tikk

Kedves Doktornő!
Kislányom először krákogni kezdett, majd a krákogás átváltott köhögésbe. Mindez novemberben kezdődött és már 3 hete folyamatosan köhög. Vannak jobb napok, de akkor sem szűnik meg, csak csökken. Mivel reflux miatt kezeltek, arra gondoltam, hogy attól van. 2 hete voltunk egy új doktornőnél, aki elvette a gyógyszereket, hogy már allergia is lehet, de nem változott. Csináltak allergia vizsgálatot, de a tej és tojás maradt, minden más negatív. A doktornőben felmerült a tikk gyanúja. Ataraxot javasol. Tényleg nagyon rossz hallgatni a folyamatos köhögést, de nem biztos, hogy a gyógyszer a megoldás. Még talán egy fül-orr gégésznek megmutatom, de mást nem nagyon tudnak mondani. Októberben költöztünk új házba, oviváltás nem volt. A doktornő mit javasol? Kineziológia vagy egy ideig szedje a gyógyszert? Köszönöm

Kedves Andrea!
Kislányom 4 éve lesz, 15 hónapos korában visszamentem dolgozni. Ő a dédivel volt itthon, de innentől kezdve mindig mikor nagyon belemerül a játékba - kirakózás, rajzolás, homokozás - morog. Ha rászólunk, akkor abbahagyja, de kis idő után újrakezdi.
Mikor be van dugulva az orra, akkor nem morog. Tavaly nyáron kivették az orr-és garatmanduláját. A fül-orr-gégészünk szerint nem gégészeti probléma. A háziorvosunk szerint csak nyugtatja magát.
Fejlődésben nincs elmaradva.
Mitől lehet ez a morgás?
Válaszát előre is köszönöm.
Erika

Kedves Andrea!

Egy 4,5 éves kisfiú anyukája vagyok. Kisfiam tavaly kezdte az óvodát. Mivel évvesztes, ismét kiscsoportos. Szerencsére a csoport és az óvonénik is a "régiek". Kisfiamnál egyre gyakrabban fordul elő, hogy amikor valamire nagyon el kezd koncentrálni, ehhez ugrálást vagy szökdécselést is társít kézrázással kombinálva. Ilyenkor a két karját behajlítva felemeli vállmagasságba, és úgy rázza. Ezek pár másodperces mozdulatsorok, de engem egyre inkább aggaszt, mert naponta sokszor előfordulnak. E viselkedési zavar kialakulását az óvodába kerülésével hozom összefüggésbe, előtte nem vettem észre. Tavaly ritkán fordult elő, mostanára viszont, amint már írtam elég gyakoriak.
Az óvonénik nem említették nekem ezidáig e furcsa viselkedést, így azt nem tudom, hogy az óvodában is előfordul-e ez, de sejtem, hogy igen.
Kisfiam alapjában idegenekkel szemben elég távolságtartó, nehezen oldódik, viszont amint megbarátkozik, már nincs vele semmi gond. Az óvodában is már vannak barátai, nem verekedős, jólelkű kisfiú. Nagyon értelmes, választékosan beszél, szereti, ha mindig vele foglalkoznak.
Evési problémái vannak, azt tudjuk, hogy az pszichés eredetű, korábbi súlyos betegségéhez vezethető vissza.
Arra szeretnék Öntől választ kapni, hogy a fenti problémával feltétlen szakemberhez kellene-e fordulnunk, vagy pedig ez egy olyan felvett szokás, amit idővel el fog hagyni? Illetve, hogy mi áll e zavar mögött?

Válaszát előre is köszönöm

Tisztelettel
A. Viktória