Valóban jót tesz a láz, vagy mégis csillapítani kellene? - Egy gyermekorvos nagymama tanácsai

Lencsi, a legfiatalabb szokatlanul csendes, pedig ő az, aki minden gondolatát meg akarja osztani a környezetével, vagyis szüntelenül mesél, csacsog, kérdez. A ruhatárra várunk, mikor észreveszem, csillog a szeme, teste tűzforró. Nem mehetünk haza a másik három miatt, így kap egy lázcsillapítót, hogy legalább az előadást átvészeljük.
Fél óra sem telik el, Lencsi a régi, kacag, tapsol, élvezi a színházat. Estére újra összeesik, süt az egész gyerek, de ugyebár a láz nem betegség, hanem a szervezet jótékony reakciója, így egy teával ágyba küldöm. Éjfélig nem alszik el, forgolódik, felkel, lefekszik, feje fáj, nyögdécsel és tüzel a kis teste. Megelégelem a vergődését, és kap lázcsillapítót.
Fél óra múlva a láza lemegy, mély álomba merül, és reggelig meg sem moccan.  Másnap a láz újra támad, és én ismét megpróbálom nem felvenni a harcot a „szervezet jótékony reakciójával”, de Lencsi nagyon nehezen viseli, rossz a közérzete, gubbaszt, nem eszik, feje, szeme fáj, örök vidám arcocskája egy szenvedés festménye. Emellett szíve, mint egy kismadáré, szaporán ver, a normálisnál jóval gyorsabban.
Néhány óra elteltével félreteszem a szakmai ajánlásokat és előlép belőlem a nagymama. Amint felmegy a kislány láza, bizony én gyógyszert adok, azaz lázat csillapítok. Ilyenkor Lencsi majdnem a régi, mosolygó gyerekké válik, játszik, még enni is kér. Így telik el két nap, kis unokám egész jól átvészeli a rövid lázas periódusokat, közérzete, amint alábbhagy a láza, sokkal jobb és nem mellékesen csökken a fejfájása, torokfájása is. Hogy a lázcsillapítás nem gyógyítja meg, ez igaz, de amíg meggyógyul, nem szenved annyit.
 

Felesleges a lázcsillapítás?

Mindezt miért jegyeztem le? Az elmúlt időszakban gyermekgyógyász ügyeletesként több olyan esettel is találkoztam, mikor a rövidebb-hosszabb ideje magas lázas kisgyermek napok óta elesett, bágyadt volt, ám a szülő nem csillapította a lázát hivatkozva a mediákban megjelenő információkra, miszerint a láz jótékony, a lázcsillapítás felesleges. Valóban több helyen is megjelent harsogó címekkel, hogy felesleges a lázcsillapítás, és bár a szövegben megbújva ott van, ha rossz a gyermek közérzete, akkor azért szükséges. Több évtizedes gyermekorvosi munkával a hátam mögött bizton állítom, a magas lázas gyermekek 90-95 százaléka rosszul érzi magát, nyűgös, fájdalmai vannak egészen addig, míg le nem megy a láza. Ez azt jelenti, hogy a magas lázas gyermekek 90-95 százalékában a szakmai ajánlás szerint is szükséges lázat csillapítani, nem csak aggódó szülőként, nagymamaként.
 

Láz, lázgörcs

Egy másik tévhit eloszlató bölcsesség, ami ezekben az írásokban megjelenik, hogy a láz és a lázgörcs nem függ össze, a láz nem okoz görcsöt. Ez igaz lehet, de az is biztos, hogy a nem epilepszia eredetű görcsölő állapotok döntő többsége mégis csak a lázas állapot kapcsán lép fel. Egy részük a felmenő láznál, más részük a magas láz alatt. Egy egészséges, láztalan gyermeknél nem lép fel rángógörcs, de egy arra hajlamos kicsinél lázas állapotban bármikor. Aki már tartott a kezében felakadó szemű, rángatózó gyermeket, akinek minden vizsgálata negatív és csak lázas betegség kapcsán görcsöl, azt nem nagyon fogja érdekelni az evidence-based orvoslás, a könyvtárakban összegyűjtött cikkek kivonata, az bizony lázat csillapít és tegye is, lelkiismeret furdalás nélkül.

Hűtőfürdő, hűtőborogatás

Ne kínozzuk a gyereket a hűtőfürdővel, hűtőborogatással - mondják a tévhitoszlatók. Valóban nem ez az első bevetendő fegyver egy lázas gyermeknél, de aki kihányja a gyógyszert, a kúp sem marad meg benne, és órák óta magas lázzal és rossz közérzettel küzd, annál bizony alkalmazni kell, minél fiatalabb, annál inkább. A hűtőfürdő nem a gyermek hideg vízbe nyomását jelenti, hanem a testhőmérsékletű fürdővíz fokozatos lehűtését (31-32 fokra), miközben a kicsi játszik a vízben. Ezzel akár egy fokkal is lejjebb nyomható a láz, ami általában pont elegendő ahhoz, hogy a közérzete a betegnek jobb legyen.
 

Lázcsillapító gyógyszerek

Három nagy csoportjuk van:

• a paracetamol,
• az ibuprofen
• és az amidazofen

tartalmúak. A negyedik csoport szerei, a szalicilát származékok gyermekeknél nem ajánlottak.  
Ne váltogassuk a különböző csoportok gyógyszereit, írják ezek a tévhit-eloszlató írások. De mit mond a szakmai ajánlás ezzel kapcsolatban?  Ha valamelyik gyógyszer nem, vagy nem jól hat, vagy éppen túl rövid ideig, akkor térjünk át egy másik csoportú szerre.  Szóval váltsunk. A váltakozva adott gyógyszereknek másik előnye, hogy biztos nem lesz túladagolva az egy nap alatt beadott egyik csoportú gyógyszer sem.  
Természetesen ha valamelyik gyógyszer több órán át karbantartja a lázat, azt alkalmazhatjuk legközelebb is (több óra elteltével), de annak a gyereknek, akinek mindössze egy-egy órára csökken elviselhetővé a hőmérséklete, annak igenis segíteni kell egy másik csoportba tartozó lázcsillapítóval. Nagyon fontos a különböző lázcsillapítók hatóanyagának az ismerete, mert azonos összetevővel, de más és más néven léteznek gyógyszerek, és a váltás egy másik csoport tagját, gyógyszerét jelenti.

Ilyen és hasonló gondolatok jártak a fejemben, miközben Lencsinek próbáltam segíteni és nem hagytam, hogy lázasan vergődjön, szenvedjen. Harmadik nap reggelén a kicsi lány megemberelte magát, láztalanul ébredt, a nap folyamán a lázmérő nem mutatott többet 38,5 foknál, de ez már nem zavarta, rajzolgatott, játszott egész nap, és a lázcsillapítók is visszakerültek a gyógyszeres dobozba.

Fotó: Amber Faust / PEXELS