SZAKÉRTŐKMUNKAKÖZVETÍTŐKALKULÁTORBABA-MAMA HÍRLEVELEKFOGANTATÁSTERHESSÉGBABAGYEREKNEVELÉSTB, PÉNZÜGYEKÉLETMÓD, EGÉSZSÉGSZABADIDŐRECEPTEK

A gyermekkori otthoni balesetek megelőzésének tízparancsolata

Dr. Sebő Zsuzsanna [cikkei] - 2017-10-30
A kisgyermekkori otthoni balesetekről, annak forrásairól nem lehet eleget beszélni. Egy-egy apró hiba, figyelmetlenség egy életre szóló következményt okozhat a gyereknél, és egy életre szóló lelkiismeret furdalást a szülőnél. Ez a korábbi írásom évekkel ezelőtt a Védőnő c. lapnak készült, de aktualitásából semmit sem vesztett.
A gyermekkori otthoni balesetek megelőzésének tízparancsolata

Idestova harmadik évtizede dolgozom gyermekek között. Mint házi gyermekorvos látogatom otthonukban a családokat, részese vagyok örömüknek, bánatuknak, észlelem a gondosságukat, és bizony gyakran tapasztalom a figyelmetlenségből fakadó „gondatlanságukat”. Mentőorvosként az otthon balesetet szenvedett gyermekekhez megyek, és a következményekkel szembesülök. A legtöbb baj elkerülhető lehetett volna, ha a szülő időben gondol a veszélyforrásra, és megteszi a kellő óvintézkedést.

Néhány évvel ezelőtt egy kora reggeli órákban érkezett a bejelentés a mentőkhöz, miszerint egy alig másfél éves baba kiesett az első emeletről. A lakásba érve szemmel látható volt, hogy gondos szülőkkel van dolgunk, a fiókokon biztonsági zár, a fürdőszoba vegyszermentes, és így tovább. Az ablakot csak résnyire, és csak éjszakára szokták nyitva hagyni. No, a kis pocok azon a hajnalon megtanult kimászni a kiságyból, néma csendben széket tolt az ablak alá, erre dobozt helyezett, és építményére felmászva tekingetett volna kifelé, ha a torony ki nem billent volna alóla, ő pedig kilökve az ablakot, repült. Szerencsésen landolt, néhány könnyebb zúzódáson kívül egyéb baja nem történt. Ehhez a történethez hozzátartozik, hogy mikor egy év múlva a véletlen úgy hozta, hogy a második gyermekét váró édesanyához ismét én mentem, a gyermekszoba ablakán már biztonsági zár volt.

Ilyen és más tapasztalatok késztettek arra, hogy megpróbáljam a leggyakoribb veszélyforrásokra felhívni a figyelmet. Nem titkolt célom az sem, hogy kolléganőim, a védőnők segítségét kérjem, hogy a kismamákhoz, családokhoz közvetítsék gondolataimat, akár írásos formában is.

A gyermeki furfang, fantázia utánozhatatlan. Nincs olyan alapos lista, figyelemfelkeltő tájékoztatás, mely túlszárnyalhatná a kicsinyek leleményességét, mégis megpróbálom a leggyakrabban előforduló veszélyforrásokat korcsoportonként feltérképezni. 

A fiatal csecsemőkor legtöbbet előforduló balesete, mentős zsargon szerint, a ”magasból esés”. A név találó, hiszen a pelenkázó a baba testmagasságának háromszorosa (mintha egy felnőtt 5 méter magasból esne).
Az édesanyákat már a kórházból való hazaérkezéskor meg kell szoktatni, hogy egy pillanatra se hagyják csecsemőjüket magára az ágyon, pakolón, pelenkázón. Csöngjön bár a telefon, sípoljon a tejforraló, kiabáljon a másik gyerek, szokják meg, hogy a babát magukkal viszik, a kiságyba teszik, végszükség esetén akár a szőnyegre helyezik. Ugyancsak berögzült mozdulattá kell válni, hogy ha ellépnek, vagy elfordulnak a kicsitől, egyik kezük mindig rajta maradjon. Ha első perctől kezdve ezt teszi a kismama, beépül a zsigereibe, és a későbbiekben a már izgő-mozgó gyerek is védetté válik. A néhány hónaposok másik „esésforrása” a hordozó és a babakocsi. Jó állapotban lévő, nem borulós, rögzítő pántokkal ellátottak legyenek ezek az eszközök. A bébihordó könnyen lebillen az ágyról, asztalról, székről, a babakocsi pedig a ráakasztott szatyroktól, az egyenetlen terhelés miatt felborul. A biztonsági öv nélküli gyermek pedig kicsúszhat mindkettőből.

Kis csecsemőknél veszélyforrás még a kiságy, ha rácsai között nagy a távolság, és fulladáshoz vezethet az ágy szélein hagyott ruha, takaró, ágynemű törölköző. Nem veszélytelen az sem, ha párnák között alszik a pici. A fiatal babáknál a belógatott játékok, csörgők zsinórjai fulladást okozhatnak, ezért soha ne legyen hosszabb 30 cm-nél.

A csúszó-mászó, éppen tipegni kezdő gyermek bármiben meg tud kapaszkodni, és az nem áll biztosan a helyén, bizony magára borítja azt. Polcok, fiókok, lámpák, székek, mind megannyi veszélyes tárgy, ha könnyen borulnak, ha nem elég stabilak. Ez a korosztály mindent ki akar próbálni, mozgása még bizonytalan, veszélyérzete még nincs. Mindenre felmásznak, bátran nekivágnak a lépcsőknek akár lentről, akár fentről, ezért szükséges annak mindkét irányból a lezárása.

A kisdedek nagy felfedezők. A legeldugottabb konnektort képesek megtalálni, a legrejtettebb résben képesek gombot találni, és a fiókok legtávolibb részéből tudnak ollót, kést és egyéb veszélyes eszközt előkotorni. A lakásban lévő konnektorok, kábelek nagy kihívás a gyerekeknek. Elhelyezkedésük pont egy mászó kisgyermek szem magasságában van, legyen az bármilyen eldugott helyen is. A gyerek pedig biztosan belenyúl, vagy beledug valamit, ha nincs biztonsági dugasz benne. Ez pedig csak egy pillanat műve. Az áramütés veszélye a fürdőkádban legnagyobb, ha a közelben hajszárítót, hajsütő vasat hagyunk, mely nincs a konnektorból kihúzva. Életveszélyes hajszárítót használni fürdés közben, vagy vízzel telt kád közelében, hiszen az bármikor beleeshet a vízbe.

Ennek a korosztálynak egyik gyakori otthoni balesete az apró tárgyak, játékdarabok, pénzérmék, magok, kukorica, és egyebek megkaparintásából származnak. Ezeket aztán előszeretettel dugják az orrukba, fülükbe, még gyakrabban a szájukba. Az idegentestet aztán jobb esetben lenyelik, rosszabb esetben félrenyelik, azaz a légútjaikba csúszik az apró tárgy. Nem véletlen van minden nap úgy nevezett kórházi idegentest-ügyelet a gyermekeknek, és bizony munkájuk is akad bőven.

A következő és az ártatlan gyermeket egy életre megnyomorító, eltorzító baleset a forrázás. Soha nem szándékos, de mindig gondatlanság következménye. Alapkövetelmény, hogy ne lábatlankodjon a gyerek a konyhában főzés közben. A lábasokat mindig füllel befelé és a belső lángokra tegyük. Ne tegyünk földre, asztal szélére forró ételt, italt tartalmazó lábast. Kávézás, teázás közben gyermek ne legyen a kezünkben.  Fürdővíz készítésénél mindig hidegvizet eresszünk először a kádba. Ha a csaptelep nem keverő, figyeljünk, nehogy a gyerek a forró csapot véletlenül megnyissa fürdés közben. A náthás gyermek inhaláltatása gyakran végződik forrázásban, éppen ezért soha nem is javaslom a praxisomban.

A forró vasaló égési sérüléseken kívül súlyánál fogva, egyéb sérülést is okozhat, ha magára rántja a kicsi.

Végére hagytam, de talán az egyik leggyakoribb otthoni baleset a mérgezés. Fiatal orvos koromban a Heim Pál Kórház mérgezési osztályán dolgoztam és sok év után sem tudtam megszokni a szülői gondatlanság, gyakran csak figyelmetlenség következményeit. A mai napig előttem van annak az eszméletlen kisfiúnak az arcocskája, aki a látogatóba érkező nagymama táskájából kaparintotta meg a gyógyszereket, amíg néhány pillanatra magára hagyták a szobában. A gyógyszerek méretüknél, színüknél és gyakran édes bevonatuknál fogva nagy csábítást jelentenek, még a nagyobbaknak is.

Mérgezési veszélyt jelentenek a különböző vegyszerek, tisztítószerek, melyeket legtöbbször a mellékhelységben, WC-ben, fürdőszobában, kamrában tárolnak, a földön. Tudomásul kell venni, hogy a kis lurkók mindenhova bejutnak és még a biztonsági kupakot is ki tudják nyitni egy váratlan pillanatban. Különösen veszélyesek a permetezőszerek és a marószerek, és ha ezeket nem az eredeti üvegben tárolják még veszélyesebbek, hiszen ilyenkor még a csere lehetősége is fennáll.

