Szúrós (nem csípős!) szúnyogológia
Szőke Judit [cikkei] - 2008-07-16
Akinek az éjszakáját, vagy a pecázását megkeseríti egy-egy vagy csapatnyi nyári zümmögő, nem biztos, hogy fogékony lesz a következő tudományos fejtegetésre. De azt követően jön az elhárítás és a "gyógykezelés" is.
Biológiai szempontból pontosabb lenne a „megszúrta egy szúnyog”, mint a „megcsípte egy szúnyog” kifejezés, mégis az utóbbi terjedt el – talán a szúrást követő égető, viszkető érzés miatt. Hogy miért? „A hazánkban élő csípő rovarok többsége a szúró-szívó szájszervének vagy a fullánkjának a bőrbe szúrásával és méreg beinjektálásával okoz fájdalmas sebeket. Érdekes, hogy más nyelvekben, például az angolban és a németben sem a szúrni, hanem a „harapni” vagy „csípni” jelentésű igéket használják a rovarok e kellemetlen tevékenységének megjelölésére.” – így a szúnyogológiai szakirodalom.Nem csíp, hanem szúr
A legismertebb csípő rovarok közé tartoznak a kétszárnyúak, a szúnyogok és a legyek.
A kétszárnyúaknak a fejükön elhelyezkedő, a rágó szájszervből módosult szúró-szívó szájszervétől kell tartanunk. Ebben a csőszerű képletben általában szúróserték helyezkednek el, ezekkel szúrja át a rovar a bőrt, majd a szájszerv szívócsővé alakult részével juttatja be a kellemetlen viszketést vagy fájdalmat okozó, alvadásgátló nyálat és szívja föl áldozata vérét. A különösen fájdalmasan csípő szuronyos legyeknek egész szájszerve egységes, kemény szívókává alakult, amelynek bőrbe hatolását a szívóka végén ülő apró, fűrészszerű kitinfogak könnyítik meg.
Csak a szúnyogok nőstényei szívnak vért, a hímek megelégszenek azzal, hogy vizet vagy növényi nedvet vesznek magukhoz. Amikor az éhes nőstény szúnyog rárepül az emberre, vagy valamilyen állandó testhőmérsékletű állatra, gondosan végigtapogatja a bőrt, hogy a szúrásra legalkalmasabb felületet kiválassza. Kifinomult érzéksejtjeivel egyaránt érzékeli a táplálékforrás hőmérsékletét, szagát, ízét, de megérzi azt is, hogy hol húzódik ér.
A szúnyogcsípés, bocsánat, legyünk szakszerűek, szúrás során a nőstény szúnyogok szúró szájszervükkel hatolnak a bőrbe. Ez a mi méreteinkhez képest olyan apró, vékony és hegyes szerv, hogy a szúrást magát sem a vérszívás közben, sem később nem érezzük. Már csak az utóhatásait érezzük, de akkorra a bűnös, ha szerencséje van, újabb áldozatra les.
Piros, duzzadt, viszket
Valamiért bepirosodik, megduzzad és éktelenül viszket a szúrás helye. Ahhoz, hogy gondtalanul tudjon táplálkozni és emészteni, hiszen nem a támadás a célja, a szúnyog nyálával antikoaguláns anyagot juttat a szúrás helyére (mintegy beleköpi a sebbe), ami megakadályozza, hogy a vér megalvadjon szívás közben. Immunrendszerünk riadót fúj felismeri az idegen fehérjéket, és azonnali túlérzékenységi reakció jön létre. Meg kell szabadulni az idegen fehérjétől. A hisztamin erős szövetizgató hatással is bír, az érpályából folyadék áramlik a szúrás helyén, ez vezet duzzanathoz, a bőrben lévő idegvégződések ingerlése pedig a viszketéshez. A bőr kipirosodásáért a környező erek tágulata felelős, ami szintén a hisztamin számlájára írható.
A nyár a szúnyoginvázió szezonja. Hogyan akadályozhatjuk meg elszaporodásukat, ha kertes házban lakunk? Takarjuk le a víztárolókat, hordókat! Gyakorta ürítsük is ki ezeket!
A legbiztosabb távoltartási eszköz a szúnyogháló. Ez házilag is kivitelezhető, de nagyon ötletes lamellás változatok is kaphatók ajtóra, amiket csak ragasztani kell – a lamellákon a kutya és a macska is ügyesen ki-be tud járkálni, anélkül, hogy a textil félreakadna.
Úgy tartják, hatásos az őrölt szegfűszeg, amit gézzsákokba teszünk, és a zárt helyiség több pontján elhelyezzünk. Állítólag a szúnyogok gyűlölik a következő trükköt: fél narancsra rászórjuk a szegfűszeget, majd alkohollal leöntjük. A párolgó narancs- és szegfűszegillat messze űzi a vérszívókat.
Kölni, fokhagyma és társai
Ha valaki nem bízik az elektromos riasztókban és csapdákban, de nem rest éjszakára diófalevélből főzetet készíteni, és lapos tálkákba önteni, nyugodtan aludhat. Próbáljuk ki magunkon azt a tanácsot, mely a fokhagymára apellál. Sok egyéb mellett szúnyogűző hatása is van.
Ha minden óvintézkedés ellenére megcsípett minket az a fránya szúnyog, tegyünk rá hűsítő borogatást. Erre ideális az ecetes, a mentholos. Népi javaslat a nedves só, ha a csípés helyét azonnal bekenjük. Jó az antihisztamin hatású krém, a kölni, a tiszta alkohol.
A viszketés és a duzzanat enyhítésére alkalmas a hígított szalmiákszesz, a hagymalé. A patikákban, drogériákban különben kiváló „elő-és utószerek” kaphatók, amik főleg a gyerekeknél lényegesek, ők nehezen tolerálják a kellemetlenséget, melyből gyulladás is lehet.
A szúnyogcsípés kellemetlen tünetei néhány nap alatt maguktól is elmúlnak. A folyamat antihisztamin hatású krémekkel gyorsítható (pl. Fenistil) – hiszen a fő felelős, amint azt fentebb írtuk, a hisztamin. A vakarózás a fertőzés veszélye miatt nem ajánlott, na, ez az, amit nehezen tudunk megállni...
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Következő hír
Babuka - nyári napközis tábor kicsiknek
LEGOLVASOTTABB
Szamárköhögésem velőt rázó története
Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában
A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?
Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!
A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?
A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: