztában a pénzügyekkel, ugyan honnan fogod tudni, hogy a tanácsadó tényleg elég penge-e  szakmájában, vagy csak egy kutyaütő? Vagy amikor biztosítást kötsz, honnan fogod tudni, hogy tényleg azt a biztosítást adja-e el Neked az üzletkötő, amire szükséged van, vagy csak azt, amiért a legnagyobb jutalékot kapja, és simán áthajít a palánkon? (Mellesleg nagyon sok biztosítási üzletkötő hajlamos magát újabban pénzügyi tanácsadónak nevezni, holott annak, amit csinál, nem sok köze van a független pénzügyi tanácsadáshoz.)