Végezetül összefoglalva a gyermekkori otthoni balesetek megelőzésének tízparancsolata:

  1. Már újszülött kortól gondoljunk arra, hogy leeshet, soha ne hagyjuk magára!
  2. Polcokat, bútorokat, ajtókat rögzítsük, ne rántsa magára, ne csapódjon rá!
  3. Lépcső fel és lejáróra tegyünk biztonsági rácsot!
  4. Hosszú zsinórok, szíjjak, fejnél hagyott ruhadarabok fulladás veszélyt okozhatnak!
  5. Konnektorokat dugaszolóval védjük, elektromos eszközhöz ne férjen kisgyerek!
  6. Apró tárgyak ne kerüljenek kicsik kezébe!
  7. Vegyszereket, tisztítószereket magasan és zárt helyen tároljuk!
  8. Gyógyszereket mindig gondosan zárjuk el!
  9. Forrázás, égés egy életre szóló nyomot hagyhat!
  10. Ablakokat biztonsági zárral lássuk el!

Bármennyire is szeretném, nem tudok minden baleseti veszélyt, lehetőséget felsorolni. Alapszabály, hogy módszeresen pásztázzuk át a lakást, próbáljunk minden veszélyforrást kiiktatni, lehetőleg ne hagyjuk magára a kisgyermeket és főleg ne gondoljuk, hogy velünk ez úgysem történhet meg!

Fotó: heymattallen / pixabay

Dr. Sebő Zsuzsanna


Dr. Sebő Zsuzsanna
Gyermekgyógyász, homeopátiás tanácsadó

Elérhetőségeim:
Telefon: 06-30/922-93-09
E-mail: sebozsuzsa@gmail.com
Honlap: www.homeoduo.hu (fejlesztés alatt)
(A hozzászólások megjelenítéséhez jelentkezz be Facebookra!)

LEGOLVASOTTABB

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

Felakasztotta magát egy diák egy szegedi általános iskolában

A hatóságok teljes hírzárlatot rendeltek el az esettel kapcsolatban.
Szamárköhögésem velőt rázó története

Szamárköhögésem velőt rázó története

Légútjaimat általában békés hámszövet fedi, aminek a felszínén levő kis csillók segítenek kisöprögetni onnan a kórokozókat. Akkoriban éppen egy közönséges megfázással küzdöttem, orrfolyással, enyhe köhögéssel, amivel úgy véltem, a munkám megszakítása nélkül megbirkózom. Azonban a kór alattomos módon dolgozva elkezdett toxinokat gyártani, melyek észrevétlenül megtapadtak a csillós szöveten, méreganyagokat bocsájtottak ki rá, míg egy sűrű, ragadós váladék képződött és a légútjaim beszűkültek. Mindebből annyit érzékeltem, hogy nem kapok levegőt.
Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Mi okozhat magas vércukorszintet reggelente?

Inzulinos cukorbetegként rendre magas vércukorszintet mérsz reggelente, és nem érted, miért? Elképzelhető, hogy az éjszakai vércukorcsökkenés kiváltotta Somogyi-hatás áll a háttérben. Hogy milyen okok idézik elő ezt az állapotot, és mi a teendő vele, arról Prof. Dr. Somogyi Anikót, a Cukorbetegközpont diabetológus, endokrinológus, lipidológus szakorvosát kérdeztük.
Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

Így szedjük a vitaminokat, nyomelemeket!

A téli időszakban még azok is szednek vitaminokat és nyomelemeket, akik az év többi részében nem. Annak érdekében, hogy ezek a készítmények valóban ki tudják fejteni jótékony hatásukat, érdemes tudni, hogy milyen napszakban és mivel érdemes - esetleg mivel nem ajánlott - bevenni, illetve hogy milyen állapotok esetén vagy milyen gyógyszerekkel együtt fontos a körültekintés az alkalmazásuk során. Ezekben a kérdésekben a Semmelweis Egyetem Egyetemi Gyógyszertár Gyógyszerügyi Szervezési Intézet szakgyógyszerészei, dr. Horváth István László és dr. Vajda Péter segítik az eligazodást.
Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

Mikor és miért érdemes vizeletvizsgálatot végeztetni?

A vizelet a vese működésének eredménye, azaz segítségével számos belgyógyászati problémára derülhet fény. Dr. Rákász István az Urológiai Központ urológusa szerint vizelési panaszok, illetve urológiai jellegű tünetek esetén elengedhetetlen a vizeletvizsgálat, de az évenkénti kivizsgálás részeként is fontos megcsináltatni.
A szerkesztő ajánlja