Pajzsmirigybetegség és az életveszélyes horkolás, szívmegállás kapcsolata

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, s a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza (1. ábra).
 

A horkolás fokozatait az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni:
 

• Enyhe: csak esetenként jelentkezik, főleg háton fekvés esetén.
• Mérsékelt: testhelyzettől függetlenül, rendszeresen és gyakran jelentkezik a horkolás.
• Komoly: bármely testhelyzetben történő, egész éjjelen át tartó, hangos horkolás.
• Súlyos: igen hangos horkolás, független az alvás közbeni testhelyzettől, amely távoltól is hallható.

A horkolásnak számtalan oka lehet, ezek közül a leggyakoribbakat tekintjük át.

Gyenge izomtónus

Az alvásnak különböző fázisait különíthetünk el. Az izmok és a szövetek azokban a szakaszokban lazulnak el leginkább, amikor a legmélyebben alszunk. Kedvez a horkolásnak a háton fekvés, mivel a nyelv izmainak ernyedtsége miatt hátracsúszik a felső légútba, így szűkíti annak nyílását, ezáltal erősítve a levegő áramlását. Idősebb korban a horkolás fokozódik, mivel a torok izomszöveteinek tónusa életünk folyamán jelentősen csökken.
 

Elhízás

A felesleges zsírréteg nemcsak a bőrünk alá rakódik, hanem a garatizomzat és a garatnyálkahártya közé is. A vastagabb nyak, toka úgyszintén szűkíti a levegőjáratokat. A túlsúlyos emberek általában keveset mozognak, így izomtónusuk egyébként is gyöngébb, szöveteik petyhüdtebbek lesznek.

1. ábra.  A horkolás mechanizmusa

Pajzsmirigy betegségei

Az könnyen belátható, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy mechanikus komprimáló hatása miatt kedvez a horkolás kialakulásának. Azonban az is kiderült, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés során más elváltozások (nyelv megnagyobbodása, elhízás) miatt a horkolás kialakulásának és súlyosbodásának az esélyei nagyobbak.

Ehhez társul az ún. alvási „apnoé”, légzéskimaradás, amely komoly egészségkárosodáshoz vezethet. Az éjszakai alvás közben erős horkolással, sőt fuldoklással, a horkolások között hosszú légzés-szünetekkel járó betegségről van szó. A beteg napközben fáradt, hiszen sosem tudja kialudni magát, alvási fázisai felborulnak. Napközben aluszékonnyá válik, koncentrálóképessége romlik, a legváratlanabb helyzetekben elalszik. A csökkent pajzsmirigyműködés amúgy is állandó aluszékonysággal jár. A hosszú éveken át fennálló éjszakai oxigénhiány súlyos agyi, szív- és keringési zavarokat okozhat, gyakori szövődmény a magas vérnyomás is.  Mindez nem csak a szívműködés károsodásához, hanem szívmegálláshoz is vezethet.
 

A betegség fennállásának lehetséges tünetei:

• gyakori felébredés éjszakánként
• gyakori éjszakai vizelési inger
• felébredésnél jelentkező fejfájás
• napközbeni fáradtság, aluszékonyság
• gyengeség, koncentrálási nehézség
• figyelmetlenség
• légszomj
• fulladásos rohamok
• verejtékezés alvás közben
• emlékezetkihagyás
• pánikbetegség
• depresszió
• klausztrofóbia
• magas vérnyomás
• libidóhiány
• impotencia

A horkolást kísérő apnoe egészségügyi kockázatai

• nagyfokú fáradtság
• koncentrációs nehézség
• izzadás
• emlékezetkihagyás
• idegesség
• fokozott a szív és keringési zavar veszélye
• emelkedhet a vérnyomás
• szorító szívtáji fájdalom (angina pectoris)
• szívinfarktus
• szívritmuszavar
• pitvarfibrilláció
• agyvérzés
• depresszió
• elalvás vezetés közben, autóbaleset
• munkahelyi baleset

Van-e segítség?

A horkolás és az elhízás közötti összefüggés nyilvánvaló, ezért a legfontosabb teendő: megszabadulni felesleges kilóktól, ami még a súlyos alvási apnoéban szenvedők panaszait is megszüntetheti. A dohányzás abbahagyásával elkerülhetjük a nyálkahártyák duzzadását, ezért érdemes lemondanunk e káros szenvedélytől. Az alkohol és a nyugtatók, altatók szintén az izomtónus csökkenését váltják ki, és mélyebb alváshoz vezetnek. Emiatt különösen nehéz felébredni a légzésszünetre, s a tartósabb oxigénhiány nagyobb károsodásokat okoz. A testedzés nemcsak a fogyáshoz segít hozzá, hanem fokozza az izomtónus stabilságát is.

A gyógyításnak több lépcsőfoka van:

• Gégészeti vizsgálattal célszerű kideríteni, hogy helyi okok állhatnak-e a betegség hátterében.
• A pajzsmirigy vizsgálata, méretének és funkciójának meghatározása segít a diagnózisban.

A kezelés a kóroki tényezőktől függ.

• Tüneti kezelés: pozícionális terápia. Ennek lényege, hogy teniszlabdást erősítünk a beteg hátára, hogy ne tudjon tartósan a  hátán aludni (2 a, b, c ábra).
   

  2. a,b,c ábra

• A csökkent pajzsmirigy működés megszüntetése sokat segíthet.
• Szájra helyezhető eszközök is rendelkezésünkre állnak.
• Végső esetben sebészi eljárás, pl. orrsövényműtét is szóba jöhet.