Miből áll az immunrendszer?

• Immunsejtekből
• Az immunsejtek által termelt anyagokból: citokinekból és antitestekből

Két fő formája van:

1. Öröklőtt
2. Szerzett

1. Az öröklött  immunitás: A védekezőképesség elsődleges vonala, azok a szervi adottságok, amik megakadályozzák, hogy a fertőzések bejussanak szervezetünkbe. Ide tartoznak azok a területei az immunrendszernek, amelyek találhatók a nyálkahártyákon (speciális immunglobulinok), a bőrben, bélben, szájban, hüvelyben stb. A faló sejtek minden bejutott anyagot bekebeleznek, lebontanak és az információt tovább adják, ezáltal  segítik elő a specifikus immunvédelem létrejöttét és működését.
 

A baktériumokat bekebelező sejt

2. Szerzett immunitás

A  bekebelezett  anyagokról kapott információt a faló sejtek  átadják a csecsemőmirigyből (timuszból) származó ún. T sejteknek. Ezek jelentik a specifikus sejtes védelem fő vonalát, az immunrendszer  szabályozását. Működésüket anyagok (citokinek) révén  fejtik ki. Szerepük van az ún. B sejtek működésében, amelyek viszont fehérjéket, antitesteket állítanak elő, s ezáltal az idegen anyagok  felismerését, hatástalanítását és lebontását
segítik elő.

T lymphocyta	Antitesteket  termelő B limfocita

Az immunrendszer kóros működésének két fő következménye van:

• Immunhiány, ún. deficiencia: ennek következtében  védtelen a szervezet a kórozókkal szemben. Ennek két  fő típusa van:
  Veleszületett formák: ezek gyermekkorban már felismerhetők
  Szerzett formák: ezeket fertőzések (pl. AIDS, kanyaró), mérgező anyagok, gyógyszerek (pl. szteroidok), kóros helyzetek (pl. krónikus stressz), hormonális elváltozások (terhesség, menzesz, hormonális betegségek) okozzák.
• Autoimmun betegségek: gyakorlatilag minden szervnek lehet ilyen típusú betegsége. A lényeg az, hogy az immunrendszer idegennek ismeri fel a saját szövetét és olyan támadást indít ellene, mint egy betolakodó kórokozóval szemben.