A tévézés is tanulás
Családinet [cikkei] - 2008-06-11
Informális és nem-formális tanulási módszerek a MindenTanulás napirendjén.
A MindenTanulásban nyilatkozó szakemberek szerint a tanulás kapcsán nem kell rögtön az ellenőrzőre, a szigorú professzorra vagy a becsengetésre gondolnunk. Tanulásnak számít az is, ha megnézünk egy ismeretterjesztő műsort a tévében, egyesületi tagok vagyunk, vagy a barátunk megmutatja egy új számítógépes program használatát. A lényeg tehát a tanulás, nem annak formája.
Bár sokan azért részesítik előnyben a tanulás formális vállfaját, mert a kurzus befejeztével államilag elismert oklevelet kapnak, a MindenTanulásban megszólaló Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa szerint hiba lebecsülni a más jellegű képzéseket. Ott vannak például azok a tanfolyamok, amik abban segítenek, hogy minden korosztály jobban boldoguljon a való életben. Emlékezzünk csak a „Kattints rá, Nagyi” programra, mely az idősebbeket tanítja internetezni, de részt vehetünk e-ügyintézés vagy önkifejezés tréningen is, amik szintén ahhoz járulnak hozzá, hogy hatékonyabban végezzünk bizonyos tevékenységeket. Bár a nem-formális tanulás végén nem kapunk diplomát, az oktatók és a résztvevők véleménye alapján tudást annál inkább.
Azoknak, akinek még a nem-formális tanulás is túl kötöttnek tűnik, marad az élet, mint a tanulás színtere. Bár nincs klasszikus értelemben vett oktatónk mégis nap mint nap kerülhetünk olyan helyzetekbe, melyek új képességekkel, kompetenciákkal ruháznak fel bennünket. A csapatsport vagy az egyesületi munka például az együttműködési készségünket javítja, mely dr. Szigeti Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke szerint egyébként is "hiánycikknek" számít Magyarországon. A műsorban megszólaló szakértők szerint nincs igazuk azoknak sem, akik a tévénézést semmittevésnek bélyegzik, hisz a készülék érdekes és szórakoztató módon okít, tájékoztat bennünket a legkülönbözőbb témákról a közélet eseményeitől kezdve a kultúrán át egészen a tudományig. Fontos még kiemelni a baráti beszélgetések személyiség- és tudásfejlesztő mivoltát is, főleg ha miután hazaértünk, az újonnan szerzett információinkat az internet segítségével ki is egészítjük, azokat összefüggésbe helyezzük.
A nem-formális és az informális tanulás hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Európai Unió kiadott egy olyan memorandumot, melyben arra ösztökéli tagországait, hogy népszerűsítse ezeket a tanulási módszereket. Tanulni tehát nem csak iskolában lehet, tanfolyamok és élethelyzetek sora áll a rendelkezésünkre, hogy képezzük, fejlesszük magunkat. Egy egész életen át.
A MindenTanulás című ismeretterjesztő sorozat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és az Akadémiai Tudás-Média Zrt. közreműködésével jött létre. A televíziós műsor célja, melyet minden kedden és csütörtökön vetít a Duna Televízió I-es és II-es csatornája, az élethosszig tartó tanulással, felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeinek és lehetőségeinek bemutatása és népszerűsítése. A www.mindentanulas.hu weboldalon előadások, kerekasztal-beszélgetések és riportfilmek várják az érdeklődőket, a www.nive.hu weboldal pedig jó kiindulási pont annak, aki kedvet kapott a szakmai fejlődéshez.
Bár sokan azért részesítik előnyben a tanulás formális vállfaját, mert a kurzus befejeztével államilag elismert oklevelet kapnak, a MindenTanulásban megszólaló Mayer József, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet tudományos munkatársa szerint hiba lebecsülni a más jellegű képzéseket. Ott vannak például azok a tanfolyamok, amik abban segítenek, hogy minden korosztály jobban boldoguljon a való életben. Emlékezzünk csak a „Kattints rá, Nagyi” programra, mely az idősebbeket tanítja internetezni, de részt vehetünk e-ügyintézés vagy önkifejezés tréningen is, amik szintén ahhoz járulnak hozzá, hogy hatékonyabban végezzünk bizonyos tevékenységeket. Bár a nem-formális tanulás végén nem kapunk diplomát, az oktatók és a résztvevők véleménye alapján tudást annál inkább.
