Legyünk FOGékonyak a szájápolásra!
Szőke Judit [cikkei] - 2008-09-03
Az egy-egy témának szentelt Év... Hónap... Nap kiválóan alkalmas arra, hogy ráirányítsa a figyelmet valamely fontos témára. Nincs ez másképp a Szájápolás Hónapja esetében sem. Már miért épp a szájápolásnak ne lenne 4 olyan hete, amikor eme igen fontos testnyílásunk, testünk egyik kapuja kerül nagyító alá?
Mi a száj? És mi az, hogy ápolás?
Nézzünk magunkba (a szó konkrét értelmében is) a téma kapcsán! Tátsa ki a száját, mondja szépen: áááááá!
Mondom, a száját…
A keleti filozófiák oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a szájnak, annak morfológiájának, hogy külön „személyiségprofilt” állítanak fel az ajkak alakja alapján. Azt állítják, hogy a száj a lényeget árulja el az emberről, azaz viselőjéről magáról. És nem csak az egészségéről. Míg a felsőajak adottságainkat, addig az alsó azt tükrözi, hogyan tudjuk megvalósítani vágyainkat, terveinket – állítják. Például: ha a felsőajak vastagabb, mint az alsó, az érzelemgazdagságról árulkodik, ezek az emberek igen jó szeretők. Ha fordított az arány, akkor az illető érzéki, jó szövege van, de nem az a nagyon hűséges típus. Az egyformán vastag ajkúak lelkesek, az egyenes ajkakkal rendelkezőkkel vigyázni kell, mert hatalomvágyóak, szigorúak, intellektuálisak, de nem érdemes velük vitatkozni… és így tovább.
Nyalogatjuk a sebeinket
Ezen a valamilyen alakú szájon át lélegzünk, és azon keresztül jut be testünkbe a táplálék. Az emésztés már itt, a szájüregben megkezdődik, hiszen a nyálenzimek megkezdik a megrágott étel egyes szénhidrátjainak lebontását. A nyál, aminek mostanság egy kutatás alapján új oldala tárult fel: holland kutatók meghatároztak egy olyan összetevőt a nyálból, ami jelentősen elősegíti a sebgyógyulást. Mégsem véletlenül nyalogatjuk a sebeinket, a kutatók szerint a hisztatinnak nevezett apró fehérje, melyet korábban a baktériumölő képességéről ismertek, felelős a sebgyógyulásért. Ez reményt adhat a krónikus sebgyógyulási zavarokkal küszködnek, így például a cukorbetegeknek. Ez a felfedezés magyarázatul szolgál arra is, hogy a szájban lévő sebek, mint például foghúzás után, miért gyógyulnak sokkal gyorsabban más (pl. bőr, csont) sérülésekhez képest. Lehet, hogy a nyál új gyógyszerforrás lesz?
Fogadjunk, azt is kevesen tudják, hogy egy átlagos felnőtt három pár nyálmirigyében napi 1.000-1.500 ml nyál képződik, vagy hogy egy átlagos felnőttnek 9 ezer izlelőbimbója van és hogy egy ízlelőbimbó 30 ingerfelvevő ideget tartalmaz. Pedig így van.
Beszédes a nyálkahártya színe
A száj körül érdekes, sőt nélkülözhetetlen izmok is találhatók. Ilyen például az ún. trombitás izom, ami a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között. Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
A szájüreg belső burka a szájnyálkahártya. Ha szájbetegségről beszélünk, azon általában a szájnyálkahártyájának, a száj lágyrészeinek betegségeit értjük. Az íny, a nyelv, az ajkak az arc, a szájpadi nyálkahártya együttesen és külön-külön is megbetegedhet. A betegség lehet önálló, azaz csak a szájban vannak tünetei, de lehet más, általános, belgyógyászati vagy bőrgyógyászati betegség tünete is. Vannak a szájnyálkahártyának önálló betegségei is, burjánzások, gyulladások… Gyerekeknél gyakori például a kellemetlen afta. Érdekes, hogy a szájnyálkahártya színe is sokat mond a szakembernek, de a szexuálhormonok növekedése, csökkenése, változása iránt is roppant fogékony ez a „szervünk”.
A szájszagért a baktériumok felelnek-és a baktériumért?
Ha a tenyerünkbe lehelünk és gyorsan beleszagolunk, magunk is ellenőrízhetjük szájszagunkat, aminek esetleges kellemetlen mivoltára figyelmeztetni tabunak számít. Mivel tíz esetből nyolcszor a rossz lehelet oka a szájban keresendő, különös jelentőséggel bír a szájápolás a friss lehelet fenntartásában. A rossz szájszag sok helyről származhat, lehet valós és képzelt, s olyan, mint a lakmuszpapír: mutat valami rendellenest, lehet betegség tünete vagy jobb esetben az ok a nem megfelelő szájhigiénében keresendő. Azért ez a jobb, mert lehet ellene tenni, vannak rá megoldások.
A rossz szájszagot az esetek 85-90%-ában a nyelven megtelepedett baktériumtörzsek okozzák, amelyek kénes gázokat termelnek. Fogkefével (vannak speciálisan már ilyen fogkefék is) is meg lehet próbálni az eltávolítását, de nem hatékony, hiszen csak szétkenjük vagy mélyebbre masszírozzuk e mérgező tenyészetet.
Kapargassuk le!
A legmegfelelőbb eszköz a lepedék eltávolítására a nyelvkaparó. A nyelvtisztítást célszerű naponta kétszer elvégezni fogmosáskor. Vizsgálatok bizonyították, hogy a nyelvtisztítás következményeként a fogak lepedékessége is harmadára csökken, ezen kívül pedig a nyelvbimbók ízérzékelése helyreáll.
Baktériumok… A már nálunk népbetegségnek számító ínyproblémák kialakulásáért a felhalmozódott plakkokban (bakteriális lepedék) található baktériumok és azok anyagcsere melléktermékei a felelősek, mert irritálják, majd megbetegítik a fogínyt. Jó védekezési eszköz a szájvíz, mert olyan helyekre is eljut, ahová a fogkefe és a fogselyem nem ér el, ezért ajánlott a fogmosás utáni rendszeres alkalmazása megelőzés és regenerálás céljából. Az ínygyulladás könnyen felismerhető. Első jele a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés, az ínyszéli duzzanat, apró hólyagok, fekélyek az ínyen, de okozhat kellemetlen leheletet is. Az ínygyulladás a kezdeti stádiumban még nem jár különösebb fájdalommal, habár az íny vérbővé, pirossá és duzzadttá válik. És ez egy veszélyes folyamat kezdete. A kezeletlen fogíny ugyanis fokozatosan vissza-/lehúzódik, kialakul az ínysorvadás.
Népbetegség az ínybetegség
Az egyre mélyebbre hatoló gyulladás nemcsak az ínyt károsítja, hanem a fogat tartó szöveteket, a csontot, és a gyökérhártyát is. A folyamat végül a fogak kilazulásához, kihullásához vezethet. Ezek a baktériumok ráadásul erősen kapaszkodnak a fogfelszínhez. A plakk eltávolításához ezért tisztítóeszközök kellenek, melyekkel drasztikusan ledörzsölhetjük a fogról. De arra is van mód, hogy meggyőződjünk arról, milyen hatékonyan szabadulunk meg a lepedéktől. Csak el kell rágnunk egy lepedékfestő tablettát és addig ismételni a fogmosást, míg a teljes fogfelszínről száműzzük a színezéket. Ez a technika alkalmas arra, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.
A jó fogkrém és a jó fogkefe témájában régóta tart a vita, az a legjobb, ha mindenki a saját tapasztalata alapján dönt. A fogporra többen esküsznek, pedig bármelyik fogkrémről legyen szó, az több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, hogy megadja a kellemes, friss ízt, egy másik része pedig azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.
Óvatosan a szájzuhannyal!
Szoros fogsoroknál a tisztítás legmegfelelőbb eszköze a fogkefe és a fogselyem. Picit nagyobb fogközök esetén a fogköztisztító fogkefe a legpraktikusabb. És mi van a szájzuhannyal? Azoknak ajánlott, de nekik is nagy óvatossággal, akik súlyos fogágybetegségben szenvednek, vagy fogágyműtéten estek át, vagy ragasztott fogszabályzó készüléket viselnek, ahol nehezen tisztíthatóak a rések.
A dohányzás, a kávézás, a teázás hosszú távon nyomot hagy a fogakon is, de a cigaretta a fő felelős az egyre több szájban keletkező daganatfajtáért. Összefoglalva: a szájápolás nagyon tág fogalom, s visszatérve a bevezetőhöz: a szónak mind a száj, mind az ápolás összetevője külön figyelmet érdemel. A szájüreg nem csak a testünk egyik része, sokszor tükrözi magát az egész szervezetet. Vigyázzunk rá! Csak tükör kell, a szemünk előtt, mondhatni a "szánkban van",
Nézzünk magunkba (a szó konkrét értelmében is) a téma kapcsán! Tátsa ki a száját, mondja szépen: áááááá!
Mondom, a száját…
A keleti filozófiák oly nagy jelentőséget tulajdonítanak a szájnak, annak morfológiájának, hogy külön „személyiségprofilt” állítanak fel az ajkak alakja alapján. Azt állítják, hogy a száj a lényeget árulja el az emberről, azaz viselőjéről magáról. És nem csak az egészségéről. Míg a felsőajak adottságainkat, addig az alsó azt tükrözi, hogyan tudjuk megvalósítani vágyainkat, terveinket – állítják. Például: ha a felsőajak vastagabb, mint az alsó, az érzelemgazdagságról árulkodik, ezek az emberek igen jó szeretők. Ha fordított az arány, akkor az illető érzéki, jó szövege van, de nem az a nagyon hűséges típus. Az egyformán vastag ajkúak lelkesek, az egyenes ajkakkal rendelkezőkkel vigyázni kell, mert hatalomvágyóak, szigorúak, intellektuálisak, de nem érdemes velük vitatkozni… és így tovább.
Nyalogatjuk a sebeinket
Ezen a valamilyen alakú szájon át lélegzünk, és azon keresztül jut be testünkbe a táplálék. Az emésztés már itt, a szájüregben megkezdődik, hiszen a nyálenzimek megkezdik a megrágott étel egyes szénhidrátjainak lebontását. A nyál, aminek mostanság egy kutatás alapján új oldala tárult fel: holland kutatók meghatároztak egy olyan összetevőt a nyálból, ami jelentősen elősegíti a sebgyógyulást. Mégsem véletlenül nyalogatjuk a sebeinket, a kutatók szerint a hisztatinnak nevezett apró fehérje, melyet korábban a baktériumölő képességéről ismertek, felelős a sebgyógyulásért. Ez reményt adhat a krónikus sebgyógyulási zavarokkal küszködnek, így például a cukorbetegeknek. Ez a felfedezés magyarázatul szolgál arra is, hogy a szájban lévő sebek, mint például foghúzás után, miért gyógyulnak sokkal gyorsabban más (pl. bőr, csont) sérülésekhez képest. Lehet, hogy a nyál új gyógyszerforrás lesz?
Fogadjunk, azt is kevesen tudják, hogy egy átlagos felnőtt három pár nyálmirigyében napi 1.000-1.500 ml nyál képződik, vagy hogy egy átlagos felnőttnek 9 ezer izlelőbimbója van és hogy egy ízlelőbimbó 30 ingerfelvevő ideget tartalmaz. Pedig így van.
Beszédes a nyálkahártya színe
A száj körül érdekes, sőt nélkülözhetetlen izmok is találhatók. Ilyen például az ún. trombitás izom, ami a száj oldalfalát a felső és az alsó fogsorhoz szorítva meggátolja, hogy táplálék maradjon a szájüreg fala és a fogsor között. Szerepet játszik a fütyülés, az artikulálás, valamint a rágás során.
A szájüreg belső burka a szájnyálkahártya. Ha szájbetegségről beszélünk, azon általában a szájnyálkahártyájának, a száj lágyrészeinek betegségeit értjük. Az íny, a nyelv, az ajkak az arc, a szájpadi nyálkahártya együttesen és külön-külön is megbetegedhet. A betegség lehet önálló, azaz csak a szájban vannak tünetei, de lehet más, általános, belgyógyászati vagy bőrgyógyászati betegség tünete is. Vannak a szájnyálkahártyának önálló betegségei is, burjánzások, gyulladások… Gyerekeknél gyakori például a kellemetlen afta. Érdekes, hogy a szájnyálkahártya színe is sokat mond a szakembernek, de a szexuálhormonok növekedése, csökkenése, változása iránt is roppant fogékony ez a „szervünk”.
A szájszagért a baktériumok felelnek-és a baktériumért?
Ha a tenyerünkbe lehelünk és gyorsan beleszagolunk, magunk is ellenőrízhetjük szájszagunkat, aminek esetleges kellemetlen mivoltára figyelmeztetni tabunak számít. Mivel tíz esetből nyolcszor a rossz lehelet oka a szájban keresendő, különös jelentőséggel bír a szájápolás a friss lehelet fenntartásában. A rossz szájszag sok helyről származhat, lehet valós és képzelt, s olyan, mint a lakmuszpapír: mutat valami rendellenest, lehet betegség tünete vagy jobb esetben az ok a nem megfelelő szájhigiénében keresendő. Azért ez a jobb, mert lehet ellene tenni, vannak rá megoldások.
A rossz szájszagot az esetek 85-90%-ában a nyelven megtelepedett baktériumtörzsek okozzák, amelyek kénes gázokat termelnek. Fogkefével (vannak speciálisan már ilyen fogkefék is) is meg lehet próbálni az eltávolítását, de nem hatékony, hiszen csak szétkenjük vagy mélyebbre masszírozzuk e mérgező tenyészetet.
Kapargassuk le!
A legmegfelelőbb eszköz a lepedék eltávolítására a nyelvkaparó. A nyelvtisztítást célszerű naponta kétszer elvégezni fogmosáskor. Vizsgálatok bizonyították, hogy a nyelvtisztítás következményeként a fogak lepedékessége is harmadára csökken, ezen kívül pedig a nyelvbimbók ízérzékelése helyreáll.
Baktériumok… A már nálunk népbetegségnek számító ínyproblémák kialakulásáért a felhalmozódott plakkokban (bakteriális lepedék) található baktériumok és azok anyagcsere melléktermékei a felelősek, mert irritálják, majd megbetegítik a fogínyt. Jó védekezési eszköz a szájvíz, mert olyan helyekre is eljut, ahová a fogkefe és a fogselyem nem ér el, ezért ajánlott a fogmosás utáni rendszeres alkalmazása megelőzés és regenerálás céljából. Az ínygyulladás könnyen felismerhető. Első jele a fogmosáskor jelentkező ínyvérzés, az ínyszéli duzzanat, apró hólyagok, fekélyek az ínyen, de okozhat kellemetlen leheletet is. Az ínygyulladás a kezdeti stádiumban még nem jár különösebb fájdalommal, habár az íny vérbővé, pirossá és duzzadttá válik. És ez egy veszélyes folyamat kezdete. A kezeletlen fogíny ugyanis fokozatosan vissza-/lehúzódik, kialakul az ínysorvadás.
Népbetegség az ínybetegség
Az egyre mélyebbre hatoló gyulladás nemcsak az ínyt károsítja, hanem a fogat tartó szöveteket, a csontot, és a gyökérhártyát is. A folyamat végül a fogak kilazulásához, kihullásához vezethet. Ezek a baktériumok ráadásul erősen kapaszkodnak a fogfelszínhez. A plakk eltávolításához ezért tisztítóeszközök kellenek, melyekkel drasztikusan ledörzsölhetjük a fogról. De arra is van mód, hogy meggyőződjünk arról, milyen hatékonyan szabadulunk meg a lepedéktől. Csak el kell rágnunk egy lepedékfestő tablettát és addig ismételni a fogmosást, míg a teljes fogfelszínről száműzzük a színezéket. Ez a technika alkalmas arra, hogy feltérképezzük és egyúttal megszüntessük szájhigiénés hiányosságainkat.
A jó fogkrém és a jó fogkefe témájában régóta tart a vita, az a legjobb, ha mindenki a saját tapasztalata alapján dönt. A fogporra többen esküsznek, pedig bármelyik fogkrémről legyen szó, az több mint tíz összetevőből áll. A sok alkotóelem azért van, hogy tisztítsa és védje a fogat, hogy megadja a kellemes, friss ízt, egy másik része pedig azt a célt szolgálja, hogy könnyebben ki lehessen nyomni a tubusból.
Óvatosan a szájzuhannyal!
Szoros fogsoroknál a tisztítás legmegfelelőbb eszköze a fogkefe és a fogselyem. Picit nagyobb fogközök esetén a fogköztisztító fogkefe a legpraktikusabb. És mi van a szájzuhannyal? Azoknak ajánlott, de nekik is nagy óvatossággal, akik súlyos fogágybetegségben szenvednek, vagy fogágyműtéten estek át, vagy ragasztott fogszabályzó készüléket viselnek, ahol nehezen tisztíthatóak a rések.
A dohányzás, a kávézás, a teázás hosszú távon nyomot hagy a fogakon is, de a cigaretta a fő felelős az egyre több szájban keletkező daganatfajtáért. Összefoglalva: a szájápolás nagyon tág fogalom, s visszatérve a bevezetőhöz: a szónak mind a száj, mind az ápolás összetevője külön figyelmet érdemel. A szájüreg nem csak a testünk egyik része, sokszor tükrözi magát az egész szervezetet. Vigyázzunk rá! Csak tükör kell, a szemünk előtt, mondhatni a "szánkban van",
Kérjük, támogasd munkánkat!
Ha szeretsz minket olvasni, ha csaltunk már mosolyt az arcodra, ha segített már neked valamelyik szakértõnk, vagy ha egyszerûen Te is fontosnak tartod, amit csinálunk, kérjük, támogasd munkánkat!
Banki átutalással:
Magnet Bank 16200106-11697987
Kedvezményezett: Családi Háló Közhasznú Alapítvány
Közlemény: Média támogatás
Vagy bankkártyás fizetés Simplepay-el az alábbi gombra kattintva:
Családinet hozzászólások:
Kapcsolódó cikkek:
_w340_h240.webp "Csak üzlet a szájhigiénia?")
Előző hír
Őszi Vitaminkúra
LEGOLVASOTTABB
Magát okolta a kisfiú, amiért megrúgta az edző - nyilatkozott az édesanya, aki az internetről tudta meg, mi történt
"Ő azt hitte, hogy annyira rosszat tett, hogy ezt megérdemelte. És még szégyellte is" - mondta el az anya.
A fiatalabb cukorbetegeknél magasabb a rák kialakulásának kockázata
A diabétesz jelentősen megnöveli a daganatok kockázatát, elsősorban a 40-54 évesek körében - derül ki a Semmelweis Egyetem Diabetes Research and Clinical Practice nevű szaklapban publikált friss kutatásából. A több mint hárommillió magyar páciens adatait feldolgozó elemzés szerint a rák előfordulásának kockázata már a cukorbetegség diagnosztizálása előtt emelkedni kezd, és a rákövetkező évben tetőzik. A szakemberek ezért a szűrővizsgálatok fontosságát hangsúlyozzák.
Plüss állatokat gyűjt a kis betegeknek a Szent János Kórház gyermeksebészete
Töltsük fel együtt a kifogyott készletet: a plüss állatokkal a beteg gyerekek bátorságát szokták jutalmazni.
Életműdíjat kapott korábban Novák Katalintól a férfi, aki felrúgott egy gyereket a szolnoki kalandparkban
Az elkövető kilétére hamar fény derült - A. Tibor már reagált is az eseményekre.
Tudtad, hogy nyáron a szemed a vízben is veszélynek lehet kitéve?
Mielőtt belevetjük magunkat a nyárba, illetve a medencébe vagy épp a Balatonba, jó, ha tudjuk, hogy nem csupán a bőrünket kell felkészíteni a nap káros sugarai ellen, szemünk megfelelő UV védelme ugyanúgy fontos. Minden, optikában kapható napszemüveg megfelel ennek a célnak. Világos szeműek általában érzékenyebbek a nyári, intenzívebb fényre, nekik emiatt fokozottan ajánlott a napszemüveg viselése. A szemünk megfelelő védelméről azonban nem csak a parton, hanem a vízben is gondoskodni kell a vízben lévő baktériumok miatt. Ha betartunk néhány alapvető szabályt, felhőtlen nyár elé nézhetünk, már ami a szemünk egészségét illeti.
.jpg){kind=small}
Közösségi hozzászólások: