Béküljetek, és én gyógyulok - Nyílt vitaest a pszichoszomatikus betegségek családi megelőzéséről
www.pszichologusok.hu szakértői [cikkei] - 2011-03-21
Dr. Baktay Zelka és dr. Baktay Miklós kapcsolat-terapeuták egyik februárban megjelent cikke nagy vihart kavart, s komoly vitákat indított a psziché dolgai iránt érdeklődők olvasók és családtagjaik körében. Ennek folytatásaként kerül sor a Kapcsolatgazdagító Akadémián a Kővári Esték ismeretterjesztő sorozat keretében március 22-én, kedden este arra a vitára, melynek alapjául az alábbi Baktay-írás szolgál.
A szülők kapcsolati konfliktusai gyakran vezetnek a gyermekeknél pszichoszomatikus tünetek felbukkanásához. Mit ronthatnak még jobban el, és mit tehetnek ilyenkor jól a szülők? Mi van akkor, ha az egyik szülő észleli a gyereke számára betegítő helyzetet, a szülőtársa azonban nem hajlandó meglátni közös felelősségüket?
– Tudtam, hogy ezt is elő fogja hozni! – fordul a pszichológushoz felháborodottan Lóránt.
– Hol hozzam elő a gyerek betegségét, ha nem itt? – védekezik Veronika.
– Tudod jól, hol! Az orvosnál! Ott! – szemlélteti Lóránt az otthoni veszekedések összepakolós-elköltözős indulatát.
– Az orvos azt mondta, érdemes megvizsgálni a lelki hátteret is! – horgad fel Veronika.
– Azért, mert egy pancser. Akihez én vittem, írt fel rendes gyógyszert, amitől jobban is lett a gyerek! – legyint rá Lóránt.
– Szteroidot írt fel, és azt akar vele évekig szedetni!
– Unom az ilyen pszichodumát – vet ránk is megvető pillantást Lóránt.
Egy kísérletet ajánlunk neki. Álljon be egy sorba egy olyan üzlet pultjánál, ahol kérni kell az árut. Amikor sorra kerül, hallgasson. Nézzen az eladó szemébe, majd a mögötte állóra. Megint az eladóra. Amíg csak bírja. Azután lépjen ki a sorból. Mindezt szótlanul, semleges arckifejezéssel. Lóránt hümmög. Magyarázunk még neki az élmény fontosságáról a terápiában, ám érezzük, szavakkal aligha tudjuk meggyőzni az élmény fontosságáról. Végül nagy nehezen elfogadja a terápiás feladatot. Veronika addig rágja a fülét, amíg végre is hajtják. Egy gyorsétkezdében.
– Én csak köhécseltem – meséli a következő alkalommal Veronika, – de Lóránt szabályos köhögő rohamot kapott.
– Most is köhögök, mert meg vagyok fázva – néz ki az ablakon Lóránt közömbösen.
Veronika megkísérli elméletté fogalmazni a tapasztaltakat: a hallgatás feszültsége valahol a gégénél, a légutak mentén fejti ki leginkább a hatását. A sok köhögés kikezdi a légutakat, hiszen a gyorsan áramló levegő kiszárítja a nyálkahártyát, ami ettől ödémás lesz, váladék kezd termelődni…
– Semmi örökletes, semmi allergia! Csak tisztán a rákényszerített hallgatás miatt kezdett el köhögni az a gyerek! – ironizál Lóránt, majd tromfol:
– Az a gyerek, aki akkor még beszélni sem tudott!
– A rémült szemére azért csak emlékszel – vergődik szomorú emlékei gúzsában Veronika.
Mi, terapeuták, igyekszünk kimaradni a vitából. A szakmai hiedelmek, a tekintélyek meggyőződéseinek és a laikusok igazságainak ütköztetése a szakirodalom dolga. Nekünk az a feladtunk, hogy a párkapcsolati terápia keretében javítsunk a helyzeten. Másfelől az asztma eredetéről szóló vita önmagában is növeli a párkapcsolati feszültséget, ezért egyszerűsítünk az asztma eredétől szóló akadémikus kérdéssel:
– Tegyük fel, hogy Anti asztmája pszichés eredetű. Akkor mit tehetünk? – vetjük fel a kérdést.
– Csökkenteni kell a feszültséget, ami előidézi – vágja rá Veronika. Lóránt hallgat.
– Gondoljuk végig a dolgot a másik oldalról – javasoljuk. – Ha csökkentjük a feszültséget Önök között, az árt az asztmának, rosszabbodhat tőle Anti állapota? – fordulunk Lóránthoz.
Ő legyint és még mormog valamit arról, hogy most találtak végre egy lelkiismeretes orvost, szálljunk már le erről a témáról. Mi emlékeztetjük a különköltözött, válófélben lévő szülőket a gyorsétteremben megélt sorban állás élményére. Arra, hogy a feszültség igazán az interakciók során növekszik meg. Szoktuk is mondani, hogy tapintani lehet. A gyermek amúgy a jelenben él, ha kikerül a helyzetből, kevésbé nyomasztja. Főleg, ha jobb helyzetbe kerül. Azt kérjük, kerüljék az olyan helyzetet, amikor hármasban vannak. Ez Veronikának már sok.
– Éppen azt szeretném elérni, hogy legyünk egy család. Erre azt kérik tőlünk, külön-külön legyünk a gyerekkel?!
Elmondjuk, ilyen krízis helyzetben, mint amilyenben ők vannak, érdemes különválasztani a párkapcsolati és a szülői funkciót. Miután a párkapcsolatuk nehézségei akadályozzák szülői szerepüket, jobb, ha külön szülősködnek. Veronika prüszkölve ugyan, de elfogadja a feladatot. Legközelebb azonban nekünk támad:
– Az lett az eredménye, hogy Lóránt elviszi Antikát abba a koszos ólba, ahová költözött tőlünk, és telebeszéli a fejét hülyeségekkel. Hogy miattam kellett elmennie otthonról. Meg ilyenek...
– Ha igazán szeretnéd, nem lenne asztmás! – vágja ki Lóránt az aduászt.
– Ezt meg hogy érted? – döbben meg velünk együtt Veronika.
– Utánaolvastam. Az asztma az anya-gyermek kapcsolat korai, non-verbális fázisához köthető.
– Ez úgy hangzik, mint egy pszicho-duma! – akad el Veronika lélegzete. Hirtelen ő lett a fővádlott.
Nekünk pedig bennszorul a szó. Köt a titoktartás. Hallgatnunk kell arról, ami időközben egyéniben hangzott el. Amit Lóránt mesélt arról, hogyan élt ő „az anya-gyermek kapcsolat korai, non-verbális fázisa” idején. Másképpen szólva, mi zajlott az idő tájt, amikor Veronika otthon volt és szoptatta a kisbabát. Lóránt ugyanis visszacsúszott a drogozásba, cége tőkéjét, azaz Veronika hozományát nőkre, anyagra és kábán kieszelt, bedőlő üzletekre költötte. Szofista érvelésében tehát még igazság is lehetett, hiszen ha Veronika nem is tudott pontosan Lóránt tételeiről, attól még tudatközelben volt számára mindez, és valóban, ott dolgozott őbenne is az a torokszorító feszültség, ami Lórántot úgy megköhögtette a sorbanállásnál. És bizony gyakran felülkerekedett a sértett, mellőzött nő a gondos édesanyán. És igen, Anti feje fölött ordította ki mardosó fájdalmát.
Mindezek helyett inkább arra tereljük a szót, amiről szólhatunk. Elmondjuk, mindegy mi váltotta ki az első rohamokat, az asztma mostanra a párkapcsolat meghatározó elemévé vált. Antika rohamai összehozzák szüleit, amikor ő rosszul van, olyankor apu és anyu mindent félredob. Másfelől a betegség terhe alatt a párkapcsolat tovább erodálódik. Mindketten nagyon igyekeznek, izgatottan intik a gyereket nyugalomra, fojtott suttogással kérik mély lélegzésre, kapkodják ki egymás kezéből, hogy végre lefektessék a nagypárnára. Így tovább rontják a helyzetet, amiben még kevésbé elégedettek egymással. Szépen beszippantja őket az asztma ördögi köre. A mélyül spirál, melyben a pszichológiai érvelés is már csak egymás hibáztatásának eszköze. Hiszen Veronika azt látja meg a szakirodalomban, ami őt támogatja, Lóránt pedig azt, ami őt igazolja.
Számunkra így fogalmazódik meg a feladat: rendben van, fogadjuk el, hogy az asztma az anya-gyermek kapcsolat korai, non-verbális fázisához köthető. Elvégre az anyaméhben nehéz lenne köhögni. Nézzük meg azonban, terápiás, gyakorlati szempontból, mi más köthető ehhez az időszakhoz? A szoros anya-gyermek koalícióból az édesapa törvényszerűen kiszorítva érzi magát felesége mellől. Téblábol, nehezen találja szerepét. Az édesanya kapcsolata a babával non-verbális, ezért szeretne férjével sokat verbalizálni. Más szóval: beszélgetni. A férj érintésre vágyik, ezt édesanya megkapja a babától, a korábbinál sokkal kevesebbet igényel. A feleség társaságra, beszélgetésre vágyik, ezt az édesapa megkapja egész nap, estére torkig van vele. Ez az az élethelyzet, amelyben reménytelenül összekeveredik a párkapcsolat és a szülőség.
Mit tehetett volna Veronika és Lóránt a feszült helyzetben? Azt, hogy gazdagítják párkapcsolatukat. Tudatosan különválasztva a férfi-nő, férj-feleség viszonyt a szülőségtől. Azt tehették volna, hogy kettesben szereznek közös élményeket, amelyek segítenek nekik szülőként is összehangolódni, könnyebben belecsusszanni a szülői szerepbe. Ha akkoriban játszották volna le együtt a sorban állós játékot, a köhögésük hamar feloldódott volna egy széles nevetésben, és még utána is sokáig kuncogtak volna a furcsa helyzeten.
Mit tehet az asztma ellen Veronika és Lóránt most, amikor már különköltöztek és Anti lassan iskolás lesz? Éppen az ellenkezőjét. Kerüljék az olyan együttléteket, amelyek párkapcsolathoz, férj-feleség viszonyhoz köthetők, és igyekezzenek külön-külön, anyaként és apakánt megadni Antinak azt a figyelmet, amitől többnyire megkönnyebbül. Veronika engedje anyaságát felülkerekedni a női sértettségén, Lóránt pedig engedje el a párkapcsolati konfliktusokat, és kizárólag anyai és apai szerepükben törekedjenek szülői együttműködésre.
A gyerek könnyen rátanul arra, hogy betegség révén eredményt érhet el. Ha például egy belázasodással hazacsalja aput, aki már elköltözött, akkor tudattalanul és gyorsan rátanul a láz-varázslatra. Ha egy allergiás roham hatására édesanyja és édesapja csapot-papot félredobva odavarázslódnak mellé, akkor hajlamos lesz arra, hogy legközelebb is ezzel az eszközzel érje el a célját. Tudatos szándék nélkül, egyszerűen csak megteszi, mert a teste, a tudattalanja már tudja, hogy a dolog működni fog.
Tegyük hozzá: Antinak csak néhány alkalommal sikerült a varázslat. Lóránt új barátnője hamar megunta, hogy szerelmét Veronika (a hárpia feleség) folyton kiugrassza az ágyból a gyerekre hivatkozva. A kudarc pedig mélyen elkeserítette a kis varázslót.
Igen, terápiás gyakorlatunkban megkerüljük azt a kérdést, hogy korunk divatbetegségei lelki eredetűek-e, vagy a gyógyszergyártók fundálják-e ki őket? A válófélben lévő szülőknek ugyanis arra kell figyelniük, hogy gyermekükön ne hatalmasodhasson el betegség azáltal, hogy a gyerek eredményt ér el velük.
A lényeg, hogy egyik fél se használhassa a gyermeket a párkapcsolatot befolyásoló eszközként. Másképpen szólva: éreztessük meg gyermekünkkel, hogy a párkapcsolat a magánügyünk. Arra neki nincs hatása. Hiába igyekszik, képtelen befolyásolni. Még jó irányba sem! Várjuk meg tehát türelmesen, amíg végigpróbálja eszköztárát, amelynek hatóköréből tökéletesen kivontuk a párkapcsolatot. Mert így óvhatjuk meg a nagyobb bajtól és a nagyobb kudarctól.
Kegyetlenül hangzik? A válás vészhelyzet. Ilyenkor más törvények lépnek életbe. Ezért érdemes megelőzni a párkapcsolat folyamatos gazdagításával. Függetlenül a szülőségtől.
További információk a VITAEST-ről: http://www.kapcsolatgazdagitas.hu/aktualis.html
További információk a VITAEST-ről: http://www.kapcsolatgazdagitas.hu/aktualis.html
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
Előző hír
Szeretni és szeretve lenni
Következő hír
Egy nő nem erőszakos!
LEGOLVASOTTABB
24 éve hiába várták haza szülei - megtalálták a 2000-ben eltűnt kisfiú, Till Tamás holttestét
A cikk a nyugalom megzavarására alkalmas, csak erős idegzetűek olvassanak tovább.
Till Tamás 11 éves volt, amikor 2000-ben egy vadasparkba indult - de már sosem ért haza. Szüleinek 24 évet kellett várniuk arra, hogy kiderüljön, mi történt gyermekükkel. Holttestét most megtalálták, és ezzel sokkoló történetre derült fény.
Súlyosbodó visszérhelyzet nyáron? Így előzhetjük meg
Minél magasabb a hőmérséklet nyáron, annál kevesebb ruhát hordunk. A lenge öltözet vagy fürdőruha viselete azonban nem mindenki számára felszabadító érzés. Sokan küzdenek ugyanis visszerekkel, amelyek a melegben még feltűnőbbé válnak és gyakran fájdalmasak. A Budai Egészségközpont érsebész főorvosa, dr. Barta László összefoglalja a visszérrel kapcsolatos tüneteket, a leghatékonyabb megelőzési módszereket és a kialakult betegség kezelési lehetőségeit.
Milyen hormonális betegségek okozhatnak elhízást?
A testsúlygyarapodásnak legtöbbször természetes oka van: több energiát viszünk be, mint amennyit leadunk. De vannak bizonyos jelek, amelyek arra utalhatnak, hogy hormonális háttere lehet a hízásnak - elsősorban ilyen, ha más okkal nem magyarázható a testsúly növekedése. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista azokat a gyakoribb endokrinológiai betegségeket vette számba, amelyek hízást okozhatnak.
Célba ért: 1993 km-t tekert Szentestől Párizsig az olimpiára Laci bácsi, a 80 éves nyugdíjas tesitanár
Cseuz László 16 nap alatt érkezett meg Párizsba, a nyári olimpiai játékok helyszínére péntek délután.
Szabad-e hepatitiszes betegnek alkoholt innia?
Az alkohol alapvetően toxikus hatással bír a májra, és a korábbi, szívesen hangoztatott mondásokkal ellentétben, mára bebizonyosodott, hogy nincs is még egészségesnek mondható alkoholmennyiség. Mindez nem jelenti azt, hogy alkalmanként nem lehet koccintani egy-egy pohárral, de májbetegséggel élőknek nagyon körültekintőnek kell lenniük ezen a téren. Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus arról beszélt, van-e olyan mennyiség, amit még elfogyaszthatnak a hepatitiszes betegek, befolyásolja-e ez a kezelést, illetve milyen tünetek esetén kell mindenképpen orvoshoz fordulni.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: