Amit a gyermekkori asztmáról tudni érdemes (Cikkíró pályázatra beküldött írás)

Mielőtt bármit is mondanék erről a betegségről fontos megtudnunk mivel is állunk szemben!

1.) Milyen betegség az asztma?

 Az asztma a légutak gyulladásos megbetegedése, ami fulladásos rohamokkal jár. Az asztma rohamot többféle allergén, vagy irritáló anyag válthatja ki mint pl. : porszem, pollenszemcse, állatszőr, vagy akár élelmiszer adalékok.

Amikor ezek az allergén anyagok a szervezetbe jutnak az immunrendszert támadásra, védekezésre késztetik. Ennek hatására nagy mennyiségű gyulladás keltő vegyületek szabadulnak fel a légutakban. Ilyenkor a hörgők falát védő nyálkahártya is begyullad, megduzzad. Ez okozza a roham közben fellépő sípoló légzést és légszomjat. Az idült gyulladás következtében a hörgők fala idővel megvastagszik, a légutak szűkülete állandósul, a hörgők váladék termelése fokozódik.

2.) Mit tehetünk a betegség megelőzése érdekében?

Sokan azt mondanák, hogy ezt a betegséget nem lehet megelőzni, de igen is meg lehet! Sőt nem csupán az asztma, de más betegségek is megelőzhetőek az immunrendszer erősítésével és egy kis odafigyeléssel az életmódunkra! Mint már mondtam a világ fejlődésével egyre inkább terjed ez a betegség főként a nyugati országokban. Kiváltó okai lehetnek az egyre népszerűbb instant ételekben található adalékanyagok, színezékek és az egyre szennyezettebb városi levegő!

Jelentősen csökkenhet az asztma kialakulásának veszélye, ha gyermekeink elegendő antioxidáns tartalmú c-vitamint, béta-karotint és szelént fogyasztanak. Ahhoz, hogy bőségesen hozzájuthassanak ezekhez a tápanyagokhoz minél több citrus félét, sárgarépát, sütőtököt, teljes kiőrlésű gabonát és hal ételeket kell étrendjükbe vezetnünk. Az elegendő c- vitamin különösen fontos a gyermekek számára! Főként, ha a családunkban valaki dohányzik! Vizsgálatok bizonyították, hogy a rendszeres dohány füstnek kitett gyerekek közül 40%- kal kisebb az asztma kialakulásának veszélye azoknál, akik bőségesen részesülnek ebből a vitaminból. A legjobb persze az lenne, ha egyáltalán nem tennénk ki a gyermekeinket a dohány füst okozta veszélyeknek! A sportolás, kimondottan jót tesz! Sétáljunk gyakran velük a forgalmas utaktól távoli lehetőleg parkos helyeken, ha tehetjük vigyük őket kirándulni a hegyekbe.

3.) Milyen gyógyszereket alkalmaznak a betegségre?

Az asztma kezelésében használt szereket alapvetően két csoportba szokás sorolni: 1. Hörgőtágítók vagy rohamoldó szerek 2. Gyulladáscsökkentő szerek.

A hörgőtágítók a légutak szűkületét oldják. Hatásuk perceken belül jelentkezik, de nem befolyásolják a gyulladást. Legismertebb szerek a Szalbutamol, Bricanyl, Atrovent, Ipraxa, illetve a Teofillin készítmények. Ismert szalbutamol készítmény pl. a ventolin, amit gyakran készenléti szerként írnak fel asztmás betegek számára. A teofillinek kivételével e szereket leggyakrabban inhalációs készítményekként használják: belélegezhető spray, vagy porinhalátorok s bizonyos esetekben porlasztó készülékek segítségével. A belélegzés technikája rendkívül fontos a kezelés hatásossága szempontjából.

A gyulladáscsökkentő szerek legjelentősebb, az asztma kezelésében átütő sikert hozó csoportja az inhalációs ( belélegezhető) szteroidok. E szerek tartós napi egyszeri vagy gyakrabban kétszeri belélegzése már 2-3 hét után a krónikus gyulladás csökkenéséhez s 6 hét után akár teljes megszűnéséhez vezet jelentősen javítva vagy megszüntetve a légutak kóros ingerlékenységét. A szöveti átalakulást (remodelling) sajnos nem tudják megakadályozni. Legismertebb képviselőik a beclomethason, budenosid, fluticason (Pulmicort,Flixotid).

Súlyosabb esetben többnyire rövid 5 napos kúrában Prednisolon tabletta is alkalmazható. Súlyos asztmában gyakran tartós szedése is előfordul.

Ismert készítmény a montelukas (Singulair), mely tabletta formájában napi egyszeri dózisban már kisgyermekkortól adható. Sajnos a szteroidokhoz képest kevésbé hatékony, de az asztmások egy csoportjában önmagában is elegendő. Nagy előnye, hogy alig van mellékhatása.

A korábban széleskörűen, (főleg gyermekeknél) használt membrán stabilizátornak nevezett szereket, ma már alig használják a szteroidokénál jóval gyengébb hatásuk miatt. Ilyenek voltak a chromolinok ( natriumcromoglicat, Intal) illetve a Zaditen.

Az antihisztaminok nem hatásosak sem az asztmás gyulladás sem a hörgőszűkület kezelésében, ezért nem tartoznak az asztma gyógyszerei közé. A köptetőket és váladékoldókat szintén nem javasolják a nemzetközi asztma kezelési ajánlások erősen kétséges hatásuk miatt.

A rendszeres sportolás kedvezően hat az asztmára. A magashegyi levegő bizonyos barlangok klímája szintén kedvezően befolyásolja az asztmát. Egyes esetekben a pszichoszociális problémák megoldására pszichoterápia is szükségessé válhat.

4.) Mit tegyünk roham esetnén?

Az asztmás roham nagyon ijesztő lehet a szülők számára akár először, akár már többször fordult elő. Fontos, hogy soha ne essünk pánikba! Mivel nekünk kell segítenünk a gyermeken muszáj meg őriznünk a hidegvérünket! Első lépésként meg kell állapítanunk a roham súlyosságát. Mindenképpen nagy a baj, ha a légzésszám percenként csecsemőnél az 50-et, nagyobb gyermeknél a 40-et meghaladja. Amennyiben a gyermek orrszárnya mozog légzés közben, bordaközei belégzéskor behúzódnak, esetleg lilás vagy szürkés a szája színe, láthatóan küzdenie kell minden lélegzetnél, azonnal mentőt kell hívni! Amíg a mentő kiér semmiképpen nem szabad lefektetni, hanem ülő helyzetben kell tartani, ilyenkor ugyanis a légzési segédizmokat jobban tudja használni. Azonnal rohamoldó szert kell alkalmazni! Viszont abban az esetben, ha a roham először fordul elő csekély az esély rá, hogy otthonunkban rohamoldószert tartunk. Ilyen esetben azonnal forduljunk orvoshoz, vagy súlyosabb rohamnál hívjuk ki a mentőt. Nem túl súlyos rohamnál 1-2 pohár cola elkortyolgatása enyhítheti a rohamot, ugyanis a benne lévő koffein szerkezete hasonlít a teofilinéhez. Viszont ne feledjük el, hogy a cola semmiképpen nem helyettesíti a gyógyszereket, abban az esetben sem, ha enyhítette a rohamot!

Nehézlégzéses fulladásos rohamnál az orvos által kiírt rohamoldószerből pontosan annyit és olyan gyakorisággal kell lélegezniük, ahogyan azt felírták

Jól kezelt asztmásoknál a rohamok már nem gyakoriak és idővel mind a szülő, mind a gyermek megtanulja kezelni a betegséget.

5.) Milyen környezeti tényező befolyásolhatja gyermekem állapotát?

Az asztmás gyerekeknél bármi okozhat rohamot. Érdemes naplót vezetnünk és megfigyelnünk, hogy mikor és mi váltja ki a fulladást. A gyerek állapota érdekében fontos, hogy megtaláljuk a rohamokat kiváltó allergéneket és mihamarabb kiiktassuk azokat az életünkből.

A levegő minősége sajnos szinte elkerülhetetlen okozó lehet, ha pont egy forgalmas út kereszteződésben lakunk. Ilyenkor, ha a gyerek állapota súlyos és nem múlik talán a költözés lehet a legjobb megoldás.

Az egyes élelmiszerekben megtalálható adalék anyagok is válthatnak ki rohamot. Ilyenek pl.: a tartósítószerek, édesítők, színezékek.

Gyakori kiváltó ok még a por és a dohányfüst! Ezeken kívül még persze számtalan anyag lehet irritáló hatással gyermekünk szervezetére.

Fontos, hogy tartsuk tisztán a lakást. Portalanítsunk, takarítsunk gyakran, de vigyázzunk a tisztítószerek használatával ugyanis ezek is kiválthatnak rohamot! Érdemes átgondolni a házi állat ( főként a szőrös egyedek) tartását. Ne dohányozzunk a lakásban! Tudom ez vérlázító kijelentés a dohányosok számára, de a gyermek ennyi tiszteletet megérdemel főként, ha asztmás is! Szellőztessünk gyakran.

A túl száraz, vagy éppen párás levegő is okozhat gondokat. Segíthet a párologtatás, vagy épp a pára elszívó használata. A penész semmiképpen nem tesz jót a gyerekek állapotának, ha penészedik egy-két sarok otthonunkban igyekezzünk megszünteti azt! A gyerek jelenlétében soha ne használjunk penészirtó szert! Küldjük le sétálni apával, anyával míg befújjuk a penészt és alaposan szellőztessünk ki mielőtt vissza jönnének.

6. Mivel segíthetem gyermekem gyógyulását?

A háztartásunkban mindig csodák rejlenek csupán meg kell tanulnunk mit mire használhatunk! Hihetetlenül hangzik mégis ésszerű és évszázadok óta bevált módszer a táplálékkal gyógyítani. Ezeknek a gyógyhatású táplálékoknak köszönhetően javíthatunk a gyerek állapotán és akár a rohamok száma is csökkenhet. Ilyenek pl.: hagyma, kávé ( gyerekeknek nem javasolt), zöld tea, lazac, makréla, alma és különféle bogyós gyümölcsök. Ezekkel nem csupán a gyermekkori, hanem a felnőtt korban kialakult asztma is jól kezelhető.

A hagymában főként a héjában több gyulladásgátló vegyület van! Ezeknek köszönhetően csökkenhet a rohamok száma, ha minél többet fogyasztunk belőle. Legyünk vele viszont óvatosak, mert néhány asztmásnál a hagyma is idézhet elő rohamot! Ebben a ritka esetben jobb kiiktatni az étrendből. A fővő levesbe a hagymát egészben hámozatlanul, de persze megmosva tegyük bele. Így tud belőle a legtöbb gyulladásgátló anyag kioldódni.

A kávé a benne lévő koffein, magnézium és antioxidáns vegyületek miatt kedvező hatású. Ugyanis a benne lévő koffein szerkezete hasonlít az asztma gyógyszerekben használt teofilinéhez. Teofilin szedése mellett viszont nem ajánlott fogyasztani. Máskülönben 1-2 csésze fekete kávé fogyasztása ajánlott akár roham közben is. Gyerekeknek viszont nem ajánlott kávét fogyasztani viszont adható a számukra 1-2 csésze cola helyette, mert a coffein tartalma és szerkezete hasonló.

A zöld teában gyulladáscsökkentő és antioxidáns is található. Napi 2 csésze fogyasztása javasolt. A teát ne főzzük csak forrázzuk és kb. 2 percre hagyjuk állni. Viszont a koffein tartalma magasabb mint a kávénak és lassan, fokozatosan felszívódva fejti ki élénkítő hatását. Tehát kis gyerekeknek nem igazán javasolt. Idősebb korban viszont annál inkább.

Az omega-3 zsírsavak is gyulladáscsökkentő hatással bírnak. Csökkentik az asztma kialakulásának veszélyét és enyhítik a betegséggel járó tüneteket, ha sokat fogyasztunk belőlük. Megtalálható a lazacban, makrélában és kiemelkedő mennyiségben a szardellában!

Az alma és a bogyós gyümölcsök gyulladásgátló és antioxidáns tartalmuknak köszönhetően elejét vehetjük a rohamoknak. Érdemes naponta egy almát elfogyasztani lehetőleg hámozatlanul, de megmosva. Ugyanis akár a hagymának ennek a gyümölcsnek is a héjában van a legtöbb gyógyanyag.

Javasolt még a C, E-vitamin és a szelén szedése. Ugyanis hatástalanítják azokat a káros szabad gyököket, amit a szervezet roham alatt termel súlyosbítva ezzel a légutak gyulladásait. Betegeknél javítják a légzést, de csökkenthető vele az asztma kialakulásának veszélye is.

Kellő c-vitaminhoz juthatunk egy nap, ha elfogyasztunk egy csészényi nyers paprikát, ugyanennyi narancslevet és főtt vagy párolt brokkolit. A kiwiben is kiemelkedő mennyiségű c-vitamin található több mint bármely más élelmiszerben.

A legtöbb E- vitamint a búzacsíra, napraforgó és mandula tartalmazza.

A szelénhez fehér húsú halak, vagy diófélék fogyasztásával juthatunk.

Ezekhez a vitaminokhoz étrend kiegészítő tabletták formájában is hozzájuthatunk. Sőt érdemes még ezek mellett a B6-vitamin és a magnézium szedése is. Mi előtt viszont rohannánk a patikába feltankolni a házi patikánkat javasolt megbeszélni az orvosunkkal, hogyan és milyen mennyiségben szedjük ezeket. Főként, ha gyermekünknek szánjuk!

A sportolás kimondottan jó hatással van az asztmára, valamint egyes barlangok klímája és a friss tiszta hegyi levegő is kedvezően hat a légutakra. Amennyiben meg engedhetjük magunknak vigyük el gyermekünket ilyen helyekre kirándulni nyaralni.