A Cambridge-i egyetem kutatói, tanulmányok elemzéséből megállapították, hogy minden egyes szabadban töltött óra 2%-al csökkenti a rövidlátás kialakulásának valószínűségét.
A természetes fényt és a távoli tereptárgyak hosszantartó nézegetését jelentős kockázatcsökkentő tényezőként jelölték meg.

A rövidlátás egyes országokban már népbetegségnek számít

10,000 gyermek körében végeztek vizsgálatokat. A rövidlátó gyermekek átlagosan 3,7 órával kevesebb időt töltenek szabadban, mint látásukban nem károsodott ill. távollátó társaik. A jelenség pontos okát ugyan még nem derítették ki, ám vannak feltevések: azok a gyermekek, akik többet tartózkodnak a szabadban, kevesebb időt töltenek tanulással, olvasással, számítógépes játékokkal.

Ezeket az eredményeket tényként, de nem bizonyítékként kell kezelnünk, hangsúlyozták a kutatók. Szükségesnek látják több tényező bevonását a vizsgálatba. Amellett, hogy a szabadban játszó gyermekek kevesebbet néznek közelre, ellenben többet néznek távolra, a természetes UV fény és a testmozgás jelentőségét is érdemes értékelni.

Jóllehet, hogy az Uv-fény megfelelő védelem nélkül látáskárosodást és bőrrákot okozhat, azonban itt a jótékony hatásokat kell szem előtt tartani: Minél többet mozog valaki a friss levegőn, annál kisebb lesz az esélye, hogy cukorbeteggé, elhízottá válik, és védelmet nyújt a D-vitaminhiány, valamint a csontritkulás ellen is.

Különösen Nagy-Britanniában és az Egyesült Államokban jóval nagyobb a rövidlátó emberek száma, mint 30-40 évvel ezelőtt. Becslések szerint a hét éves brit gyermekek 1-2%-a rövidlátó. Ötmillió körül van a rövidlátó gyermekek száma, közülük mintegy 200. 000-en kifejezetten rosszul látnak. Ázsia egyes területein a lakosság több mint 80%-a rövidlátó.

Mindegyikünk távollátónak születik

Amikor befejeződik egy gyermek növekedése, akkor a legoptimálisabb a látásteljesítménye. A kérdés csak az, a számos tényező közül melyik játszik szerepet a rövidlátás kialakulásában.

Fotó: kk+: Judah-Jack-Donald-Krug
benfie: Fang mich doch!