Azoknak, akinek még a nem-formális tanulás is túl kötöttnek tűnik, marad az élet, mint a tanulás színtere. Bár nincs klasszikus értelemben vett oktatónk mégis nap mint nap kerülhetünk olyan helyzetekbe, melyek új képességekkel, kompetenciákkal ruháznak fel bennünket. A csapatsport vagy az egyesületi munka például az együttműködési készségünket javítja, mely dr. Szigeti Tóth János, a Magyar Népfőiskolai Társaság elnöke szerint egyébként is "hiánycikknek" számít Magyarországon. A műsorban megszólaló szakértők szerint nincs igazuk azoknak sem, akik a tévénézést semmittevésnek bélyegzik, hisz a készülék érdekes és szórakoztató módon okít, tájékoztat bennünket a legkülönbözőbb témákról a közélet eseményeitől kezdve a kultúrán át egészen a tudományig. Fontos még kiemelni a baráti beszélgetések személyiség- és tudásfejlesztő mivoltát is, főleg ha miután hazaértünk, az újonnan szerzett információinkat az internet segítségével ki is egészítjük, azokat összefüggésbe helyezzük.
A nem-formális és az informális tanulás hatékonyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy az Európai Unió kiadott egy olyan memorandumot, melyben arra ösztökéli tagországait, hogy népszerűsítse ezeket a tanulási módszereket. Tanulni tehát nem csak iskolában lehet, tanfolyamok és élethelyzetek sora áll a rendelkezésünkre, hogy képezzük, fejlesszük magunkat. Egy egész életen át.
A MindenTanulás című ismeretterjesztő sorozat a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet és az Akadémiai Tudás-Média Zrt. közreműködésével jött létre. A televíziós műsor célja, melyet minden kedden és csütörtökön vetít a Duna Televízió I-es és II-es csatornája, az élethosszig tartó tanulással, felnőttképzéssel, szakképzéssel kapcsolatos területek érdekességeinek és lehetőségeinek bemutatása és népszerűsítése. A www.mindentanulas.hu weboldalon előadások, kerekasztal-beszélgetések és riportfilmek várják az érdeklődőket, a www.nive.hu weboldal pedig jó kiindulási pont annak, aki kedvet kapott a szakmai fejlődéshez.
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
Személyiségünk lenyomata: a kéz
Következő hír
Szelektív kollekció
LEGOLVASOTTABB
Drámai ugrás 2024-ben: terjed a rendkívül fertőző szamárköhögés
A szamárköhögés (pertussis) egy rendkívül fertőző, bakteriális eredetű betegség, amelyet a Bordetella pertussis nevű baktérium okoz. Legfőképpen a légutakat érinti, és minden korosztályt veszélyeztet, de különösen a csecsemőkre jelent nagy kockázatot. Az elmúlt évekhez képest Magyarországon drámaian nőtt az esetek száma, így fontos, hogy minden szülő tisztában legyen a tünetekkel, a megelőzéssel és a kezelési lehetőségekkel.
Epekövesek, figyelem! Íme a gasztroenterológus ünnepi tanácsai
Az ünnepi időszakban tömegesen jelentkeznek a sürgősségi ellátásban az epekólikás betegek. Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ gasztroenterológus, belgyógyász szakorvosa szerint, ha valaki már átélt ilyen rohamot, az soha nem felejti el; megfelelő kezelés híján pedig bármikor újra jelentkezhetnek a tünetek, és akár súlyosabb szövődményeket is okozhatnak a kövek.
Tovább bővült és frissült a Semmelweis HELP alkalmazás
Új funkciókkal bővült és frissült a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző alkalmazása, a Semmelweis HELP. A fejlesztéseknek köszönhetően ezentúl önállóan is kereshető az alkalmazásban elérhető 740 betegség, sérülés és állapot tüneteinek enyhítésére és az egyéb teendőkre vonatkozó tudásanyag. Emellett a felhasználói visszajelzések nyomán egyértelműbbé vált a profilok létrehozása, módosítása. A Semmelweis HELP-nek jelenleg már több mint 229 ezer felhasználója van, nekik az új funkciók eléréshez elég csak frissíteniük az alkalmazást.
Személyre szabott fogtisztító eszközökkel hatékonyabban előzhetők meg a fogágybetegségek
Rendszeres fogmosás és nem megfelelő méretű, helytelenül alkalmazott fogköztisztító használata mellett is kialakulhat fogínygyulladás és fogágybetegség - derül ki a Semmelweis Egyetem tanulmányából. Személyre szabott szájhigiénés eszközök használatával és megfelelő betegedukációval azonban elkerülhetők, s akár visszafordíthatók a fenti folyamatok, és a szájüreg egészsége hosszú távon megőrizhető.
Színesek, illatosak és légúti tüneteket is okozhatnak ezek az ünnepi kellékek
A gyertyák kellemes dekorációs kiegészítői otthonainknak, melyeket a karácsony közeledtével egyre gyakrabban lobbantunk lángra, ezzel is emelve az ünnep fényét. Dr. Potecz Györgyi, az Allergiaközpont tüdőgyógyász, allergológus szakembere szerint azonban az illatgyertyák jelentős mértékben hozzájárulhatnak a beltéri levegőszennyezéshez, és légúti irritációt is kiválthatnak az arra érzékenyeknél.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: