3,5 évnyi próbálkozás után decemberben sikerült a csoda. Mivel a fiam születése után derült ki, hogy pajzsmirigy alulműködésem van, a vetélés is ennek volt a következménye. A gyógyszert, amit szedek akkortájt állították be. A lényeg, hogy szeptember 9-re voltam a lánykámmal kiírva, amikor bekövetkezett a váratlan :( Május 25-én a 25. hét elején megszültem a lánykámat 560 grammal és 30 cm-vel. Csak az ég tudja a pontos okát, mert az általam szedett gyógyszernek folyamatosan ellenőrizték az adagját, hogy elég-e a baba miatt. Talán a 8 hét megfázás (mert a burkot idő előtt általában egy fertőzés repeszti meg)?

Ezt a pár sort azért írtam, hogy nem szabad feladni, ha elsőre nem sikerül! Az élet mindig tartogat meglepetéseket!